Fogorvosi szemle, 2010 (103. évfolyam, 1-4. szám)
2010-09-01 / 3. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 103. évf. 3. sz. 2010. 95 jelenlétét nem egy időben arányosan elosztott folyamat, hanem egy 18 évvel ezelőtt bekövetkezett tömeges esemény határozta meg [9], A megyék születés és munkahely szerinti kapcsolatának Pearson-korrelációs mutatószáma 0,93 volt, ami függvényszerű öszszefüggést bizonyított. Ez utóbbit tünteti fel a 9. ábra, amely a lineáris regressziós módszerrel nyert adatokat mutatja. Budapestet nem jelzi, ugyanis a nagyságrendi különbség (100 versus 1000) a megyék ponthalmazát vizuálisan értékelhetetlen méretűre zsugorítaná. Kiemelkedően pozitív eredményt adott a trendvonalhoz képest Győr-Moson-Sopron (GYMS) és Csongrád megye (32 illetve 18 fős többlet). Kifejezetten negatív volt viszont BAZ és Békés (mínusz 23 illetve 17 fő). Budapestet is beszámítva az analízisbe, az itt születettek száma 1640, az itt dolgozóké 1128 volt, minimális eltéréssel a trendvonalon fekvő értékhez (1123) képest. Megbeszélés Jól látható a 2. táblázat alapján, hogy 1982 után Budapestet követően Debrecen második képzőhellyé lépett elő. Budapest képzési számai a fenti időpont előtt és után (1473 versus 1480) gyakorlatilag nem változtak, tehát a többlet a további három egyetem működésének az eredménye. Csak az 1-2. táblázat tartalmaz nemek szerinti különbségeket, mivel a jelen vizsgálat ennek a tényezőnek a többi változóra gyakorolt hatásával nem foglalkozott. Az 1. táblázat adatai alapján azonban megállapítható, hogy a szakma „elnőiesedésének” trendje az 1990-es évektől kezdve megfordult, azonban a hatás a teljes megoszlásban még kevésbé érződik. A minta nő/férfi aránya Debrecenben a legmagasabb [1,54], és Szegeden a legalacsonyabb [1,23], A 3. és 4. táblázat, illetve az 5. és 6. táblázat párba állítása háttér információként szolgál az időbeli változások összehasonlításához. A kartogramok az 1982-2009 közötti viszonyokat dolgozzák fel, mind a születési és képzési hely, mind az utóbbi és a munkahely vonatkozásában. Jól látható az 1. ábrán, hogy a debreceni egyetem a saját megyéjén (Hajdú-Bihar) kívül erős vonzást gyakorolt Szabolcsban és BAZ megyében, de Hevesben és Szolnok megyében is érezhető volt a hatása. Ez teljes egészében megfelel a földrajzi viszonyoknak. Budapestről mindhárom egyetemre nagyságrendileg azonos számú hallgató érkezett, ami a főváros minden tekintetben központi helyzetét jelzi. A Szegedi Egyetem (2. ábra) a dél-alföldi megyéken kívül Debrecennel azonos helyzetet foglal el Szolnok megyében, ami érthető, hiszen a megye „félúton” van a két képzőhely között. A BAZ megyében és Szabolcsban is megfigyelhető vonzással kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az nem a Debrecen előtti időszak tehetetlenségi nyomatéka, ugyanis például a BAZ megyei 17 diplomából hetet a 2000-es években adtak ki. Ezt a jelenséget csak egyéni életút-elemzésekkel lehetne tisztázni. Pécs esetében (3. ábra) nyilvánvaló, hogy az egyetem (Budapesttől eltekintve) nem „lépi át” a Duna vonalát, viszont még a legtávolabbi nyugat-magyarországi megyékre is jelentős hatást gyakorolt. Budapest 3. ábra. Pécs tanulmányi vonzáskörzete 1982-től, a diplomát szerzettek születési helye alapján (N=410).
