Fogorvosi szemle, 2014 (107. évfolyam, 1-4. szám)
2014-12-01 / 4. szám
128 FOGORVOSI SZEMLE ■ 107. évf. 4. sz. 2014. 3. ábra: A vizsgált három üvegionomer tömőanyaggal ellátott nyaki léziók kiinduláskor és a tömések hat hónappal később Megbeszélés Az utóbbi évtizedben az esztétikus fogászat mind a front, mind a moláris régióban egyre nagyobb arányban alkalmaz kompozit vagy üvegionomer töméseket. Korábbi megfigyelések leírták, hogy az ínyszél mentén behelyezett sub- vagy paragingivalis üvegionomer tömések, a kompozitokhoz viszonyítva mérsékeltebb ínyreakciót és sulcusváladék emelkedést okoznak [6, 22, 27]. A több éves követéses vizsgálatok, ahol a BOP érték változását vizsgálták, csak a harmadik év végén tapasztaltak romlást, amikor a tömések felszíni tulajdonságai a kopás következtében már jobban kedveztek a plakk-akkumulációnak [3, 23, 25]. Emiatt elfogadhatjuk, hogy tökéletes szájhigiénia mellett, az ínyszél közelében behelyezett, lege artis elkészített üvegionomer, resin-üvegionomer vagy kompozit tömések nem feltétlenül okoznak ínygyulladást [3, 25], Vizsgálatunkban elsősorban a három tömőanyagnak a plakk-képződésre gyakorolt hatását vizsgáltuk. Ezért választottunk be supra vagy paragingivális nyaki kopásokat, hogy ezzel a tömőanyagnak a direkt ínyszövetre gyakorolt hatását kizárjuk és csak a plakkképződés következtében kialakuló gingivális reakciókat monitorozhassuk. A megfigyelési periódusban, a vizsgált három üvegionomer tömés nem volt szignifikáns hatással az íny állapotára. A lakkal nem kezelt eseteknél annak ellenére, hogy a 6. hónap végére egyes tömések felszínén minimális abrázió jeleit tapasztaltuk (3. ábra) a megfelelő felszíni kidolgozásnak és feltételezhetően az üvegionomer cementből folyamatosan, bár csökkenő mértékben felszabaduló fluoridok antibakteriális hatásának tulajdoníthatóan a dentális plakk-képződés nem fokozódott. A lakkal ellátott töméseknél a kezdetben mindenképen homogénebb felszínnek tulajdonítható, hogy a dentális plakk-, illetve biofilm-képződés nem fokozódott, bár a tömések fogkefe okozta abrázió hatására feltehetően a lakk a 6. hónap végére már lekopott, és a 6 hónap végére ilyen szempontból a három tömés felszíni tulajdonságai kiegyenlítődtek. A plakk-indexek értékek mérsékelt, de statisztikailag nem szignifikáns javulása mindhárom csoportban vélhetőleg a páciensek vizsgálati körülmények okozta fokozott szájhigiénés motiváltságának is köszönhető. Mindhárom tömés esetében a fognyaki érzékenység csökkenése feltehetően azért nem volt statisztikailag szignifikáns, mivel számos esetben a fognyaki lézió már kiinduláskor sem volt érzékeny és ennek megítélése a legszubjektívabb [19]. Ezért további javulás, a tömés hatására sem volt mérhető, annak ellenére, hogy a tömés elviekben lezárta a dentin tubulusokat. Következtetésképpen levonhatjuk, hogy a vizsgált üvegionomer tömések lehetséges alternatívát jelenthetnek a fognyaki nem carieses léziók ellátásában, jelentősen nem változtatva meg a plakk és gingivális paramétereket. Azonban a tömések esztétikus zónában csak alacsony mosolyvonalú pácienseknek javallt, mivel az alkalmazott üvegionomer tömések színválasztéka limitált és legtöbb esetben elüt a fog természetes színétől. A nanofill kompozit lakk némiképp javította a tömés esztétikai hatását, ugyanakkor csak minimális mértékben eredményezett jobb plakkindex értékeket, mint a lakkal nem bevont üvegionomer tömések. Ez, feltehetően azzal magyarázható, hogy bár a lakkal bevont tömés felszíne kezdetben simább, és felszíni tulajdonságai lényegében megegyeznek a mirkofill kompozit tömésekével, ugyanakkor ez a lakk a folyamatos antibakteriális fluorid felszabadulást blokkolhatja és idővel lekopik. Ezért zártuk le a vizsgálatot a 6. hónap végén, mivel irodalmi adatok szerint a 6. hónap után lépnek fel mind a kompozit, mind az üvegionomer tömésekben olyan kopási jelenségek, amelyek hátrányosan változtatják meg a felszíni tulajdonságaikat. Köszönetnyilvánítás A vizsgálat a TAMOP 2.4.1.1 .BO9/1/KMR/2010-0001 támogatásával jött létre. Irodalom 1. Ainamo J, Bay I: Problems and proposals for recording gingivitis and plaque. Int Dent J 1975; 25: 229-235. 2. Black AD: Preventive treatment of periodontal diseases. Northw DentJ 1912; 10: 60-73. 3. Bunk LW, Caffesse RG, Charbeneau GT: The gingival response to well finished composite resin restorations. J Prosthet Dent 1979; 42: 626-632.
