Fogorvosi szemle, 2013 (106. évfolyam, 1-4. szám)

2013-09-01 / 3. szám

114

FOGORVOSI SZEMLE

106. évf. 3. sz. 2013.

A biomarkerek és analítikumok széles skálájának nagy része a véráramom keresztül szekretálódik a három pár nagy nyálmirigyen keresztül a nyálba.

A szakirodalomban fellelhető cikkek alapján is kijelenthetjük, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a nyálban található analítikumok elemzésére.

VÉR

I Intersticiális tér

Acinus/ Ductus sejt

Traszcelluláris

tér

Passzív diffúzió

Paracelluláris

ter

Aktív transzport Ultrafiltráció

pH: 7.4

I

Haeckel és Hanecke szerzők szerint, 1996.

5. ábra. Analítikumok transzportja a véráramon keresztül

A kaliforniai UCLA egyetem munkatársai már 2002 óta foglalkoznak a szájüregi laphámkarcinóma biomarkereinek vizsgálatával. Feltételezésük szerint a jövőben nyálvizsgálatokkal biomarkerek segítségével már képesek leszünk a teljes emberi szervezet egészségi állapotának feltérképezésére.

Diabéteszes betegek nyálából izolált laphám-karcinómával összefüggésbe hozható biomarkereket először a mi munkacsoportunknak sikerült azonosítani. A megnövekedett Annexin A8, peroxiredoxin-2 szint, és a tirozin-protein kináz jelenlétét nyálmintákban ez eddig tumoros betegek nyálmintáiban azonosították. Prekancer állapotokban ezt eddig nem sikerült igazolni. Eredményeink tükrében feltételezzük, hogy a diabetes mellitus nem csak prekancer állapot, de valószínűsíthetően premalignus állapotnak is tekinthető. Minden nyálmintában találtunk korábban már a szakirodalomban leírt, laphámkarcinóma daganatsejtek által expresszált fehérjét. Ez az eredmény különös fontosságú, hiszen a vizsgálatba bevont önkénteseknél korábban nem diagnosztizáltak laphámrákot vagy prekancerózus elváltozást.

A proteomikai módszerek fejlődésével, lehetőségünk nyílt arra, hogy a különböző vegyületeket, ne csak szerkezetükben, de funkciójuk során is elemezni tudjuk. Méréseink egyszerű kivitelezhetősége, mintagyűjtés noninvazivitása bebizonyította, hogy a kötelező sztomatoonkológiai szűrésen túl, lehetőségünk nyílik már korai fázisban kimutatni laphámrákra utaló fehérjéket.

Ennek fontossága egyáltalán nem elhanyagolható. Hiszen a korai stádiumban kiszűrt rákos megbetegedések, prekancer-léziók, sokkal nagyobb valószínűséggel gyógyíthatók, jobb prognózissal rendelkeznek, mint az előrehaladott stádiumban levő tumoros elváltozások.

Munkacsoportunk jövőbeli céljai közé tartozik, hogy még nagyobb populáción validáljuk eredményeinket.

Köszönetnyilvánítás

Hálás köszönettel tartozom mentoraimnak, Dr. Márk László egyetemi docensnek, Dr. Gelencsér Gábor főorvosnak és Prof. Dr. Olasz Lajosnak, akik nélkül ez a munka nem születhetett volna meg. Köszönet illeti továbbá, minden kedves munkatársamat, akik segítettek e dolgozat megírásában.

Irodalom

1. Wong DT: Salivary diagnostics powered by nanotechnologies, proteomics and genomics. J Am Dent Ass. 2006; 137: 313-321.

2. Segal A, Wong DT: Salivary diagnostics: enhancing disease detection and making medicine better. Eur J Dent Educ. 2008.12 (suppi); 22S-29S.

3. Szántó I, Mark L, Bona A, Maasz G, Sándor B, Gelencsér G, Túri Z,Gallyas F Jr.: High-throughput screening of saliva for early detection of oral cancer: a pilot study. Technoi Cancer Res Treat. 2012; 11 (2): 181-188.

4. Jarai T, Maasz G, Burian A, Bona A, Jámbor E, Gerlinger I, Mark L:Mass Spectrometry-Based Salivary Proteomics for the Discovery of Head and Neck Squamous Cell Carcinoma. Pathol Oncol Res 2012; 18 (3): 623-628.

5. Parkin DM, Bray F, Ferlay J, Pisani P: Global cancer statistics, 2002. CA Cancer J Clin 2005; 55: 74-108.

6. Argiris A, Karamouzis MV, Raben D et al: Head and neck cancer. Lancet, 2008; 371; 1695-1709.

7. Decker J, Glodstein JC: Risk factors in head and neck cancer. N Engl J Med 1982; 306:1151-1155.

8. Hintao J, Teanpaisan R, Chongsuvivatwong V et al: The microbiological profiles of saliva, supragingival and subgingival plaque and dental caries in adults with and without type 2 diabetes mellitus. Oral Microbiol Immunol 2007; 22:175-1781.

9. Lamster IB, Lalla E, Borgnakke WS, Taylor GW: The relationship between oral health and diabetes mellitus. J Am Dent Ass 2008; 139: 19S-24S.

10. American Academy of Periodontology. Position paper: diabetes and periodontal diseases [CD-ROM], J Periodontolt 996; 67:166-167.

11. Negrato CA, Tarzia O: Buccal alterations in diabetes mellitus. Diabetol Metab Syndr 2010; 15: 2-3.

12. Lu H, Ouyang W, Huang C: Inflammation, a key event in cancer development. Mol Cancer Res 2006; 4 (4):221-233.

13. Ujpál M, Matos O, Bîdok G, Somogyi A, Szabó G, Suba Z: Diabetes and oral tumors in Hungary. Diabetes Care 2004; 27: 770-774.

14. Albrecht M, Bánóczy J, Dinya E, Tamás Jr G: Occurence of oral leukoplakia and lichen planus in diabetes mellitus. J Oral Path Med 1992; 21: 364-365.

15. Navazesh M: Methods for collecting saliva. Ann NY Acad Sei 1993;694:72-77.

16. Laemmli UK: Cleavage of structural proteins during the assembly of the head of bacteriophage T4. Nature 1970; 227: 680-685.

17. Vairaktaris E: Diabetes and Oral Oncogenesis, Anticancer Research 2004; 27: 4185-4194.

18. Farnaes L, Ditzel HJ: Dissecting the cellular functions of annexin XI using recombinant human annexin Xl-specific autoantibodies cloned by phage display. J. Biol. Chem. 2003; 278 (35): 33120- 33126.

19. Tomas A, Futter C, Moss SE: Annexin 11 is required for midbody formation and completion of the terminal phase of cytokinesis. J. Cell Biol. 2004; 165 (6):813- 822.

20. Rand JH: The annexinopathies: a new category of diseases. Biochim Biophys Acta. 2000; 1498:169-173.