Fogorvosi szemle, 2017 (110. évfolyam, 1-4. szám)
2017-09-01 / 3. szám
86 FOGORVOSI SZEMLE 110. évf. 3. sz. 2017. (HADA25/50/75/100) keresztkötött származék, a módosítás alapját képző HA és a MK-oldat, mint a kontroll minták esetében is vizsgáltuk. Azt tapasztaltuk, hogy a vizsgálat során az összes kioldódó anyag mennyisége a térhálósűrűség emelkedésével párhuzamosan emelkedik, míg a HADA25 esetén 15,2%, a HADA50 mintánál 28,0%, a HADA75-nél 42,6%, addig a HADA100 polimer esetében már 57,6% hatóanyag oldódott ki. 5. ábra: (A) a kiindulási hialuronsav, és (B) a 100%-ban keresztkötött hialuronsav-vizes oldata (c = 10 mg/ml), (C) a hialuronsav és különböző mértékben keresztkötött származékok fizikai magjelenése liofilizálást követően, szilárd állapotban Megbeszélés A szintetizált hialuronsav-származékokkal elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy sikerült kovalens kötéseken keresztül térhálós szerkezetű részecskéket előállítani. A nanorészecskéket közvetlenül a lineáris polimer reaktív karboxil-csoportján keresztül kétfunkciós homoaminodimerrel mint kapcsoló ágens alkalmazásával, amidkötések kialakításán keresztül valósítottuk meg. A kiindulási és a módosított vegyületek 13C-NMR spektrumai igazolták, hogy a hialuronsav karboxilcsoportjai a diamin aminocsoporjaival savamid kötést létesítenek, és ezeken keresztül alakítanak ki kémiai térhálót. A keresztkötő ágensre jellemző karakterisztikus kémiai eltolódású jelek a spektrumon 5 = 67,54 (C1), ö = 70,33 (C2), 5 = 40,04 (C3) ppm-nél egyértelműen azonosíthatók. A képződött térhálós részecskék száraz állapotban megjelenő nano-mérettartományát a TEM- vizsgálatok igazolták. Az oldatbeli duzzadt részecskék méreteire és trimodális részecskeméret-eloszlására pedig a DLS-mérések nyújtottak bizonyítékot. Mindezen jelenségek a térhálósodás során bekövetkező intra- és inter-molekuláris kötődési lehetőségekkel, valamint láncvégi savamidkötések megjelenésével magyarázhatók, valamint az aggregátumok kialakulását sem zárhatjuk ki. A hidrodinamikai átmérők eredményeiből megállapítható, hogy az egyre növekvő térhálósítási arány egyre kisebb méretű részecskék keletkezését eredményezte. Megállapítható, hogy a térhálósítás arányának növelésével a hatóanyag-leadás sebessége nő, amely a módosított polimerek megváltozott fizikai tulajdonságaiból eredeztethető. Ilyen hatásként tekinthetünk esetleg a térhálósítás növelésével csökkenő vízfelvevő képességre, a térhálósabb részecske kisebb méretére, azok kompaktabb szerkezetére, aminek következtében esetlegesen kevésbé tud immobilizálódni a festékmolekula, vagy arra, hogy a fajlagos felülettel párhuzamosan nő a kioldódás sebessége, esetleg a polimer által koordinált hidrátburok is befolyással lehet a kioldódás sebességére. A különböző hatások érvényesülésének/ versengésének eredményeként kompromisszumokat kell tenni a hidrogélek tervezésekor a célzott alkalmazást illetően a polimer-hatóanyag eltérő affinitásának ismeretében [19]. Az előállított rendszer várhatóan injektálható polimeroldatként kerülhet alkalmazásra mint hatóanyag szállítására és leadására képes eszköz. A részecskék szerkezetükből adódóan alkalmasak lehetnek hatóanyagok szabályozott kibocsátására. A térhálósítás mértékének változtatásával a nanorészecskék mérete, pórushálózata a felhasználási igények szerint változtatható, így ezáltal a fogászatban is jól hasznosítható hatóanyag-leadó rendszer kialakítására nyílhat lehetőségünk. Köszönetnyilvánítás A kutatás a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0036 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program-Intelligens funkcionális anyagok: mechanikai, termikus, elektromágneses, optikai tulajdonságaik és alkalmazásaik című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Irodalom 1. Allison DD, Grande-Allen KJ: Review. Hyaluronan: a powerful tissue engineering tool. Tissue Eng. 2006; 12: 2131-2140. 2. Aulin C, Bergman K, Jensen-Waern M, Hedenqvist P, Hilborn J, Engstrand T: In situ cross-linkable hyaluronan hydrogel enhances chondrogenesis. J Tissue Eng Regen Med. 2011 ; 5:188-196. 3. Aulin C, Lundbäck P, Palmblad K, Klareskog L, Erlandsson Harris H: An in vivo cross-linkable hyaluronan gel with inherent anti-inflammatory properties reduces OA cartilage destruction in female mice subjected to cruciate ligament transection. Osteoarthritis and Cartilage. 2017; 25: 157-165. 4. Chunhong Luo, Jianhao Zhao, Mei Tu, Rong Zeng, Jianhua Rong: Hyaluronan microgel as a potential carrier for protein sustained delivery by tailoring the crosslink network. Materials Science and Engineering. 2014; 36: 301-308. 5. Martinez-Sanz E, Varghese OP, Kisiel M, Engstrand T, Reich KM, Bohner M: Minimally invasive mandibular bone augmentation using injectable hydrogels. J Tissue Eng Regen Med. 2012; 6: 3. 6. Fraser R, Laurent TC, Laurent UB: Hyaluronan: its nature, distribution, functions and turnover. J Intern Med. 1997; 242: 27-33. 7. Frenkel JS: The role of hyaluronan in wound healing. Int Wound J. 2014; 11: 159-163. 8. Hoffman AS: Hydrogels for biomedical applications. Adv Drug Deliv Rev. 2002; 54: 3. 9. Bergman K, Engstrand T, Hilborn J, Ossipov D, Piskounova S, Bowden T: Injectable cell-free template for bone-tissue formation. J Biomed Mater Res Part A. 2009; 91: 1111-1118. 10. Kucera L, Weinfurterova R, Dvorakova J, Kucera J, Pravda M, Foglarova M, et al.: Chondrocyte Cultivation in Hyaluronan- Tyramine Cross-Linked Hydrogel. Int J Potym Mater. 2015; 64: 661-674.
