Fogorvosi szemle, 2009 (102. évfolyam, 1-6. szám)
2009-08-01 / 4. szám
153 FOGORVOSI SZEMLE ■ 102. évf. 3. sz. 2009. Ferencről írt módszert felelevenítve. Orvostörténeti szempontból értékes a magyarnyelvű fogászat és fogorvosképzés erdélyi képviselőiről közölt összefoglaló, életrajzi írás. (Erdély a magyar stomatológia történetében). 1943-ban hunyt el Bauer Samu és Máthé Dénes, kiknek nekrológját közölte a lap. Salamon Joannes Manardus (II. Ulászló király háziorvosa) leveleinek feldolgozása kapcsán a magyar-olasz kapcsolatok régi gyökereit tárta fel (a II. világháború kapcsán hazánk az olaszok szövetségese volt); egyidejűleg visszavezetve minket a stomatológiai kórképek korai kezelésének terápiájához is. 1. kép. Salamon Henrik Salamon legutolsó közleménye 1944-ben jelent meg Carabelli halálának 100. évfordulójára. Salamonról ezt követően már csak halálhírével kapcsolatosan értesülhetünk 1947-ben, amikor tisztelői felavatták síremlékét. Személye a háború előtti időszak legtermékenyebb, a fogászat és ezen belül is a magyar fogászat, fogászati oktatás történetéről legtöbbet közlő (nem csak a szemlében, hanem egyéb irodalmi kiadványokban is) fogorvosa, fogorvos-történésze volt. Újabb orvostörténeti szerző feltűnésére 1948-ig kellett várnunk. Ekkor jelent meg ilyen témájú közleménnyel először (de nem utoljára) Huszár György. Első cikkében az első pesti és budai fogászokról, Nedelkó és Pfeffermann katedráért való harcáról és az első fogorvosi lapokról adott ismertetést. 1949-ben három történelmi témájú cikk jelent meg. Előbb Balogh Károly emlékezett meg a Stomatológiai Klinika alapításának 40. évfordulójáról, s ezzel kapcsolatosan felvázolta annak tevékenységét. „A múlt rangot ad és tiszteletre csábít, de elpuhítja azt akit csodálatba ejt” - írta cikkében a ma is megfontolandó gondolatot. Szintén az évfordulóhoz kapcsolódott Morelli Gusztáv cikke, melyben Árkövy iskolateremtő szerepéről írt. A harmadik Huszár György által jegyzett cikk az 1848-as szabadságharc fogorvosairól íródott, kiegészítve az előző évben Zétény György által a szabadságharc orvosairól megjelent könyvet. Két év szünet után Árkövy születésének 100. évfordulója adott aktualitást Morelli újabb életrajzi cikkének, valamint Kertész Jenő és Kende János visszaemlékezéseinek. Ekkor jelent meg Salamon neve alatt, de Huszár átdolgozásában az odontotechnológiai laboratórium alapításáról szóló, Hattyassy személyének emléket állító közlemény is. A következő, személyes emlékekre épülő, orvostörténeti közlésre 1954-ig kellett várni, amikor Morelli megírta visszaemlékezéseit. A Szemle 1956-ban közölte Fodor György Istvánnak, a Stomatológiai Klinika ambulanciája több évtizeden keresztüli vezetőjének halálhírét és életének néhány adatát. 1957- ben Huszár György megírta a fogorvos-történeti személyiség, Turnovszky Frigyes életrajzát. 1958- ban két megemlékezésre került sor. Az egyik Alfred Gysinek, az orvos-mérnök végzettségű, az álkapocs mozgások egyik leírójának, míg a másik Körmöczy Zoltánnak, a Fogorvosi Szemle egyik alapítójának és első szerkesztőjének halálával kapcsolatosan jelent meg. Körmöczy alapító tagja volt a Magyar Fogorvosok Egyesületének (MFE) is. Ebben az évben hirdették meg a fogorvosi karon, igaz csak fakultatív jelleggel, a fogászat története című tantárgyat. A tárgy előadója Huszár György volt. A budapesti egyetemen 1948-ban szűnt meg az orvostörténet tanítása, s csak pár évvel ezelőtt került vissza a szabadon választott tárgyak közé. 1959- ben Terner Károly írta meg a magyar iskolafogászat történetének kezdeteiről szóló beszámolóját, melyben összevetette a kérdéssel kapcsolatos egymásnak ellentmondó forrásanyagokat. Ebben az évben köszöntötték Morellit 80., Péter Ferencet 70. és Orbán Bálintot 60. születésnapjuk alkalmából. Két utóbbi magyar származású tudós a bécsi fogászati iskola (Carabelli alapította) oszlopos tagja volt. Kárpáti Endre Madzsar Józsefről, Árkövy igen tehetséges munkatársáról, a Stomatológiai Közlöny megalapítójáról, baloldali politikusról, míg Huszár György Károlyi Mórról, „Károlyi effektus” elméletének kidolgozójáról írt életrajzi megemlékezést. 1960 szomorú év, ekkor hunyt el Morelli Gusztáv, Szokolóczy-Syllaba Béla (a fogorvosi sebészet tanára a Klinikán), Rados Imre, Orbán Bálint és Sztrilics Pál. Nekrológjuk rövid életrajzi ismertetőt is tartalmazott.
