Fogorvosi szemle, 2010 (103. évfolyam, 1-4. szám)
2010-03-01 / 1. szám
18 FOGORVOSI SZEMLE ■ 103. évf. 1. sz. 2010. két számos tényező kontraindikálhatja, többek között okklúziós anomáliák, parafunkciós mozgások, anatómiailag nem megfelelő korona, a rossz szájhigiéné, sorvégi foghiány pedig ezzel a módszerrel nem pótolható. A kezelés kis foganyagveszteséggel jár, az eredeti okklúzió megmarad, a beteg számára minimális terhelést jelent. A pótlás minden régióban alkalmazható, kombinálható más horgonytípusokkal, és úgynevezett torziós elem beiktatásával a pillérfogak terhelése csökkenthető. A torziós elemmel ellátott pótlásokat CBW-nek (Crownless Bridge Work) nevezzük. A CBW eljárás az adhezív technika és az intrakoronális elhorgonyzás technológiájának kombinációja. Az intrakoronálisan tökéletesen illeszkedő titán vagy az üvegszálas horgonyok adhezíven rögzítettek a fogak approximális felszínén kialakított furatban. A furat kialakításához speciális fúró használata szükséges, ez azonban az eljárás költségét tovább növeli. A módszer nehézsége a horgonyok párhuzamosításában rejlik, ami pontatlanság esetén a ragasztás után már nehezen vagy egyáltalán nem korrigálható. Ennek elkerülése érdekében, a CBW eljárás során különösen fontos az ideiglenes fogpótlás gondos elkészítése, a pillérfogak kiindulási helyzetének megtartása. 2. ábra. CBW eljárás Az intrakoronális horgonyokkal pótolt fogak esztétikailag megfelelőek, egyik nagy hátrányuk azonban a nehéz tisztíthatóság, ami a sikertelenségi rátát a szuvasodások kialakulása miatt növeli [12]. (2. ábra) Ragasztott hidak A nemzetközi irodalomban a ’70-es évek elejétől jelentek meg közlemények a ragasztott hidakról. Ezek készítése során a pillérfogakat nem kell a megszokott módon előkészíteni, így az ezzel járó károsító hatás sokkal kevésbé, vagy egyáltalán nem jelentkezik [29]. A ragasztott hidak a Minimál Invazív Fogászat részeként a foghiányok egyik terápiás megoldását jelentik. A Minimál Invazív Fogászat a Minimális Intervenciós Fogászat része (Minimum Intervention Dentistry), a minimál invazív terápia célja a szöveti destrukció, valamint a páciensek diszkomfort érzésének minimálisra csökkentése [12, 16, 22]. Klinikai vizsgálatok a ragasztott hidak viselési idejét relatíve rövidnek találták, 2 hónap-4 év, ezért az esetek nagy részében csak hosszú távú ideiglenes fogpótlásként alkalmazzuk azokat. Készítése során kompozíciós tömőanyagból készült fogat vagy gyári akrilátfogat ragasztanak a hiányt határoló pillérfogakhoz. Ezzel a módszerrel általában egy fogat pótolnak [15]. A ragasztott hidak első leírójaként Alain Rochette-et említhetjük meg, akinek ezzel kapcsolatos úttörő jelentőségű közleménye 1973-ban jelent meg [27], Rochette perforált platina-arany hátlemezt készített, amelyet a zománc savas kondicionálása után kompozit cementtel ragasztott a fogakhoz. A mechanikai retenció a cement és a fém között jön létre azáltal, hogy a ragasztóanyag a hátlemez perforációs nyílásait kitölti [15]. A Maryland-hidakat főként frontrégióban alkalmazzuk [27], A fémből készült hátlemez itt már nincs perforálva, helyette a fog felé eső felszínét elektrokémiai savazás során egyenetlenné teszik [1], A kompozit cement kötését a fémhez, a hátlemez felérdesítése biztosítja, a fogak minimális preparációjával pedig a retenció tovább növelhető. A módosítás előnye, hogy a ragasztóanyag így nincs közvetlenül kitéve a szájüregi hatásoknak, valamint a nyál kimosó hatásának, kopása és kioldódása, ezért kevésbé várható [19]. A Virginia-hidaknál a bonyolult elektrokémiai savazás helyett a fém hátlemezt sókristállyal érdesítik fel. Ez az eljárás biztosítja a fogpótlás makroretencióját [12]. Ragasztott hidakat kompozitból is készíthetünk, merevítő rostok felhasználásával. A merevítő rostok alkalmazásának célja, hogy a törékeny kompozitok, akrilátok hajlítószilárdságának növelésével fokozzák azok mechanikai ellenálló képességét. A fogak előkészítése, bondozása, majd savazása után, a kompozittal átitatott rostot a helyére illesztjük, majd a hiányzó fogat rétegzéses tömési technikával kialakítjuk. A kész pótlás erős és funkcióstabil, továbbá sem a hangképzést, sem pedig a táplálkozást nem zavarja [28]. Gondos kivitelezés esetén a ragasztott hidak jó ideiglenes megoldást jelentenek a foghiányok ellátásában. 3. ábra. Ragasztott híd
