Fogorvosi szemle, 2017 (110. évfolyam, 1-4. szám)

2017-03-01 / 1. szám

FOGORVOSI SZEMLE

110. évf. 1.SZ. 2017.

13

valamint megvizsgáljuk teljes fejlődési potenciáljukat először in vitro, majd in vivo. Jelen vizsgálataink egyértelműen megerősítik a korábbi megfigyeléseket. Az emberi fogbélből izolált, őssejt tulajdonságokkal is rendelkező kultúránkban legalább 19 passzázsig, átültetésig, a sejtek szaporodási képessége nem csökkent, s ugyanazt a fibroblaszt jellegű morfológiát mutatták, mint az alacsony passzázsszámú tenyészetek, hasonlóan a patkány fogbeléből készült tenyészetekben.

Mivel a fog eredetű őssejtek mesenchymalis eredetű őssejt jellemzőket mutatnak [12, 27], differenciáltatásuk és lehetséges hasznosításuk egyik legkézenfekvőbb irányát a csont jelenti. Valóban, a megfelelő farmakológiai indukció hatására a humán fog eredetű MSC sejtekből in vitro oszteogén/odontogén fenotípusú sejtek differenciáltathatók, melyek polarizált sejttestekkel és mineralizációs gócok felhalmozódásával jellemezhetők [12, 15, 16, 19, 23, 27], Jelen tanulmányunk is egyértelműen mutatja, hogy a humán DPSC sejtek in vitro körülmények között, oszteogén irányban könynyen differenciáltathatók, az ilyen módon kezelt kultúrákban 21 napos kezelést követően jelentős mennyiségű minerális depozit figyelhető meg, míg szokványos tenyésztő médium alkalmazásával ez a változás nem történik meg.

A dentális implantátumok széleskörű elterjedésével megnőtt az igény a minél gyorsabb és minél hatékonyabb rögzülést biztosító, jól kontrollálható eljárások iránt. Ebben a tekintetben fontos megfigyelésünk, hogy korábbi vizsgálati eredményeinket [5] megerősítve kimutattuk, a patkány farokcsigolyába ültetett implantátumok jól rögzülnek, s ez a rögzülés a kitépési erő mérésével jól reprodukálhatóan, kis szórással nemcsak minőségi, de mennyiségi tekintetben is jól követhető.

Az őssejtekkel történő szövetregenerációs eljárások sikerei a szervezet különböző szöveti sérüléseinél alkalmazva biztató lehetőségeket vetítenek elő a fogászati implantológia irányában is. Jelen kísérleti felállásban kapott eredményeink között kiemelkedik az az megfigyelés, hogy a nagy mennyiségű, nem-differentált DPSC sejtek nem segítik hanem inkább hátráltatják a titán implantátumok osszeointegrációját ebben a kísérleti modellben. Az a megfigyelésünk viszont biztató, hogy oszteogén elődifferentálással ez a hátráltató tényező kiküszöbölhető. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy állatkísérletes modellünkben az oszteogén tényezők egyértelműen az osszeointegráció elősegítése irányában hatnak. Bár az irodalomban számos megfigyelés fellelhető a DPSC sejtek, fogbél eredetű sejtek csontképződést elősegítő hatása mellett [25, 30], azt is meg kell figyelnünk, hogy ezek a hatások nagy mértékben függenek a sejtforrás fajától, a sejtek állapotától, a bevitt sejtmennyiségtől, illetve a párhuzamosan alkalmazott oszteogén szerkezeti elemek és bioaktív anyagok alkalmazásától [22, 24, 28].

Köszönetnyilvánítás

Vizsgálataink elvégzéséhez a Magyar-Francia Államközi TÉT-Balaton Program (TÉT_12_FR-2-2014-0010) és az OTKA-NKTH CK80928 kutatási támogatás nyújtott fedezetet.

Irodalom

1. Aboody K, Capela A, Niazi N, Stern JH, Temple S: Translating stem cell studies to the clinic for cns repair: Current state of the art and the need for a rosetta stone. Neuron 2011 ; 70: 597-613.

2. Bianco P, Riminucci M, Gronthos S, Robey PG: Bone marrow stromal stem cells: Nature, biology, and potential applications. Stem cells 2001; 19:180-192.

3. Bjorklund LM, Sanchez-Pernaute R, Chung S, Andersson T, Chen IY, McNaught KS és mtsai: Embryonic stem cells develop into functional dopaminergic neurons after transplantation in a parkinson rat model. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 2002; 99: 2344-2349.

4. Bjornson CR, Rietze RL, Reynolds BA, Magli MC, Vescovi AL: Turning brain into blood: A hematopoietic fate adopted by adult neural stem cells in vivo. Science 1999; 283: 534-537.

5. Blazsek J, Dobo Nagy C, Blazsek I, Varga R, Vecsei B, Fejerdy P és mtsai: Aminobisphosphonate stimulates bone regeneration and enforces consolidation of titanium implant into a new rat caudal vertebrae model. Pathology oncology research: POR 2009; 15: 567-577.

6. Blum B, Bar-Nur O, Golan-Lev T, Benvenisty N: The anti-apoptotic gene survivin contributes to teratoma formation by human embryonic stem cells. Nature biotechnology 2009; 27: 281-287.

7. Branemark PI, Adell R, Breine U, Hansson BO, Lindstrom J, Ohlsson A: Intra-osseous anchorage of dental prostheses. I. Experimental studies. Scandinavian journal of plastic and reconstructive surgery 1969; 3: 81 -100.

8. Clarke DL, Johansson CB, Wilbertz J, Veress B, Nilsson E, Karlstrom FI és mtsai: Generalized potential of adult neural stem cells. Science 2000; 288: 1660-1663.

9. Galli R, Borello U, Gritti A, Minasi MG, Bjornson C, Coletta M és mtsai: Skeletal myogenic potential of human and mouse neural stem cells. Nature neuroscience 2000; 3: 986-991.

10. Grinnemo KH, Kumagai-Braesch M, Mansson-Broberg A, Skottman H, FIao X, Siddiqui A és mtsai: Fluman embryonic stem cells are immunogenic in allogeneic and xenogeneic settings. Reproductive biomedicine online 2006; 13: 712-724.

11. Grinnemo KH, Sylven C, Hovatta O, Dellgren G, Corbascio M: Immunogenicity of human embryonic stem cells. Cell and tissue research 2008; 331: 67-78.

12. Gronthos S, Mankani M, Brahim J, Robey PG, Shi S: Postnatal human dental pulp stem cells (dpscs) in vitro and in vivo. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 2000; 97: 13625-1330.

13. Hipp J, Atala A: Sources of stem cells for regenerative medicine. Stem cell reviews 2008; 4: 3-11.

14. Javazon EH, Beggs KJ, Flake AW: Mesenchymal stem cells: Paradoxes of passaging. Experimental hematology 2004; 32: 414- 425.

15. Kadar K, Király M, Porcsalmy B, Molnár B, Racz GZ, Blazsek J és mtsai: Differentiation potential of stem cells from human dental origin - promise for tissue engineering. Journal of physiology and pharmacology: an official journal of the Polish Physiological Society 2009; 60 Suppl 7: 167-175.

16. Kadar K, Porcsalmy B, Király M, Molnár B, Jobbagy-Ovari G, Somogyi E és mtsai: Humán fogbél eredetű őssejtek izolálása,