Fogorvosi szemle, 2016 (109. évfolyam, 1-4. szám)

2016-12-01 / 4. szám

112 FOGORVOSI SZEMLE ■ 109. évf. 4. sz. 2016. ciensek szájhigiénés instruálására, motiválására nagy hangsúlyt kell fektetni. Mindemellett fluorid, illetve klór­­hexidin tartalmú fogkrémek, szájvizek, szájápolási ké­szítmények használata is ajánlott, melyek tovább csök­kentik a plakk okozta megbetegedések kialakulásának esélyét [3], A plakk mellett természetesen egyéb ténye­zők is befolyásolják a parodontális szövetek egészségi állapotát, mint például a dohányzás, a gazdaszervezet fogékonysága, szisztémás betegségek, illetve bizonyos gyógyszerek is. A hydantoin, cyclosporin A, kalciumcsa­­torna-blokkolók, antikoncipiensek és a korai generáci­ós, magasabb hormontartalmú készítmények a legfon­tosabb gyógyszercsoportok, melyek hatással lehetnek a fogágy állapotára. Azoknál a pácienseknél, akiknél fokozott a rizikó - vagyis fennáll valamelyik fent említett tényező közül valamelyik vagy esetlegesen több -, illet­ve azoknál, akiknél a parodontális szövetek egészségi állapota károsult, fokozott figyelmet kell arra fordítani, hogy a fogágyat tovább ne károsítsuk. Gyakoribb kont­rollok (általában 3 havonta parodontológiai szakren­delésen), professzionális szájhigiénés beavatkozások szükségesek, kisebb erők, illetve kevésbé plakkretentív alkatrészek használata. Az ilyen páciensek esetén ke­rülni kell az elasztikus ligatúrák alkalmazását, helyet­te inkább fém ligatúrák felhelyezése javasolt, melyek a plakkfelhalmozódás szempontjából lényegesen ked­vezőbb feltételeket biztosítanak. Ugyancsak kerülendő a gyűrűk ragasztása, gyűrűk helyett pedig inkább ra­gasztható tubusok alkalmazása ajánlott. Azoknál a pá­cienseknél, akiknél fogágybetegség diagnosztizálható, kontraindikált a fogszabályozó kezelés megkezdése mindaddig, míg az aktív folyamatot nem állítottuk meg, és a páciens szájhigiénéje nem megfelelő. Külső gyökér resorptio A külső gyökér resorptio egyes szerzők szerint elke­rülhetetlen velejárója a fogmozgatásnak. Mikroszkóp­pal vizsgálva a gyökérfelszínt Segal és mtsi 100%-ban mutattak ki gyökérfelszívódást fogszabályozó kezelést követően [31]. Kurol és mtsi ugyancsak magas előfordu­lási arányt, mintegy 93%-os gyakoriságot találtak [13]. Átlagosan mintegy 1,421 +/-0,448 mm-rel rövidült a gyö­kér hossza a kezelések során [31], Enyhébb esetek, ahol a 2 mm-t nem haladja meg a resorptio mértéke át­lagosan 5-18%-ban, míg a súlyosabbak a gyökér hosz­­szának 1/3 és 4 mm közötti rövidülése ennél ritkábban 1-5%-ban fordulnak elő [14], Tünetekkel azonban még súlyosabb mértékű felszívódás esetén is csak ritkán ta­lálkozhatunk. A Miller-skála szerinti beosztás alapján 1. fokú fogmobilitás csak extrém ritkán fordul elő. Kalk­­warf vizsgálatában arra a következtetésre jutott, hogy 3 mm-es felszívódás körülbelül 1 mm-es tapadásvesz­tésnek felel meg [11]. A felszívódás súlyosságának megítélésére a Malmgren-féle beosztást használjuk, mely 5 csoportba sorolja a resorptiók típusát azok mér­téke alapján (0-Nincs resorptio, 1-enyhe resorptio, a gyökérhossz változatlan, de szabálytalan kontúrlefu­tás, 2-mérsékelt resorptio, gyökércsúcs mérsékelt