Fogorvosi szemle, 2011 (104. évfolyam, 1-4. szám)
2011-03-01 / 1. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 104. évf. 1. sz. 2011. 19-26. Semmelweis Egyetem Parodontológiai Klinika, Budapest Felső metszőfogat érintő Miller-I típusú ínyrecessio korrekciója zománcmátrix-proteinnel kombinált subepithelialis kötőszöveti Graft-tal és Single Tooth Tunnel technikával Esetismertetés [Dr. Lukács László parodontológiai szakvizsgájának egyik esete] DR. LUKÁCS LÁSZLÓ, DR. GERA ISTVÁN Gyulladásmentes ínyrecessioval gyakran találkozunk a parodontális praxisban, és minden parodontológus számára komoly kihívást jelent ennek optimális megoldása. Ma a mucogingivalis esztétikai sebészet célja funkcionálisan és ugyanakkor esztétikailag helyreállítani az optimális mucoginigvalis viszonyokat. Utóbbi években, ahogyan a lakosság esztétikai igényei fokozódtak, egyre inkább szaporodik az esztétikai okokból végzett műtétek száma. A bemutatott esetben a szerzők subepithelialis kötőszöveti szabad lebeny-átültetéssel és zománc-mátrix-derivatummal (ZMD) kombinált Single Tunnel technikával képzett koronálisan elcsúsztatott lebennyel fedték a mély Miller-I típusú felső középső metszőfog szabaddá vált gyökérfelszínét. Az alkalmazott kombinált technika fél évvel a műtét után hozzávetőlegesen 100%-os gyökérfedést eredményezett. Az eset további követése dönti el, hogy mennyire tudtak tartós eredményt biztosítani. Kulcsszavak: ínyrecessio, parodontális plasztikai sebészet, gyökérfedés, subepithelialis I kötőszöveti graft fognyaki érzékenység Bevezetés A gyulladásmentes ínyrecessio a definíció értelmében az ínyszél apicalis irányú visszahúzódása a zománccement határról [1], Többnyire vékony biotípusú egyének front és kisörlő fogain manifesztálódik. A páciens leggyakrabban esztétikai okokból fordul orvoshoz, de az ínyvisszahúzódás sokszor okoz kellemetlen fognyaki érzékenységet, és akadálya lehet a helyes és hatékony fogmosási gyakorlatnak is, amely végül plakk okozta gingivitishez vagy parodontitishez vezethet. A szabaddá vált fognyakon főleg idősebb korban cement caries, fognyaki erózió vagy ék alakú foghiány alakulhat ki [2], A gyulladásmentes ínyrecessio nem jár valódi tapadásveszteséggel, tekintettel arra, hogy az ínyvisszahúzódás legtöbbször rejtett fognyaki alveolaris dehiscencia talaján alakul ki, és nem társul az approximalis csontszeptum pusztulásával. Ezért el kell különítenünk a plakk okozta parodontitistől, amely akár spontán, vagy a sebészi-konzervatív kezelés után jelentős ínyvisszahúzódással társulhat, de ilyenkor az interdentális csontszeptum is érintett. Ma az irodalomban nemzetközileg legelfogadottabb osztályozás a Miller-féle klasszifikáció, amely nem csupán a lézió típusát osztályozza, de bizonyos terápiás irányelveket is meghatároz [3]. Alapvetően a Miller I—II. osztályba tartoznak a gyulladásmenetes ínyrecessiók, míg a Miller III—IV. osztályba már az approximális csontpusztulással kísért valódi tapadásveszteséggel járó esetek sorolhatók. Többnyire Miller l-ll. esetekben van lehetőségünk a szabaddá vált fognyak közel 100%-os fedésére és ideális esztétikai hatás helyreállítására. Évtizedek óta a parodontológusok érdeklődésének középpontjában van az esztétikai parodontális sebészet, és ezen belül az ínyrecessio sebészi korrekciós technikáinak tökéletesítése egyre kiszámíthatóbb postoperatív eredményt nyújt. Az elmúlt fél évszázadban az ínyszél augmentálására és a szabaddá vált fognyak fedésére nagyon sok műtéti technikát írtak le. A szabaddá vált fognyak fedése elvégezhető a szomszédos fogak területéről nyert nyeles lebenyekkel vagy szabad ínylebeny átültetéssel. A nyeles lebenytechnikák közé tartozik a laterálisán Érkezett: 2010. április. 22. Elfogadva: 2010. augusztus 23.
