Fogorvosi szemle, 2018 (111. évfolyam, 1-4. szám)
2018-12-01 / 4. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 111. évf. 4. sz. 2018. 117 1/B. táblázat A parodontitis klasszifikációja: osztályba sorolás - a pato-biológiai jellemzők, rizikófaktorok, a progresszió mértéke, a várható terápiás kiment és a folyamatnak az általános egészségi állapotra gyakorolt hatása alapján Parodontitis osztály A osztály Lassú progresszió B osztály Közepes progresszió C osztály Rapid progresszió Elsődleges kritériumok A progresszió direkt bizonyítékai Longitudinális adatok, radiológiai csontvesztés tapadásvesztés Az elmúlt 5 évben nem volt tapadásveszteség < 2 mm tapadásvesztés az elmúlt 5 évben > 2 mm több tapadásvesztés az elmúlt 5 évben A progresszió indirekt bizonyítékai Évi %-os tapadásveszteség < 0,25 0,25-1,0 >1,0 Az eset klinikai formája (fenotípus) Nagymennyiségű supragingivalis biofilm minimális tapadásveszteséggel A supragingivális biofilm mennyiségével arányos tapadásveszteség A supragingivalis biofilm mennyiség alapján nem várt, lényegesen jelentősebb tapadásveszteség. Olyan speciális klinikai tünetek, amelyek rapid, vagy fiatalkori progresszióra mutatnak. Őrlő/metsző típusú destrukció, vagy a standard antibakteriális terápiára nem reagáló eset. Az osztályba sorolást módosító tényezők Rizikótényezők Dohányzás igen/nem Nem dohányzik Napi < 10 cigaretta Napi > 10 cigaretta Diabetes igen/nem Normoglikémia Nincs diabetes HbAlc < 7,0% cukorbetegben HbAlc > 7,0% cukorbetegben Az osztályba sorolás a parodontitis progressziójának fokát és mértékét fejezi ki. Az elsődleges kritériumok a tapadásveszteség direkt vagy indirekt bizonyítékai alapján adottak. Ha direkt bizonyítékok fellelhetők, ezt kell használni, ha nem, indirekt bizonyítékok alapján kell megítélni - az életkorhoz viszonyított átlagos csontvesztés a legsúlyosabb állapotban lévő fog mellett (radiológiai csontvesztés a gyökérhossz százalékában kifejezve, osztva a páciens életkorával - Relatív csontvesztés/életkor). A klinikus elsődlegesen mindig tételezzen fel B osztályú állapotot, és a specifikus adatok alapján módosíthatja vagy A, vagy C osztályba sorolva. Ha a progresszió elsődleges bizonyítékai alapján az eset besorolásra került, a feltárt rizikófaktorok szerint ez tovább módosítandó._________________________________________ Tonetti MS, Greenwell H, Kornman KS. Staging and grading of periodontitis: Framework and proposal of a new classification and case definition. J Clin Periodontol. 2018; 45 (Suppl 20): S149-S161. alapján Milyen alapon diagnosztizálható parodontitis? 1. Interdentális CAL mutatható ki legalább két, egymással nem érintkező fog mellett; 2. Buccalis vagy lingualis CAL > 3 mm és > 3 mm PPD mutatható ki legalább két fog mellett; 3. Azonban a CAL nem minősíthető parodontitisnek a következő esetekben: a) Gyulladásmentes ínyrecesszió; b) Fognyaki caries; c) A második őrlőfog distalis felszínén mért CAL, amely oka vagy a bölcsességfog eltávolítása vagy hibás helyzete; d) A marginális parodontiumon keresztül drenálódó endodontális léziók; e) Vertikális gyökérfraktúra. Az új klasszifikációs rendszer a legújabb patofiziológiai eredmények alapján a következő diagnosztikai kategóriákat ismeri el [13] (A) Nekrotizáló fogágybetegség (NF) (B) Parodontitis mint a szisztémás betegségek direkt manifesztációja (C) Parodontitis Primer differenciál diagnózis az anamnézis és az NF jellegzetes klinikai tünetei, illetve a szokatlan szisztémás immunológiai és egyéb betegségek jelenléte vagy hiánya alapján állítható fel. A súlyos szisztémás állapotokkal társuló parodontális manifesztációt az alapbetegség alapján az International Statistical Classification of Diseases and Related Health Problems (ICD) kód alap