fel­szívódása, egyenes csúcsi lefutás, 3-fokozott resorptio, a gyökér 1/3-a felszívódott, 4-extrém resorptio, a gyö­kértöbb mint 1/3-a felszívódott) [18]. Az etiológiai tényezőket két nagy csoportra bonthat­juk; a páciens-függő, illetve a kezelés kivitelezéséhez kapcsolódó tényezők. A páciens-függő tényezők esetén alapvető feladatunk, hogy a magas rizikójú páciense­ket még a kezelés előtt felismerjük és kiszűrjük. Ha már a kezelés előtt diagnosztizálható resorptio, ott a kezelés során a felszívódás nagy valószínűséggel tovább sú­lyosbodik. Ugyancsak különbségek vannak a különbö­ző etnikai csoportok között is. Az ázsiai népcsoportok­nál általában jóval kisebb mértékű felszívódás látható, mint a kaukázusi vagy a hispániai népcsoportoknál [14, 28], Sameshima és munkatársai 868 páciens vizsgá­lata során azt tapasztalták, hogy a fent említett 3 nép­csoportnál minden esetben a felső oldalsó metszők vol­tak legnagyobb mértékben érintve. Az ázsiaiaknál 0,97 +/-1,22, a kaukázusi csoport esetén 1,58+/—1,35, a his­­pániaiaknál pedig 1,65+/—1,27 mm mértékű resorptio volt átlagosan látható. A legkisebb mértékű felszívódást pedig az alsó metszők esetén mérték, ahol átlagosan az ázsiai népcsoportnál 0,61+/-0,90, a kaukázusinál 0,65+/-0,96, még a hispániaiaknál 0,84+/-1,02 mm mértékű resorptiót diagnosztizáltak [28], A páciensek általános állapota, egyes szisztémás betegségek (aller­gia, asthma, diabetes mellitus és egyes endokrin meg­betegedések) szintén növelik a kockázatot. Az erupci­­ós zavar a szomszéd fog gyökerére gyakorolt nyomás miatt ugyancsak rizikótényezőnek számít. A nyitott ha­rapás is predisponálhat a gyökér hosszának megrövi­dülésére, ebben az esetben a nem megfelelően fejlett parodociumot tartják felelősnek, mert ez rosszul reagál a különböző ortodonciai erőkre. A hypodontia vagy egy korábban elszenvedett trauma szintén növeli a felszí­vódás kialakulásának esélyét [1]. Végül, de nem utolsó sorban a gyökérmorfológia is fontos szerepet játszik. A vékony, kúp alakú, gracilis, görbült gyökerek esetén nagyobb valószínűséggel kell számolni resorptióval. Az ortodonciai technikát magában foglaló rizikótényezők közé a kezelési idő hossza, a gyökér helyzetének vál­toztatása, az alkalmazott erő típusa és nagysága tar­toznak [31], Mindezek közül a legjelentősebb hatással a kezelés időtartama bír. A legveszélyesebb fogmoz­gatási típusok közé az intrusio, illetve a vesztibuláris korona torque mozgatások tartoznak. Ugyancsak ke­rülendő a nagy és folyamatos, illetve váltakozó irányú erők alkalmazása. Amennyiben már a kezelés megkez­dése előtt fény derül a fokozott rizikóhajlamra, kerülni kell a nagymértékű mozgatásokat, nagy erőket, mini­malizálni szükséges a kezelési időt, illetve 6 havonta kontroll röntgenfelvételek elkészítése javasolt, legalább a frontfogak területéről. Amennyiben negatív a rönt­genlelet és az elváltozás stagnál, úgy várhatóan nem lesz jelentősebb romlás a kezelés hátralevő részében. Abban az esetben, ha a resorptio egyértelműen diagnosz­tizálható, esetleg fokozódott, akkor szükséges 2-3 hó­napig passzív ív mentén pihentetni a fogmozgatást [42],

Next

/
Thumbnails
Contents