Fogorvosi szemle, 2013 (106. évfolyam, 1-4. szám)

2013-06-01 / 2. szám

50 FOGORVOSI SZEMLE ■ 106. évf. 2. sz. 2013. kednek el a menetek, azaz a menetemelkedés szöge minél jobban megközelíti a derékszöget, annál flexibi­lisebb a tágító [3, 21]. Szerepet játszik továbbá a ke­resztmetszeti képen a kitöltött terület nagysága, vala­mint annak eloszlása: minél nagyobb és minél perifé­rikusabb az anyag elhelyezkedése, annál kevésbé lesz az eszköz rugalmas [9]. Kísérletünk körülményei között a RaCe sorozat az apicalis területen jelentős aszimmetriával preparált. Műszersérülés nem történt. A nemzetközi irodalom­ban viszonylag kevés közlemény foglalkozik a RaCe tágítókkal. Az eredmények összevetését az is meg­nehezíti, hogy több műszersorozat áll rendelkezésre, ennek megfelelően különböző eredményekről számol­tak be. Többnyire megfelelően tágított csatornákról, vala­mint biztonságos alkalmazásról írtak [6, 8, 10, 13, 21]. A ProTaper sorozattal összevetve azt találták, hogy a RaCe sorozat rövidebb idő alatt az eredeti csator­naformát jobban megtartotta, valamint kevesebb pre­­parálatlan csatornafal-felületet hagyott [13]. A #40-es csúcsi átmérőjű műszer (2% konicitás) esetében azon­ban megjegyezték, hogy hajlamos a csatornagörbület külső oldalán kiöblösödés preparálására [10]. Műszer­sérülések tekintetében legtöbbször biztonságosan al­kalmazható tágítónak bizonyult, mivel több tanulmány­ban számolnak be arról, hogy a kísérlet során nem tört műszer a csatornában [6, 10, 13, 21], azonban leírtak deformálódott műszert [10] és kisebb-nagyobb szám­ban műszertörést is [8, 11]. A ProTaper viszonylag széles körben elterjedt tágí­tórendszer, ennek megfelelően jóval többen is vizsgál­ták. Kísérletünk során a ProTaper a második mérési szintben preparált viszonylag nagy aszimmetriával. Sa­ját eredményeinkkel összhangban több szerző számolt be arról, hogy a ProTaper tágítok hajlamosak a csator­na kiöblösítésére az apicalis területen [7, 13]. Ez már a #20-as csúcsi méretű F1 tágítónál is megfigyelhe­tő, az ennél nagyobb csúcsi keresztmetszetű finisher file-okra pedig fokozottan igaz volt [21,23]. Ennek oka lehet, hogy a finisher file-ok esetében a növekvő csú­csi átmérőhöz mind nagyobb konicitás tartozik a mű­szer csúcsánál (F1 : 0,2mm, 7%; F2: 0,25mm, 8%; F3: 0,3mm, 9%), így a sorozatban egymás után követke­ző műszerek látványosan kevésbé flexibilisek, mint az előttük lévő. Leírták továbbá azt is, hogy a csatorna coronalis valamint középső harmadában a ProTaper egyéb tágítókhoz képest viszonylag nagy mennyisé­gű anyagot távolít a görbület belső oldalát agresszí­ven preparálva [18, 22] (S alakú csatornaforma esetén mind a coronalis, mind az apicalis görbület belső olda­lánál [21]), amely szintén a csatorna kiegyenesedé­séhez vezet. Kísérletünk során több esetben is tapasz­taltunk műszertörést. A csoportonként feltágított nyolc mesterséges csatornában egy esetben egy F1 tágító, valamint további két esetben F2 file-ok törtek el. Ebben szerepet játszhatott az operátor tapasztalatlansága, azonban elgondolkodtató, hogy számolnak be műszer­törésről (0,26%-os arányban) egy olyan endodonciai klinika esetében is, ahol a gyökérkezelő műszereket egyszer használatosnak tekintik [15]. Ezzel szemben nem tapasztaltak műszertörést egy olyan kísérlet so­rán, melyben az élő operátort számítógéppel vezérelt eszköz helyettesítette [18]. C alakú csatornakonfigu­rációt preparálva a hagyományos kézi tágítással tör­ténő összehasonlításban azt találták, hogy a Pro Taper rendszerrel gyorsabban, kevesebb prepará­­ciós hibával tudtak dolgozni, miközben az eltávolított dentinmennyiség is alatta maradt a kézi tágítás során kapott értékeknek, azonban a preparálatlan csatorna­fal aránya nagyobb volt a gépi tágítok csoportjában [20]. Az előzőekben említett preparációs hibák miatt több szerző fokozottan görbült csatornában a ProTa­per helyett kisebb konicitású, flexibilisebb tágítót ajánl vagy a ProTaper és egyéb műszerek kombinációját [3, 6, 7,21], A 2005-től elérhető Mtwo tágító kísérletünk körül­ményei között nagyon jól szerepelt: az első kettő, va­lamint az ötödik és hatodik mérési szintekben a leg­alacsonyabb aszimmetria értékkel preparált, miközben műszersérülés nem történt. Hasonló eredményekről számolnak be német szerzők is RaCe, valamint K3 tá­gítókkal történt összehasonlításban, akik a tágítókkal szintén mesterséges csatornákat preparáltak. Műszer­törést szintén nem tapasztaltak, azonban óvatosság­ra intik a felhasználót a deformálódott műszerek nagy száma miatt [11], Hasonló veszélyre figyelmeztet az a közlemény is, melyben endodonciai klinikáról begyűj­tött műszereket vizsgálva 25,8%-ban találtak defor­mált műszereket, melyből a törött műszerek 16,02%-ot tettek ki [5]. Más közleményben kiváló vágási hatékony­ságról számoltak be az Mtwo tágítóval kapcsolatban [12], Kevéssé biztató eredményekről írtak azonban kettős görbülettel rendelkező, S alakú szimulált csator­nák preparálásakor: amellett, hogy nagyszámú prepa­rációs hibát találtak, a 10 preparált csatorna esetében 4 törött, valamint további 3 deformálódott műszerről számoltak be [3]. A preparációs hibákat tekintve érde­mes megemlíteni, hogy az Mtw0 esetében a gépi tágí­tás előtt kézzel preparált vezetőcsatorna nem befolyá­solta a csatorna apicalis transzportálását [17], Kísérletünk során több műszertörés is történt a Pro­Taper csoportban. Általánosságban a következő té­nyezők tehetők felelőssé a műszersérülésekért: a pre­parálást végző egyén, a preparációs technika, valamint az adott műszer jellemzői [16]. A csatorna tágításának technikáját tekintve fontos ki­emelni az ún. vezetőcsatorna („glide path”) szerepét. Ez azt jelenti, hogy a munkahosszban az elsőként hasz­nált gépi tágító csúcsi méretét elérő kézi műszerrel úgymond előkészítjük a forgó eszköz útját a csatorná­ban. Ezzel megelőzhetjük azt a helyzetet, hogy az ala­csony vágási hatékonysággal rendelkező inaktív vagy mérsékelten aktív műszercsúcs megszorul a nála ki­sebb keresztmetszetű csatornában, és a tágító torziós törést szenved [2],

Next

/
Thumbnails
Contents