Fogorvosi szemle, 2009 (102. évfolyam, 1-6. szám)

2009-02-01 / 1. szám

FOGORVOSI SZEMLE ■ 102. évf. 1. sz. 2009.

19

ság, szülői háttér jelentős befolyással bír a jó szájhigiéné kialakításában. A kérdésekre adott válaszok alapján jellemző a tájékozatlanság az egészséges, helyes életmóddal, fogápolással szemben.Többgyerekes családok esetében valószínűleg anyagi oka van a kevesebb édesség fogyasztásának. Vizsgálatunkban egyértelműnek látszik az, hogy bár kevesen keresik fel fogorvosukat panaszmentesen, azok között, akik mégis megteszik, magasabb a helyes szájhigiénés szokásokat kialakítók aránya.

Eredményeink szerint az édesség fogyasztási szokások tekintetében a naponkénti édességfogyasztók aránya 30,6% a rendészeti iskolások körében, Madléna és mtsai (2007) 40.0 százalékot közöltek, hasonló (19 éves) korosztályban [14].

Cukros, szénsavas italokat, 28,8%-ban naponta, és 39,9%-ban hetente egy-két alkalommal fogyasztanak a tanulók (2. ábra). Összehasonlítva Madléna és mtsai (2007) adataival, itt hasonló érték mutatkozott a hasonló korcsoporton belül (31,0%) [14].

A különböző országokban (pl. Kanadában, az Egyesült Államokban, Horvátországban) nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a fegyveres testület tagjai közt a dentális egészség, a szájhigiéné megfelelő legyen, és hogy rendszeres monitorozással az ellátó rendszer hibáiból adódó hiányosságok korrigálhatok legyenek [6, 7, 19].

Magyarországon a fegyveres testületnél a szanált fogazat, ép fogágy megléte alapkövetelmény (21/2000 BM-IM-TNM (Vili. 23.) együttes rendelet), ennek ellenőrzésére szolgálnak az évenkénti kötelező szűrővizsgálatok. Az eredményekről nem készült sem átfogó tanulmány, sem központi statisztika. A NATO osztályozási rendszere, amelyet a Kanadai Haderőnél módosítva alkalmaznak, Magyarországon is adaptálható lenne. Táplálkozási, szájhigiénés és fogorvoshoz járási szokásokkal kapcsolatos felmérésünk adatai jól tükrözik a vizsgált populáció dentális edukáltságát és alapinformációként szolgálhatnak egy központi felmérő rendszer kialakításának szempontjaihoz. Mindezeket megelőzően azonban szükség volna egy olyan átfogó, dentális edukációt szisztematikusan felépítő országos rendszerre, mely megalapozza a prevenció hatékonyságát a fegyveres testület tagjainál is.

Irodalom

1. Boross É, Solymosi Gy, Gyurkovics Cs, Molnár L: 14-18 éves budapesti (Vili. kerületi) középiskolások fogazati állapota 1991-ben. Fogorv Szle 1994; 87: 3-12.

2. Boross É, Molnár L: Cariesintenzitás és szájhigiéné budapesti felnőtt pácienseknél. Fogorv Szle 1995; 88: 95-102.

3. Caban-Martinez A, Lee JD, Fleming LE, Rheart KL, Leblanc WG, Chung-Bridges K és mtsai: Dental care access and unmet dental care needs among U. S. workers. JADA 2007; 138: 227-230.

4. Ceylan S, Acikel Ch, Okcu Km, Kilic S, Tekbas Of, Ortakoglu K: Evaluation of dental health of the young adult male population in Turkey. Mil Med 2004; 169: 885-889.

5. Chisick M C, Forrest RP, York A K: Comparing dental utilization of United States of America military recruits with their employed civilian cohorts. Clin Oral Invest 1998; 1: 195-198.

6. Groves RR: Dental Fitness Classification in the Canadian Forces. Mil Med 2008\ 1: 18-22.

I 7. Hobdell MH, Oliveira ER, Bautista R, Myburg NG, Lalloo R, Narendran S és mtsa: Oral diseases and socio-economic status (SES). Brit Dent J 2003; 194: 91-96.

8. Honkala E, Freeman R: Oral hygiene behavior and periodontal status in European adolescents: an overview. Community Dent Oral Epidemiol 1998; 16: 194-198.

9. Horev T, Katz J, Almog D, Goldberg A: Oral health disparities between ranks in a military environment Israel Defense force as a model. Mil Med 2003; 168: 326-329.

10. Hyman JJ, Britt CR, Mongeau SW, York AK: The military oral health care system as a model for eliminating disparities in oral health. JADA 2006; 137: 372-378.

11. Ling Z, Petersen PE, Wang HY, Bian JY, Zhang BX: Oral health knowledge, attitudes, and behavior of children and adolescents in China. Int Dent J 2003; 53: 289-298.

12. Madléna M, Nagy G, Nemes J, Keszthelyi G: Általános iskolások táplálkozási és szájhigiénés szokásai Debrecenben. Fogorv Szle 1993; 86: 305-313.

13. Madléna M, Gábris K, Bánoczy J, Márton S, Keszthelyi G: Correlation between Adolescent’s Caries Prevalence and Caries Related Factors in Two Hungarian Cities. Acta Stomat.Croat 2003; 35: 313-317.

14. Madléna M, Hermann P, Tollas Ö, Gerle J, Fejérdy P: Felnőtt korúak táplálkozási, szájhigiénés és fogorvoshoz járási szokásai kérdőíves felmérés alapján. Fogon/ Szle 2007. 100: 91-97.

15. Marthaler TM: Changes in Dental Caries 1953-2003. Caries Res 2004; 38: 173-181.

16. Molnár L: Az orális egészségmagatartás vizsgálatának szociológiai lehetőségei. Lege Artis /WecM993; 3: 1098-1100.

17. Namal N, Can G, Vehid S, Koksai S, Kaypmaz A : Dental health status and risk factors for dental caries in adults in Istambul, Turkey. East Mediterr Health J 2008; 14: 110-118.

18. Pénzes M, Juhász Z, Paulik E: Táplálkozási és szájhigiénés szokások gyermekkorban. Egészségfejlesztés 2005; 46: 18-22.

19. Skec V: Influence of oral Hygiene on Oral Health of Recruits and Professional in the Croatian Army. Mil Med 2006; 171: 1006-1009.

20. Szőke J, Petersen PE: A hazai felnőtt és időskorú lakosság orális egészségi állapota az ezredfordulón. Fogorv Szle 2004; 97: 219- 229.

21. Vass É Zs: Milyen az újoncok foga 1995-ben? Fogorv Szle 1997; 99: 267-272.