Fogorvosi szemle, 2015 (108. évfolyam, 1-4. szám)

2015-09-01 / 3. szám

88 FOGORVOSI SZEMLE ■ 108. évf. 3. sz. 2015. ezt követi a mandibula posterior régiója, majd a felső állcsont hátsó területe. Legritkábban az alsó állcsont elülső területén fordul elő [1, 2, 8, 9, 14], Radikuláris ciszta nekrotikus pulpájú, illetve gyökérkezelt fogak gyökércsúcsa körül fejlődhet ki. Ez a típusú csontelvál­tozás mindig gyulladás talaján alakul ki. Nem tisztázott azonban, hogy mikor alakul ki periapikális granuloma és mikor periapikális ciszta [3]. Az érintett fogak kopog­tatásra, ráharapásra érzékenyek lehetnek, szenzitivitás vizsgálat során hidegre nem reagálnak. Ha a ciszta gyökértömött fogból indul ki, a röntgenvizsgálat során inkomplett gyökértöméssel vagy a koronális lezárás hiányával találkozunk. Ritkább esetekben radiológiai­­lag kifogástalan gyökértömések mellett is kifejlődhet. Kialakulhat fogszuvasodás vagy baleset következté­ben nekrotizált pulpájú fogakon is. A röntgenfelvételen kerekded vagy ovoid elváltozás látható néhány mm-től akár több centiméterig terjedő átmérővel. A szomszédos fogak gyökereit a ciszta széttolhatja, az érintett fog gyökerén pedig hosszabb fennállás következtében re­­zorpció alakulhat ki. Röntgenfelvételek alapján az el­változás nagyságából és alakjából gyakran következ­tetünk arra, hogy az elváltozás ciszta vagy granulóma, de pontos diagnózis csak szövettani vizsgálat alapján állítható fel. A radikuláris ciszták hámbélése a szövet­tanilag többrétegű, el nem szarusodó laphám. A ciszta falában vegyes sejtes gyulladásos reakció látható, a há­mot elsősorban neutrofil limfociták, a kötőszövetet lim­­fociták és plazmasejtek infiltrálják [11], Ciszták kezelése A pontos diagnózis alapvető jelentőségű a kezelési terv felállításában. Nagyméretű granulómák esetén elegen­dő a fogat a szakma szabályainak megfelelő gyökértö­méssel ellátni, míg egy valódi ciszta esetén nem remél­hetjük az elváltozás gyógyulását sebészi beavatkozás nélkül. Bár egyes szerzők beszámolnak cisztaszerű elváltozások gyógyulásáról kizárólag konzerváló fogá­szati kezelés hatására, ezekben az esetekben, mivel nem vettek mintát a ciszta hámjából, a feltételezés nem is volt igazolható szövettanilag [10, 15]. Abban azon­ban a legtöbb cikk megegyezik, hogy az érintett fogak mielőbbi gyökérkezelése előfeltétele a ciszta gyorsabb gyógyulásának. Gangwar és munkatársai azt javasol­ják, hogy ha ciszta mérete nagy, hosszabb ideig alkal­mazzunk kalcium-hidroxid lezárást, az anyag rendsze­res cseréjével [4], A gyökértömés nem végezhető el addig, amíg a csatorna nem szárítható ki. A gyökér­csatorna megnyitásával elérjük a cisztán belüli nyomás csökkenését, a rendszeres átöblítés segíti a csíraszám csökkenését, a gyökércsatorna fertőtlenítését. A kalci­um-hidroxid antibakteriális hatású, a lúgos kémhatás ellensúlyozza a gyulladás savas kémhatását, a kalcium ionok pedig segítik a csontregenerációt. A fog végleges gyökértömése minden esetben a cisztektómia műtét előtt szükséges [10, 15, 16]. A ciszták kezelése során minden esetben szükség van szájsebészeti beavatkozásra is. A ciszta méreté­től függően két beavatkozás jöhet szóba. Körülbelül 2 centiméter átmérőnél kisebb ciszták esetén az elvál­tozást egyben, a tokkal együtt kell eltávolítani. Ennél nagyobb átmérőnél nem javasolt cisztektómia műtét végzése, mert a véralvadék retrakciója miatt a savó ál­tal kitöltött terület a szájüreg felől fertőződhet, ezért per primam gyógyulásra nem számíthatunk. Nagy kiterje­désű ciszták esetén cisztosztómia műtét végzése java­solt, melynek során a cisztát a szájüreg vagy orrüreg melléküregévé alakítják [3], Ez történhet a ciszta tokjának részleges vagy teljes eltávolításával. Az eredeti anatómiai viszonyok ennél a műtétnél lassan, gyakran évek alatt állnak helyre, és gyakori, hogy a regeneráció nem teljes. Ha az elvál­tozás mérete túl nagy a cisztektómia műtét elvégzé séhez, lehetőség van dekompressziós műtétre. Ennek a beavatkozásnak a célja a ciszta belső nyomásának csökkentése, ami elősegíti a csont regenerációját. A mű­tét után a ciszta üregét drenálják, ezt követően készül­het a páciens számára egy cisztaszűkítő. A szakirodalmi esetismertetések alapján a cisztaszűkítő viselésének javasolt ideje 5 héttől 2 évig terjedhet. A csontregene­rációt röntgenfelvételeken kell követni és amikor eléri a megfelelő méretet, javasolt elvégezni a cisztektómia műtétet [7, 12, 13], Esetismertetés A 77 éves férfi páciens 2010 májusában beutalóval ér­kezett a SE Konzerváló Fogászati Klinikájára az Arc-, Állcsont-, Szájsebészeti és Fogászati Klinikáról. A száj­­sebészeten készült OP felvételen a 11,21,22 fogak gyökércsúcsait magába foglaló, nagyméretű, kerekded radiolucens elváltozás látszott (1. ábra), ami radikuláris ciszta diagnózisát valószínűsítette. A páciens általá­nos anamnézisében II típusú cukorbetegség szerepelt, amit gyógyszerrel és diétával kezeltek. A sztomato-1. ábra: Kiindulási Op felvétel (2010. május 3.)

Next

/
Thumbnails
Contents