Fogorvosi szemle, 2017 (110. évfolyam, 1-4. szám)
2017-09-01 / 3. szám
80 FOGORVOSI SZEMLE ■ 110. évf. 3. sz. 2017. és parodontális állapota volt a legjobb. A dohányzás a plakk-indexszel és a szondázási mélység átlagával mutatott szignifikáns összefüggést. Vizsgáltuk a fogmozgathatóságot és ínyrecessziót, viszont olyan kevés esetben fordult elő, hogy statisztikai elemzés nem készült. Kevés, a fiatal és középkorú férfiak fogazati állapotára koncentráló közlemény található a szakirodalomban. A hazai teljes populációra vonatkozó felmérés 2003- 2004-ben történt [10]. A szerzők más korcsoportokat alkalmaztak, de az akkori DMFT-átlagok (12,28 a 20- 34 éveseknél, 14,73 a 35-44 éveseknél) valamivel magasabbak voltak, mint a jelen populációban (9,85 a 25- 29, és 10,40 a 30-34 éveseknél). A különbség oka valószínűleg az, hogy a jelen vizsgálatban a férfiak egyharmada felsőfokú végzettségű volt és szellemi foglalkozásúként dolgoztak [2], Ausztráliában katonának jelentkezők fogazati állapotát mérték fel 2002-2003- ban [7], A jelentkezők életkora 17-51 év között volt, összesen 973 jelöltet vontak be a vizsgálatba, akiknek 14%-a volt nő. A hazai eredményeknél lényegesen alacsonyabb DMFT értékeket találtak: 26-30 éveseknél 5,48, a 31-35 éveseknél 7,01, a 36-51 éveseknél pedig 10,77 volt a DMFT érték. A jobban iskolázottak és magasabb jövedelműek itt is jobb fogazati státuszt mutattak, de a legfontosabb pozitív hatása a fogak állapotára a fluoridos ivóvíz fogyasztásának volt. Megismételve a felmérést, 2008-ban is hasonló eredményeket találtak [8]. Egy másik vizsgálatban középkorú felnőttek fogazatát mérték fel Sanghajban, Kína gazdasági központjában, 2005-ben. Az életkor 35-44 év között volt, a férfiak DMFT értéke 4,4 volt, jóval alacsonyabb az általunk ismertetett értéknél. A legkevésbé és a legjobban iskolázottak, valamint a nagyobb jövedelműek fogazata volt jobb, de nem találtak szignifikáns különbséget az egyes csoportok között [23]. A jelen vizsgálat eredményei alátámasztják azt a mindennapi gyakorlatban is tapasztalt tényt, hogy a magasabb iskolai végzettség, a nagyobb jövedelem és a szellemi foglalkozás általában jobb fogazati állapotot eredményez, bár a szakirodalomban sokféleképp definiálják az iskolázottság fokát, a foglalkozásokat és a jövedelmi kategóriákat vagy a társadalmi helyzetet [4], A parodontológiai státusz összehasonlítása meglehetősen nehéz, mivel a közleményekben különféle indexek, életkori csoportosítások találhatók, és a szociális helyzet, iskolázottság sincs egyformán kategorizálva. Grúziában egy nagyobb felmérés alapján a fogágy állapota férfiak körében - hasonlóan saját vizsgálatunk adataihoz - nem tekinthető optimálisnak. Egészséges parodonciumot csak 33,1%-ban találtak, igaz a vizsgálatba bevontak életkora 20-tól 74 évig terjedt. Nemek szerinti bontásban a szerzők nem tüntették fel a parodontológiai jellemzőket az életkori csoportok szerint. A vérzés szondázásra is elég nagy gyakorisággal fordult elő 38,4% 20-24 éves csoportban, 46,9% a 35-44 évesek csoportjában, nők és férfiak adatai együttesen voltak megadva. A magasabb iskolázottsággal rendelkezők és nagyobb jövedelműek jobb parodontális státuszt mutattak, de a különbség nem volt szignifikáns az öszszehasonlításokban [22], Egy másik közleményben korai parodontitisz két fázisát különböztették meg, az egyes fokozatban < 1,5 mm, a kettes fokozatban > 1,5 mm volt a tapadásveszteség. A 20-40 éves férfiak 46%-a került az egyes, 53%-a a kettes csoportba. Eszerint a korai parodontitisz körülbelül minden második férfi esetében fennállt [21]. További hazai adatokkal való összehasonlításban Hermann és mtsai vizsgálatával vethetők össze az eredmények [6]. A 304 helységre kiterjedő, 4153 felnőttet magába foglaló vizsgálatban a Community Periodontal Indexet használták a parodontológiai állapot értékelésére (CPI). A férfiak 43%-ának, míg a nők 28%-ának voltak magas CPI adatai. A 20-34 korcsoportban csak 22,2%, a 35-44 éves korcsoportban csak 10,6% egészséges parodonciumú egyént találtak (férfiak és nők adatai együtt). Hasonlóan saját felmérésünkhöz, a fiatal és a középkorú férfiak parodontális állapota messze elmaradt az elvárttól ebben a vizsgálatban is. Tekintettel arra, hogy korábbi, terhes nők körében végzett felmérésünkben a fent ismertetett csoportosításokat és paramétereket alkalmaztuk, a férfiak parodontológiai jellemzőit annak az eredményeivel lehet legkönnyebben összehasonlítani. Eszerint a férfiak parodontológiai állapota minden felosztásban rosszabb volt, mint a terhes nőké (plakk-index 0,67 vs. 0,71, fogkőgyakoriság 21,07% vs. 29,74), átlagos szondázási mélység 1,67 mm vs. 2,07 mm, BOP 37,80% vs. 51,21% [15]. Bár a körülbelül tíz évvel ezelőtti felmérésben fiatalabb korcsoportok is voltak, de a terhesség alatt a hormonális változások miatt az ínyvérzés rendszerint gyakoribb, gingivitisz gyakran jön létre [14, 20]. Számos felmérésben bizonyították, hogy a dohányzás negatív hatással van a parodoncium állapotára [5, 9], ez azonban ebben a vizsgálati csoportban nem volt minden összehasonlításban kimutatható. A dohányzók és nem dohányzók között szignifikánsan különbözött a plakkindex (P = 0,019), de a többi tényező tekintetében nem volt statisztikailag kimutatható különbség, de az erős dohányosok (napi 20 szál cigaretta) esetében az átlagos szondázási mélység nagyobb volt és vérzés szondázásra gyakrabban jelentkezett. Ezek az eredmények egybehangzók az irodalomban talált adatokkal. A vizsgálatban részt vevő fiatal és középkorú férfiak kariológiai és parodontális állapota alapján szükséges a felnőttek motiválása és instruálása is a szájhigiénia javítására és a fogorvosi ellenőrzésen való rendszeres megjelenésre. Szerzői munkamegosztás PN: hipotézis kidolgozása, vizsgálat lefolytatása, adatok elemzése, kézirat megszövegezése Gl: hipotézis kidolgozása, kézirat korrekciója PN: vizsgálat szervezése KPA: statisztikai elemzések
