Fogorvosi szemle, 2009 (102. évfolyam, 1-6. szám)

2009-10-01 / 5. szám

FOGORVOSI SZEMLE ■ 102. évf. 5. sz. 2009. 175-181.

Semmelweis Egyetem Orálbiológiai Tanszék, Budapest* Semmelweis Egyetem Parodontológiai Klinika, Budapest** CHIR Group in Matrix Dynamics, University of Toronto*** Semmelweis Egyetem Fogpótlástani Klinika, Budapest****

Humán fogbél eredetű őssejtek izolálása, tenyésztése és jellemzése

DR. KÁDÁR KRISTÓF*, PORCSALMY BALÁZS*, KIRÁLY MARIANNA*, DR. MOLNÁR BÁLINT***, JOBBÁGY-ÓVÁRI GABRIELLA*, DR. SOMOGYI ESZTER***,

DR. HERMANN PÉTER****, DR. GERA ISTVÁN**, DR. VARGA GÁBOR*

Egyre több vizsgálati adat valószínűsíti szöveti őssejtek jelenlétét fogeredetű szövetekben. A vizsgálatok célja primer sejttenyészetek létrehozása volt humán fogbélből. Ezt követően ezekben a kultúrákban klonogén, progenitor tulajdonságokkal bíró sejteket igyekeztek a szerzők azonosítani valamint a sejtkultúrák proliferációs képességét jellemezni.

A fogbél izolálása műtéti úton eltávolított bölcsességfogakból történt. Az extracelluláris mátrix bontására enzimatikus emésztést alkalmaztak, majd sejtizolálás történt. STRO-1 mesenchymalis őssejtmarkert hordozó populáció azonosítására immuncitokémiai vizsgálatot végeztek. Az osteogén differenciálódási képességet Alizarin-vörös alkalmazásával detektálták. Az MTT módszerrel jellemezték a szérum, az EGF és a BMP2 hatását a sejtkultúrák életképességére. Legfontosabb eredményük, hogy sikerült stabil sejttenyészeteket létrehozniuk emberi fogpulpa-szövetből. A sejtkultúrák többszörösen átültethetők, klonogén-, STRO-1 immunpozitivitást mutató sejteket tartalmaznak. A tenyészetek mineralizációs képességét a megfelelő indukciós médiumban mineralizációs depozitumok kialakulása mutatta. Szérum jelenléte fokozta, azonban mind az EGF, mind a BMP2 dózisfüggő módon gátolta a fogpulpa eredetű sejtek proliferációját. Modelljük megalapozza a fogpulpa eredetű sejtek osztódásának és differenciálódásának molekuláris szintű tanulmányozását, és távlatot nyit a fogszövetek biológiai regenerációját célzó vizsgálatok irányában.

Kulcsszavak: fogbél, szöveti őssejt, STRO-1, sejtosztódás, sejtterápia

Bevezetés

Az emberi szervezet jelentős mértékben képes a regenerációra. Egyes szövetekben, mint a vérképző sejtek vagy az epithelium, életünk során a sejtek folyamatosan osztódnak és regenerálódnak, míg más szövetek sejtjeinek megújulása sokkal lassúbb, és csak bizonyos biológiai jelekre indul meg. Ez a megújulási képesség a szövetekben megtalálható, különböző mértékben elkötelezett őssejteknek köszönhető. Őssejtnek nevezünk minden olyan sejtet, amely önmegújító képességű, és emellett képes differenciált utódsejtek létrehozására. Ez a definíció azonban differenciációs képességek tekintetében igen heterogén sejtpopulációt takar. Az egyedfejlődés korai fázisában megtalálható embrionális őssejtek elvben képesek létrehozni az összes szövettípust, és így lehetőséget nyújtanak az egyedfejlődés során lezajló folyamatok mélyebb megismerésére és új, őssejtek beültetésén alapuló szövetregenerációs eljárások kidolgozására [1,2,3,4,5,6,7,8]. Ugyanakkor az őssejtek biológiájával kapcsolatosan még számos alapvető kérdés megválaszolatlan, amelyet jól mutat, hogy komoly technikai nehézséget okoz a sejtek meghatározott szöveti irányba reprodukálható és szabályozható módon történő differenciáltatása. Emellett az embrionális őssejtek klinikai/kutatási célú felhasználása számos morális-etikai problémát vet fel, és felhasználásuk törvényi szabályozása megoldatlan.

Régóta ismert, hogy az érett szövetekben megtalálható úgynevezett posztnatális vagy felnőtt őssejtek nagy szerepet játszanak a szövetek folyamatos megújulásában és feltehetően a sérüléseket követő szövetregenerációban. A csontvelőből izolált haemopoetikus őssejtek elméletileg minden vérsejtből származó sejttípust képesek létrehozni [9,10]. A csontvelő-stroma őssejtek ugyanígy képesek a sérült csont regenerálására, és felelősek a mindennapos mikrotörések javításáért [11]. Ehhez hasonlóan felnőtt szervezet csontvelői őssejtjei a vér alakos elemein kívül izomszövetet [11] és az agyban neuronális jellegű sejteket [12] is képezhetnek. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a posztnatális őssejtek az embrionális őssejtekéhez hasonló szé-Erkezett: 2009. március 2. Elfogadva: 2009. március 24.