Fogorvosi szemle, 2016 (109. évfolyam, 1-4. szám)
2016-12-01 / 4. szám
113 FOGORVOSI SZEMLE ■ 109. évf. 4. sz. 2016. illetve a kezelési célt újraértékelni. Legvégső esetben pedig akár a kezelés teljes megszakítása is alternatíva lehet. A kezelést követően is szükséges további követéses röntgenvizsgálat. Az 1. ábra egy többszörösen újrakezelt páciensről készült panoráma röntgenfelvételt szemléltet, melyen jó látható a kialakult resorptiók mértéke. Amennyiben a progresszió még a kezelés befejeztével is folyatódik, szükséges felülvizsgálni esetleges okklúziós trauma fennállását, illetve kizárni a retenciós készülék aktív állapotát. Zománckárosodás Zománc demineralizáció, fogszuvasodás Szintén gyakori mellékhatása a fogszabályozó kezeléseknek a zománc demineralizáció - természetesen csak abban az esetben, ha a páciens szájhigiéniája nem megfelelő. A készülékalkatrészek jelentős mértékben fokozzák a plakkretenciót, és ezzel egy időben csökkentik az öntisztulás lehetőségét. Rögzített készülék mellett mintegy 2-3-szorosára növekszik a plakkretenció [12], továbbá megfigyelhető a nyál pH értékének csökkenése, illetve a Streptococcus mutans és a Lactobacillus számának emelkedése is [40]. Leggyakrabban a bracket bázisok körül, általában azok gingivalis és distalis szélénél láthatunk kialakult léziókat [8]. Elsősorban a felső metszőfogak érintettek, Chapman tanulmányában 30% fölötti előfordulást említ a frontrégióban [7], A léziók kialakulásának megelőzése alapvető fontosságú. A prevenció legfontosabb alappillére a megfelelő szájhigiénia kialakítása, a táplálkozási tanácsadás; a páciens instruálása, motiválása. Ugyancsak javasolt kezelés előtt a páciens caries rizikóját felmérni. Amennyiben fokozott a rizikó, fontos a plakkretenciós tényezőket minimálisra csökkenteni. A felesleges ragasztócement precíz eltávolításával is tovább csökkenthetjük a retenciós tényezőket. A felesleges cement eltávolítást a színes ragasztóanyagok megjelenése jelentősen megkönnyítette. A fluorid tartalmú ragasztóanyagok használata tovább csökkenti a demineralizáció lehetőségét. A fluorid tartamú szájöblítők használata is tovább csökkenti a léziók kialakulását [2], Ezek alapján a fluorid tartamú készítmények, fogpaszták, ecsetelők és szájvizek alkalmazása fontos részét képzi a prevenciónak [19], A zománc savakkal szembeni ellenállóságát ugyancsak fokozhatjuk lézeres kezeléssel. Vizsgálatok igazolják, hogy a széndioxid, illetve Neodymium-Doped Yttrium Aluminium Garnet lézer - ez utóbbi a nedves szövetekbe történő jobb penetrációs képességének köszönhetően - hatékonynak bizonyult a zománc demineralizációval szembeni ellenállóbbá tételében [27]. Amennyiben a készülék eltávolítása után kerül sor a lézió diagnosztizálására, akkor az egyik lehetséges megoldás, hogy várunk a spontán remineralizációra, vagy a másik lehetőség, hogy remineralizációt segítő fluorid, illetve kazein-foszfopeptid tartalmú készítményeket alkalmazunk. Egyes esetek1. ábra: Egy többszörösen újrakezelt páciens panorámaröntgen-felvétele. A Malmgren-féle osztályozás szerinti enyhe, mérsékelt, illetve fokozott gyökérreszorpciók láthatók a front- és a premoláris fogak területén. ben mikro abráziós vagy caries infiltrációs technikák is kiváló kezelési alternatívát jelenthetnek. Irreverzibilis zománckárosodás Az ortodonciai kezelések során kialakuló irreverzibilis zománckárosodás elsősorban a használt ragasztási és bracket eltávolítási technikától függ. Bizonyított, hogy a zománcfelszínhez történő ragasztás során a zománcfelszínen irreverzibilis változások mennek végbe, amely változások jóval jelentősebbek a hagyományos savbond rendszerek alkalmazása esetén [26]. A ragasztás során kialakuló úgynevezett rezin tagek keletkeznek, melyek a ragasztóerő nagyságát határozzák meg, azonban ezek maradéktalan eltávolítása szinte lehetetlen a zománc irreverzibilis károsítása nélkül. Az újabb, önsavazó rendszerek használatakor lényegesen kisebb károsodással kell számolnunk, azonban ezzel együtt természetesen csökken a ragasztóerő is. Fjeid és munkatársai 3 különböző típusú ragasztóanyag zománcra gyakorolt hatását vizsgálták. A konvencionális rezin tartamú bracket ragasztó, amennyiben azt 35%-os foszforsavval együttes kondicionálással alkalmazták, okozta a legjelentősebb változásokat a zománcfelszínen. Mély és vastag, mintegy 10-20 pm-es rezin tagek keletkeztek, melyek következtében szignifikánsan megnőtt a felszíni zománcegyenetlenség. Önsavazó rendszerrel kombinált rezintartalmú ragasztóanyagok esetén lényegesen kisebb, mintegy 5-10 pm-es tagek alakultak ki. A legkedvezőbb eredményt a rezin módosított üvegionomer Fuji ORTHO LC esetén kapták, ahol a zománcfelszínt a ragasztás előtt 10%-os poliakrilsavval előkezelték. Ez utóbbi esetben egyáltalán nem volt megfigyelhető tagképződés, így szinte minimális volt a zománcra gyakorolt károsító hatás [9]. A ragasztási technika mellett a debondig technika is alapvető jelentőséggel bír. A sérülés esélye a fém bracketek és üvegionomer alapú cementek együttes használata esetén a legminimálisabb. A sérülés kerámia bracketek esetén fokozódik, főleg ha hagyományos sav-bond technikát és rezin alapú ragasztót használunk. A sérülés elkerülése érdekében ezért eltávolításkor arra kell
