Fogorvosi szemle, 2010 (103. évfolyam, 1-4. szám)
2010-09-01 / 3. szám
96 FOGORVOSI SZEMLE ■ 103. évf. 3. sz. 2010. (4. ábra) helyzetét a fentiekben már említettek miatt nem szükséges külön magyarázni, továbbá az egyetemnek kapacitás és hagyomány szempontjából is óriási az előnye a többi képzőhellyel szemben. Az egyetemet és a munkahelyet összevetve, Debrecen és Szeged (5-6. ábra) nagyjából a Duna vonalától keletre eső területeket látja el. Mindkettőre vonatkoztatva kiemelt nyugat-dunántúli „sziget” GYMS, illetve Szeged esetében még Zala megye is ilyen (Vas megyétől alig lemaradva). Zala megyét illetően azonban meg kell jegyezni, hogy Szegeden az utolsó 2 diplomát 1998-ban, tehát több mint 10 évvel ezelőtt adták ki. Pécs (7. ábra) egyértelműen a Dunántúlhoz kötődik, sőt 4 olyan északi illetve keleti megyét is találunk, ahol a mintában szereplő fogorvosok közül egynek sincs pécsi diplomája. Budapestről (8. ábra) a nagyon periférikus területek, tehát a három dél-dunántúli megye, Csongrád és a keleti határmegyék részesedése igen csekély mértékű. Feltűnő viszont GYMS helyzete, amely a budapesti diplomások között Budapest és Pest megye után a harmadik helyet fogialja el. A pécsiek között második (csak Baranya előzi meg), a szegediek között harmadik (Csongrád és Bács-Kiskun után), és végül a debreceniek között holtversenyben a hatodik helyre szorul vissza. Amennyiben az egyetemeket kiiktatva közvetlenül határozzuk meg a születési és a munkahely kapcsolatát - ezúttal a teljes mintára vonatkoztatva -, a 7-8. táblázat adatait nyerjük eredményül. Minden számoszlopból kitűnik a születési megye/főváros abszolút többsége, és ezt még a szomszédos megyék is erősítik. Másfelől igen csekély a távolabbi megyékből érkezettek száma. Csak a nagyon vegyes GYMS és Budapest nem mutatja ezt a jellegzetességet, illetve a Duna szó szerint vízválasztóként viselkedik a jobb és bal parti megyék között. A külföldiek sorát oszloponként elemezve azt látjuk, hogy a születési megye után a bevándorlók - erőteljes kiegyenlítő funkcióban - rendre a második, harmadik helyet foglalják el. A trendanalízis alapján vonal alatti megyék: Bács- Kiskun, Békés, BAZ, Fejér, Heves, Szolnok, Somogy és Szabolcs. Ezek tehát kisebb megtartó erővel rendelkeznek, ami kielégítően magyarázható a megyék gazdasági helyzetével. BAZ megye és Békés leghátrányosabb helyzete is ezt a magyarázatot erősíti. BAZ megyében nélkülözhetetlen kiegyenlítő funkciót lát el a külföldiek jelenléte, amennyiben a saját megyei kontingens (87 fő) után a szomszédos Hajdú-Bihart és Budapestet (11, illetve 10 fő) is megelőzve a második legerősebb csoportot (31 fő) alkotja. Békés megyében sem különböző a helyzet. Itt a mintában szereplő fogorvosok több mint 14-ed része érkezett külföldről. Pest megye a Budapest körüli széles agglomerációs gyűrűvel pontosan a trendvonalon található. A vonzó megyék helyzetét GYMS esetében a külföldi magánkeresletnek tulajdoníthatjuk, amely Budapest mellett a Nyugat-Magyarországon összpontosul [5, 6]. További vizsgálatot igényel Csongrád megye, a területén működő Szegedi Egyetemmel, ugyanis ilyen kiemelkedő hatást Debrecen és Pécs esetében sem lehet kimutatni. 4. ábra. Budapest tanulmányi vonzáskörzete 1982-től, a diplomát szerzettek születési helye alapján (N=1478).
