Fogorvosi szemle, 2010 (103. évfolyam, 1-4. szám)
2010-03-01 / 1. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 103. évi. 1. sz. 2010. 31-32. 31 KÖNYVISMERTETÉS Milk fluoridation for the prevention of dental caries („A tej fluoridizációja a fogszuvasodás megelőzésében”) World Health Organization Genf, 2009 Szerkesztők: J. Bánóczy, P. E. Petersen, A. J. Rugg-Gunn Még sohasem fordult elő, hogy magyar fogorvos jegyzett volna WHO-dokumentumot, ezért külön elismerés illeti e kötet szerkesztőjét és egyben társszerzőjét, Dr. Bánóczy Jolánt, a Semmelweis Egyetem professzorát. Milk fluoridation for the prevention of dental caries ! J w World Health Organization A szájüregi megbetegedések világszerte a leggyakoribb krónikus elváltozások közé tartoznak. A megelőzés és a gyógyítás terén történt komoly erőfeszítések hatására a fejlett országokban jelentős előrelépés tapasztalható, de a hátrányos helyzetű országokban sajnos nem. Az orális egészség és az általános egészségi állapot, sokszor a közös rizikófaktorok, valamint az életminőség javításának szoros összefüggése komplex, tehát a szájüregi megbetegedésekre is kiterjedő prevenciós programokat igényel. A fogszuvasodás még a fejlett országokban is tapasztalható nagy gyakorisága mellett a szegényebb területeken a civilizáció „betörése” előtti kedvezőbb helyzet az életkörülmények és a táplálkozási szokások megváltozásával rohamosan romlik. A caries megelőzésében a fluorid szerepe 100 éve tárgya a kutatásoknak. A tej fluoriddúsítását egy gyermekorvos javaslatára jó 50 éve alkalmazták először Svájcban. A tejben adaptált fluorid hasznosításának célcsoportja a gyermektársadalom, ezért óvodai-iskolai közösségekben került bevezetésre iskola-egészségügyi, vagy egészséges étrend és táplálkozás témájú programok keretében. Napjainkra nemzetközi szinten 800 000 gyermek részesül tejfluorozásban. A WHO-kiadvány nem titkolt célja, hogy segítséget nyújtson a népegészségügyben a fogszuvasodás megelőzéséért nemzeti szinten tenni akarók számára azzal, hogy összefoglalja a tejfluorozás problémakörének tudományos kutatási és klinikai eredményeit, és világszerte a közösségre szervezett tejfluorozással nyert tapasztalatokat. A 186 oldalas kötet első fejezete A. J. Rugg-Gunn, a Newcastle Egyetem professzora, és P. E. Petersen koppenhágai egyetemi tanár, a WHO Európai Orális Egészség Osztályának vezetője tollából a tej, a táplálkozás és az egészség összefüggéseit tárgyalja. A tej a csecsemő- és kisgyermekkor alapvető tápláléka. A tehéntej fogyasztása a legelterjedtebb a világon, pasztőrözött vagy UHT formában, a tejpor eltarthatósága a leghosszabb idejű, szállítása és tárolása körülményei is kedvezőek. Számos országban az egészségügyi hatóságok, sokszor a WHO-val és a FAO-val (az ENSZ Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Szervezete) együttesen iskolatej-programokat támogatnak. A laktózintolerancia az elfogyasztott tej mennyiségének is függvénye, de a legtöbb gyermek szerencsére nem intoleráns. A tehéntej 4% tejcukortartalma ellenére sem cariogen, inkább protektiv hatású casein- és tejzsír-, valamint kalcium- és foszfortartalmának köszönhetően. A második fejezetet J. Bánóczy és A. J. Rugg-Gunn professzorok jegyzik, összefoglalva a tíz országban
