Fogorvosi szemle, 2009 (102. évfolyam, 1-6. szám)
2009-08-01 / 4. szám
154 FOGORVOSI SZEMLE ■ 102. évf. 3. sz. 2009. 1961- ben a nekrológok mellett (Móczár László szájsebész, Kende János a Központi Stomatológiai Intézet megalapítója) Huszár két cikke jelent meg. Az egyik az első szegedi fogorvosokról (Huszár Szegeden járt egyetemre), a másik Rothman Árminról szólt. Rothman volt az első munkatársa Árkövynek, aki magántanári képesítést szerzett. Körmöczy mellett alapítója volt a Fogorvosi Szemlének. 1962- ben Huszár-Salamon korábbi cikkéhez hasonlóan - Nedelko Döme személyének állított emléket. 1963- ban Ivankievicz Dénes a Pápai Páriz Ferenc által 1690-ben írt Pax corporis fogászati vonatkozásaival ismertette meg az olvasót. A könyv IX—XII. fejezetében az egyes stomatológiai elváltozásokról és azok kezeléséről olvashatunk. A könyv szerzője a fogszúvasodást a fogban lévő féreg tevékenységének tartotta. Ebben az évben a BOTE Tanácsa megalapította (újraalapította) az Árkövy-emlékérmet és -díjat, melyet első alkalommal Balogh Károlynak adományoztak. (A MFOE által alapított Árkövy aranymedál az MFOE 1945-ös betiltásával megszűnt.) Huszár Salamonról írt életrajza 1965-ben jelent meg, melyben kritikusan, de tényszerűen emlékezik meg orvostörténész elődjéről, feltárva egy-két olyan momentumot, melyről Salamon annak idején nem ejtett szót. 1967-ben búcsúztatta az újság Kreuter József vizsgázott fogászt, a Stomatológiai Klinika első fogtechnikusát, számos szakkönyv íróját és a róla elnevezett kettős-tükör feltalálóját. Ebben az évben avatták fel a Gyermekfogászati Klinikán Salamon Henrik mellszobrát, Kunvári Lilla alkotását. 1969-ben, Molnár László professzor (a Fogpótlástani Klinika első igazgatója), Kertész Jenő és Rehák Rudolf halálának évében Huszár életrajzi megemlékezést írt Antal Jánosról, Árkövy-tanítványról, az MFE első elnökéről és a Magyar Fogorvosok Lapja (1905) alapítójáról. Egy évvel halála után olvashattunk megemlékezést Molnár Lászlóról, az írást utóda Schranz Dénes jegyezte. A fogászat legújabb kori történetét foglalta össze Béky József 1971-ben, melyből az 1955-ben alakult Fogorvosi Kar rövid fejlődése ismerhető meg. 1974-ben ismét Huszár jelentkezett orvostörténeti közléssel, melyben Árkövy utódjának, Szabó Józsefnek az életét és tevékenységét ismertette. Földvári Imrének, a Propedeutikai Tanlaboratórium létrehozójának, az odontotechnológia tanárának és tankönyve írójának halálhíréről szerezhettek tudomást 1976-ban. Ebben az évben Huszár két cikket ír, az egyiket Madzsar Józsefről (a korábbi visszaemlékezéshez képest nem közöl újabb adatot), a másikat Körmöczy Zoltánról. 1980- ban jelenik meg Huszár újabb közleménye, amelyben Abonyi Józsefről, a magyar protetika megalapítójáról, az első fogorvos egyesület (Budapesti Fogorvosok Egylete) alapítójáról írt. 1981- ben Sugár László írt elődjéről Morelli Gusztávról és ismertette szerepét a magyar parodontológia oktatásában. Ekkor hunyt el Varga István a Kar volt dékánja, Czappán Elemér a budapesti iskolafogászat vezetője. 1982- ben ünnepelte a Szemle megalapításának 75. évfordulóját. Akkori főszerkesztője, Fábián Tibor írt visszaemlékező köszöntőt az évfordulóval kapcsolatban. Ebben az évben hunyt el Skalud Ferenc szájsebész docens, számos műtéti eljárás kidolgozója. 1983- ban Huszár terjedelmes közleményben emlékezett meg Simon Béla professzorról, a hazai fogászati diagnosztika kiemelkedő alakjáról. 1984- ben a magyar fogászat két kiemelkedő alakja távozott az élők világából. Ádler Péter többek közt a debreceni Stomatológiai Klinika igazgatója, a Fogorvosi Szemle főszerkesztője (1976-1980) volt, míg Záray Ervin a konzerváló fogászat művelője, egy ideig a Konzerváló Fogászati Klinika megbízott igazgatója. A konzerváló fogászat oktatása hosszú időn át kettőjük közös tankönyvén alapult. Huszár György összefoglaló közleményt írt a parodontológia magyar úttörőiről. 1986-ban szintén Huszár tollából olvashattunk a magyar fogászati prevenció első művelőiről. 1987 a születésnapi köszöntők éve. A megemlékezések írói azok az utódok, kik részben a szakterület részben a pozíció vonatkozásában követték a felköszöntötteket. A sort Szabó Györgynek Berényi Béláról (75 éves) írt rövid életrajzi visszaemlékezéssel egybekötött köszöntője nyitotta, melyet Fábián Tibornak Huszár Györgyről (75 éves), majd Sallay Kornéliának Sugár Lászlóról (80 éves) írt köszöntője követett. A sort Boros Sándorral (80 éves) kapcsolatban Bánóczy Jolán zárta. 1988- ban Huszár a fővárosi gyermekfogászat történetét írta meg, összefoglalva és jelentősen kiegészítve a korábbi közlések anyagait. Szintén ő írta a Carabelli és családja életrajzát feldolgozó közleményt, születésének 200. évfordulójára. 1989- ben két szerző (Fábián T.-Huszár Gy.) közös cikkben emlékezett meg Kertész Jenőről, születésének 100. évfordulóján. Még ebben az évben Huszár értékelő cikket írt Zsigmondy Adolf és Zsigmondy Ottó, Bécsben tevékenykedő fogorvosok tevékenységéről és jelentőségéről a fogászat fejlődésében. 1990 az Egyetemi Fogászati Intézet (a Stomatológiai Klinika elődje) létrehozásának 100. évfordulója volt. Az Árkövy által alapított intézet (1909-től klinika) történetének 1920-ig terjedő részéről Huszár György, az 1920-1959 közötti időszakéról pedig Szabó György írt ismertetőt. 1992-ben Huszár életrajzi összefoglalót jelentetett meg Iszlai Józsefről, a magyar fogászat Árkövy mellett másik nagy egyéniségéről. Iszlai amellett, hogy Árkövyvel közösen dolgozta ki a fogászat egyetemi oktatásának tanrendjét, elindította az első fogorvosi szaklapot (Odontoszkóp 1892.), egyesületet alapított (Központi Magyar Fogtani Társulat 1889.) és a világ első fogászati propedeutikai intézetének első (és utolsó) vezetője volt.
