Fogorvosi szemle, 2016 (109. évfolyam, 1-4. szám)
2016-09-01 / 3. szám
91 FOGORVOSI SZEMLE ■ 109. évf. 3. sz. 2016. let 47°C fölé, ugyanakkor a Piezomed II csoportban ez az érték 2,6 ± 0,96%-ra csökkent (p < 0,001, 7. ábra). A piezosebészeti eszköz helytelen használata esetén a hőmérséklet szignifikánsan többször lépte át a 47°C- ot (61,9 ± 2,36%, p < 0,001) a gyártó által ajánlott szakaszos vágáshoz viszonyítva. A sagittalis csontfűrész használatakor egyik csoportban sem mértünk kritikus hőmérsékletértéket. Az osteotomiák során a legnagyobb mennyiségű hőterhelés (görbe alatti terület) a Piezomed II módszerrel érte a csontszövetet (8. ábra), de nem mutatott szignifikáns különbséget a Piezomed I csoporthoz és a csontfűrészhez képest. Megbeszélés Az osteotomia során keletkező hőmennyiséget számos tényező befolyásolja. Vizsgálatunk során főként a műszerhasználatot, a hűtés mechanizmusát és a vágási mélységet modelleztük. Ezenfelül a csontra kifejtett nyomás, a hűtőfolyadék hőmérséklete, az alkalmazott fordulatszám, a corticalis-spongiosa arány, illetve a végződés mérete, geometriája és anyaga is hatással van a hőfejlődésre [3]. A piezosebészeti eszköz alkalmazásánál a gyártó utasításainak betartása mellett külön figyelmet kell fordítani a csont hűtésére, amely mélyebb csontállományban elégtelen lehet. Piezomed II esetén több ideig tartott a bordák teljes átvágása, így ugyan összességében több hő érte a csontot, de ez sokkal ritkábban lépte át a kritikus értéket, mint a Piezomed I módszernél. Ezért eredményeink alapján javasoljuk a hűtési szakaszok közbeiktatását, amivel csökkenthetjük a hőmérséklet kiugrásokat. A helytelen műszerhasználat során kapott görbék különböző lefutására részben magyarázatot ad a hűtés eltérő mechanizmusa. Piezoelektromos eszköz esetén az ultrasonicus rezgés által porlasztott hűtőfolyadék éri a csontfelszínt, míg sagittalis fűrésznél folyamatos vízsugár. A csontfűrésszel végzett osteotomia az előmelegített borda lehűlését okozta, ami adódhat a folyamatos vízsugár nagyobb hűtőkapacitásából, illetve a sagittalis mozgás miatt még helytelen használat mellett is mélyebb rétegekbe tud penetrálni a hűtővíz, így a 47°C-os kritikus hőmérsékletértéket meg sem közelítettük az osteotomiák alatt. Piezoelektromos eszköz esetén viszont akadályozott a fiziológiás sóoldat behatolása a csontállományba, ahol méréseinkben 90,3°C- ra is emelkedett a hőmérséklet. A következmény másodperceken belül kialakuló osteonecrosis lehet, amely rendkívül kedvezőtlenül befolyásolja kezelésünk sikerességét. A mérések rámutatnak, hogy milyen fontos az ultrasonicus végződést állandóan mozgatni a vágások során. Sagittalis csontfűrésszel vízhűtés mellett a necrosis veszélye nem áll fenn, míg piezoelektromos eszköz esetében kellő körültekintés hiányában nagyon könnyen a csont felhevülését, elhalását idézhetjük elő. Ezért a hőkárosodás következményeinek kiküszöbölé-6. ábra: A különböző csontpreparáló eljárásokkal végzett osteotomiák teljes vágási idejének összehasonlítása. Az ábrán az átlag ± SE feltüntetve (ns: nem szignifikáns, p: szignifikáns különbség két csoport között). sére érdemes szigorúan betartani az ajánlásokat a piezoelektromos eszközzel végzett műtétek során. Osteotomia során intermittáló, azaz szakaszos műszerhasználat ajánlott [9, 13]. A rövid megszakítások alatt a hűtőfolyadék jobban eléri a megmunkált csontfel-100 -, Piezomed I Piezomed II Csontfűrész B6 helytelen S-8 S helytelen 7. ábra: 47°C feletti értékek elődfordulási gyakorisága a teljes vágási idő során. Az ábrán az átlag ± SE feltüntetve (ns: nem szignifikáns, p: szignifikáns különbség két csoport között). 8. ábra: A különböző csontpreparáló eljárásokkal végzett osteotomiák során létrejött teljes hőterhelés. Az ábrán az átlag ± SE feltüntetve (ns: nem szignifikáns, p: szignifikáns különbség két csoport között).
