Fogorvosi szemle, 2016 (109. évfolyam, 1-4. szám)

2016-09-01 / 3. szám

90

FOGORVOSI SZEMLE ■ 109. évf. 3. sz. 2016.

4. ábra: A csontok átvágása során mért átlaghőmérsékletek az idő függvényében

összesen hány másodpercig lépte át a csontban mért hőmérséklet a kritikus 47°C-ot. A hőmérsékleti regisztrációs görbe alatti területtel jellemeztük a teljes műtét alatt leadott hőmennyiséget és a csont átvágásához szükséges időt is rögzítettük.

Az adatok a szövegben és az ábrákon átlag ± standard hiba formában tüntettük fel. Az eredményeket Microsoft Excel programban értékeltük, a statisztikai kiértékeléshez a „linear mixed modelt” alkalmaztuk. Post-hoc páros összehasonlításnál Bonferroni korrekciót végeztünk és szignifikáns különbségnek a p < 0,05 értéket tekintettük. A kiértékelés a Statistica V12 programmal (StatSoft Inc., Tulsa, OK, USA) történt.

Eredmények

A 37°C-ra előmelegített bordáknak a vágás megkezdésének pillanatában mért kiindulási hőmérsékletértékei a 1. táblázatban láthatók.

Piezoelektromos eszközzel a csont felszínén végzett vágás során megfelelő hűtést lehet elérni, amit bizonyít a Piezomed l-ll módszert ábrázoló függvény együttes hőmérsékletcsökkenése az első 8 másodpercben (4. ábra). Mélyebb csontállományban végzett osteotomia során viszont ugrásszerű hőmérsékletemelkedést észleltünk. A Piezomed II esetén ez megszűnt a hűtési ciklusok közbeiktatásával, a továbbiakban látható „fűrészfogszerű” rajzolat pedig a 8 másodperces vágási és 4 másodperces hűtési fázisok váltakozását repre5. ábra: „Legyezőszerű” mozgás nélkül (helytelen műszerhasználattal) végzett csontvágások átlaghőmérsékletei

zentálja. A csontfűrésszel végzett vágás hőtermelését ábrázoló függvény folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott, a görbe legmagasabb pontja a kiindulási hőmérsékletérték volt. Helytelen műszerhasználattal is hasonló lefutású görbét kaptunk sagittalis csontfűrész esetén, ellenben piezoelektromos eszközzel már a csont felszínén végzett vágás során is lassú, míg mélyebb csontállományban meredek hőmérséklet emelkedést figyeltünk meg (5. ábra).

A csontok átvágása Piezomed I módszerrel szignifikánsan kevesebb időt vett igénybe, mint Piezomed II esetén (49,0 ± 1,74 s vs. 57,8 ± 1,74 s, p < 0,01 ) és gyorsabb volt, mint a csontfűrész (63,8 ± 2,51 s, p < 0,001) (6. ábra). A helytelen műszerhasználattal végzett kísérletünk során is átvágtuk a csontokat, de nem teljes keresztmetszetükben. Ez piezosebészeti eszköz esetén 31,2 ± 1,82 másodpercet, míg sagittalis csontfűrésszel 38,6 ± 2,24 másodpercet vett igénybe.

Az egyes mérések során kapott adatokból látszik, hogy Piezomed I esetén magasabbra emelkedett a hőmérséklet, mint a hűtési ciklusok közbeiktatásával végzett Piezomed II módszerrel (1. táblázat). Piezomed I technikával a csont szignifikánsan hosszabb ideig volt 47°C feletti hőmérsékletnek kitéve, mint a Piezomed II csoportban. Csontfűrész esetén még helytelen használat mellett is hőmérséklet-csökkenést mértünk, míg piezoelektromos eszközzel 90,3°C-ig is emelkedett a hőmérséklet.

Piezomed I csoportban átlagosan az osteotomia teljes idejének 16,2 ± 3,53%-ban emelkedett a hőmérsék-1. táblázat

A különböző csontpreparáló eljárásokkal végzett osteotomiák hatása a mért paraméterekre (SE értékek feltüntetve)

Piezomed I

Piezomed II

Csontfűrész

B6 helytelen

S-8 S helytelen

Kiindulási hőmérséklet

36,2 ± 0,03°C

36,1 ±0,03°C

36,2 ± 0,04°C

37,0 ± 0,04°C

36,9 ± 0,06°C

Átlaghőmérséklet

41,5 ± 0,11°C

39,0 ± 0,06°C

27,7 ± 0,06°C

57,4 ± 1,30°C

29,2 ± 0,41 °C

Maximum hőmérséklet

55,0°C

51,2°C

36,9°C

90,3°C

37,3°C

Leghosszabb 47°C feletti időintervallum

20 sec

5 sec

0 sec

23 sec

0 sec