Fogorvosi szemle, 2017 (110. évfolyam, 1-4. szám)

2017-12-01 / 4. szám

124

FOGORVOSI SZEMLE ■ 110. évf. 4. sz. 2017.

Ilyenkor az eredmény elmarad az ép fogszövetviszonyok mellett végzett mukogingivális műtéti eredményekhez képest, ahol adott a pontos anatómiai referencia pont [66, 67],

Ha pusztán sebészi fedést alkalmazunk, az éles zománcszélek növelik a plakk-akkumuláció lehetőségét, illetve a hiányzó, vagy elvékonyodott zománc helyreállításának elmaradása esetén a fognyaki érzékenység megmaradhat. Ugyanakkor a restauratív kezelés önmagában nem vezet sikerre, hiszen a pusztán töméssel történő ellátás nem esztétikus, megnyúlt fogakhoz vezet, a harmonikus ínylefutás helyreállítása elmarad, és megfelelő szélességű keratinizált íny hiánya esetén az egyéni plakk-kontroll is nehezebb, fájdalmasabb, ami gingivitiszhez vezethet [73],

Az NCCL-val társuló ínyrecessziók ellátásában tehát optimális eredmény a kombinált parodontális esztétikai sebészeti és restauratív technikákkal érhető el. Az irodalomban néhány esettanulmány elkülönítve vizsgálta a kárieszes és a nem kárieszes léziók korrekciós eredményeit [31,73, 74], Az esztétikai igények fokozódásának köszönhetően az utóbbi évtizedben megszaporodtak az ezt tárgyaló esettanulmányok, amelyekben az NCCL-val társuló ínyrecessziós esetek kombinált sebészi és restauratív kezelésének terápiás technikáit és az elérhető eredményeket tárgyalják. Ezek többnyire csupán fél vagy egyéves eredményekről számolnak be [3, 48, 49, 65, 66, 67, 25, 21].

Az esztétikai-mukogingivális műtéti technikák palettája exponenciálisan szélesedik. Az ínyrecessziók korrekciójában ma a módosított koronálisan elcsúsztatott lebennyel (MCAF) kombinált szubepiteliális kötőszöveti graft (SCGT) az egyik legkiszámíthatóbb eredményt adó, ún. „gold standard” mukogingivális műtéti technika [80]. Irodalmi adatok szerint Miller l-ll recessziók esetében NCCL hiányában, szerencsés anatómiai adottságok mellett átlagosan 97%-os fognyaki fedés érhető el [63, 45, 60, 80], Koronálisan elcsúsztatott lebeny (CAF) zománc mátrix derivátummal (EMD) vagy SCTG-tal kombinálva jobb eredményeket ad, javítja a biotípust és nagyobb százalékban eredményez teljes fognyaki fedést [13]. Más vizsgálatok szerint a CAF+EMD vagy CAF+SCTG+EMD nem eredményezett szignifikánsan jobb fognyaki fedést, mint a CAF önmagában, bár ezek szerint is az SCTG vagy EMD alkalmazása után javult az ínyszövet vastagsága, azaz a biotípus pozitív irányba módosult a kontroll oldalhoz viszonyítva [7, 56, 51,4].

Kombinált sebészi és restauratív kezelés esetén fontos eldönteni, hogy milyen időpontban és milyen tömőanyaggal célszerű a fognyaki tömést elvégezni [74]. Zucchelli és munkatársainak egyértelmű ajánlása, hogy a tömés előzze meg a sebészi kezelést [82], Ennek egyik oka, hogy a műtét előtti állapotban könnyebben biztosítható a megfelelő izolálás, másrészt a helyreállított klinikai korona emergencia profilja is kedvez a későbbiekben elvégzett műtét során a gingiva kellő magasságban történő megtagadásának. A tömőanyag

kiválasztása régóta foglalkoztatja a fogászati szakmát, elsősorban az elkészült fognyaki restaurátumok ínyszélre gyakorolt hatása miatt. Az ínygyulladás kialakulásának okai lehetnek a restaurátumok széli záródásának elégtelensége, a felszín durvasága, valamint a használt tömőanyag típusából adódó anyagtani tulajdonságok. A kompozíciós tömőanyagok esetén egyes szerzők a szubgingiválisan kiterjesztett tömések esetén fokozott szulkuszváladék-termelést vagy akár manifeszt ínyszéli gyulladást figyeltek meg [77, 71]. Más vizsgálatok szerint a pontosan adaptált és megfelelően polírozott kompozit töméseknek nem volt káros hatása az ínyszélre [9].

In vitro és in vivo vizsgálatok szerint a rezin-üvegionomer tömőanyag számos tulajdonsága lehetővé teszi a tömőanyag szubgingivális alkalmazását [23, 72], Az üvegionomer cementek (GIC) sikeres alkalmazását bemutató vizsgálati eredmények pontosan adaptált V. osztályú restaurációk esetén nem számoltak be ínygyulladásról [68, 27]. A szerzők véleménye szerint ez a GIC jó széli záródásának, valamint a fluoridleadásból eredő mérsékelt antibakteriális hatásnak köszönhető [27, 75]. Hisztológiai vizsgálatok kimutatták, hogy mind a hámsejtek, mind a kötőszöveti fibroblasztok képesek tapadni a GIC felszínén [15, 23]. In vivo klinikai esetkontrollos közlemények számoltak be a GIC sikeres alkalmazásáról szubgingiválisan elhelyezkedő gyökérrezorbciók, vagy szubgingivális gyökérperforációk ellátásában [12, 76],

Az elmúlt évtizedben megjelent publikációk eredményei azt mutatják, hogy a kombinált terápia eredményei a gyökérfedés százalékos mértékében és a teljes gyökérfedés prevalenciájában összehasonlíthatók voltak a teljesen ép klinikai koronán végzett műtéti eredményekkel [65, 66, 67]. Egy randomizált, tükörszimmetrikus (split mouth) klinikai vizsgálatban a bilaterális Miller I ínyrecesszióval társuló NCCL esetében, CAF technikát alkalmazva, 6 hónappal a műtét után nem találtak különbséget a két oldal között a GIC töméssel ellátott és el nem látott fognyak esetében az íny állapotát és a fognyaki fedés mértékét illetően. Megállapításuk szerint a tömőanyag biokompatibilis volt. Egy másik vizsgálatban a bilaterális Miller I osztályú ínyrecesszióval társuló NCCL esetében, CAF+SCTG technikát alkalmazva, 6 hónappal a műtét után szintén nem talált különbséget a két oldal között a GIC töméssel ellátott és el nem látott fognyak esetében az íny állapotát és a fognyaki fedés mértékét illetően [67], Mindkét közlemény felhívta a figyelmet az üvegionomer tömés széli adaptációjának és felületi simaságának fontosságára a posztoperatív eredmény sikerének és a plakkakkumuláció elkerülésének érdekében.

Klinikánk egy korábbi publikációjában, fognyaki restaurációk esetén egy új, fényre polimerizálódó nanotöltésű kompozit lakkal bevont üvegionomer tömés (Fuji IX GP Extra + G-Coat Plus - Equia®; GC Europe) biokompatibilitási vizsgálatairól számoltunk be, két másik, hagyományos üvegionomer cementtel összehason-