Fogorvosi szemle, 2009 (102. évfolyam, 1-6. szám)
2009-08-01 / 4. szám
143 FOGORVOSI SZEMLE ■ 102. évf. 4. sz. 2009. lyek az utóbbi húsz évben szinte kizárólagossá váltak. E tendenciaként is értékelhető folyamatnak többek között valószínűleg az lehet az oka, hogy az első és második csoportba tartozó területek ismeretanyaga tovább nem bővíthető. Az elméleti és klinikai kutatások, vizsgálatok eredményei már beépültek a mindennapi gyakorlatba és a gyógyító eljárások során megbízhatóan alkalmazhatók. Egyszerűség kedvéért azt is mondhatnánk, hogy többé e témakörökben „nincs új a nap alatt” illetve ami újnak mondható - az implantológia -, az teljesen átalakította, megváltoztatta a teljes Kaán Miklós, Molnár Imre és Prágai Géza. A második csoport mértékadó szerzői Fejérdy Pál, Kaán Miklós és Kovács D. Géza. A különböző csoportokba tartozó közlemények tartalmi részét elemezve követhetjük azt a folyamatot, ahogy a megfigyelésekből kialakított dogmák leírását felváltja a bizonyítékokon alapuló fogorvostudomány, idegen szóval az „evidence based dentistry”. Szívesen vizsgáltuk volna ilyen szempontból is a közleményeket, de a publikációk száma nem teszi lehetővé az ilyen elemzést. II. táblázat A teljes foghiányok gyógyítása témakörben megjelent közlemények évek szerint lebontva foghiányok gyógyításának szemléletét és ebből következően gyakorlatát is. Az implantológia rohamos fejlődése olyan szakmai lehetőségeket kínál, melyek a korábbi elvek átértékelésére késztetik a szakembereket. Kellő kritikai szemlélet, a realitások szigorú elemzése mellett is kijelenthető, hogy a tradicionális teljes lemezes fogpótlás készítés jövőbeli gyakorlatát - ha anyagi okokból lassúbb lépésekkel is - átalakítja a protetika fejlődése. A harmadik és negyedik csoportba tartozó közlemények dominanciája az utóbbi két évtizedben azt jelzi, hogy a témakör még feltáratlan részleteit próbálják megismerni, illetve bővítik a határterületek bevonásával. Kiemelendő, hogy az életkor folyamatos kitolódásával a gerosztomatológia, ezen belül a geroprotetika felértékelődése, aktualizálódása, ennek következtében térnyerése figyelhető meg. Az eső két csoport kiemelkedő szerzői közé tartozik Földvári Imre, Huszár György, A továbbiakban három iskolateremtő teljes protetikával foglalkozó szerző munkásságának főbb jegyeit ismertetjük röviden a Fogorvosi Szemlében megjelent cikkeik alapján. A szerzők Kemény Imre, Kaán Miklós és Prágai Géza. Kemény Imre A szerző közleményeit a Központi Stomatológiai Intézetből jegyezte. A Fogorvosi Szemlében közölt közleményei alapján munkássága túlnyomórészt a teljes foghiány kialakulását követő klinikai-anatómiai viszonyok részletes elemző leírásával, illetve a speciális klinikai-anatómiai képletek részletes értékelése abból a szempontból, hogy az alaplemez kialakítása miként szolgálhatja legmegfelelőbben a fogsor stabilitását. A Fogorvosi Szemlében megjelent elsőszerzős közle
