Fogorvosi szemle, 2009 (102. évfolyam, 1-6. szám)

2009-02-01 / 1. szám

FOGORVOSI SZEMLE ■ 102. évf. 1. sz. 2009. 13-20.

Miskolci Rendészeti Szakközépiskola, Akkreditált Felnőttképzési Intézmény, Miskolc *

Debreceni Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociológia és Szociálpolitika Tanszék, Debrecen**

Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest***

Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika, Budapest****

Táplálkozási, szájhigiénés,

valamint fogorvoshoz járási szokások és a családi háttér bizonyos jellemzői rendészeti szakközépiskolások körében

DR. FARAGÓ ILDIKÓ*, MÁRTON SÁNDOR**, DR. TÚRY FERENC***, BAGI ISTVÁN*

DR. MADLÉNA MELINDA****

A vizsgálat célja volt felmérni a Miskolci Rendészeti Szakközépiskola tanulóinak táplálkozási, szájhigiénés, fogorvoshoz járási szokásait, ezek összefüggéseit egymással és családi háttérre jellemző tényezőkkel. A kérdőíves felmérés 792 tanuló részvételével történt, [átlagéletkor: 20,43±1,25 év (átlag ±S.D.)j. A kérdőív adatait SPSS tor Windows 10.0 programcsomaggal dolgoztuk fel. A megkérdezettek édességet 30,8%-ban, cukros szénsavas italokat 28,8%-ban fogyasztanak naponta. Nincs szignifikáns összefüggés az apa iskolai végzettsége és az édességfogyasztás gyakorisága között (p>0,05). Az édességfogyasztás a testvérek számának növekedésével szignifikánsan csökken (p<0.05). A megkérdezettek 60,0%-a naponta kétszer végez szájhigiénés tevékenységet, 10%-uk használ fogselymet. Az apa iskolai végzettségének növekedésével a fogmosás gyakorisága szignifikánsan nő (p<0,05). 28,4%-ban keresik fel fogorvosukat ellenőrzés céljából a kötelező szűrővizsgálaton kívül. Szignifikánsan többen keresik fel fogorvosukat 12 hónapon belül ellenőrzés céljából azok, akik naponta háromszor mosnak fogat, mint akik nem mosnak naponta fogat (p<0,05). A vizsgált populációban szükség volna a szájegészségi állapottal összefüggő tényezők javítására.

Kulcsszavak: táplálkozási szokások, szájhigiénés szokások, fogorvoshoz járás, családi háttér, érettségizett fiatalok, fegyveres testület

A magyar rendőrképzés érettségi utáni szakképzés, speciális, bentlakásos iskolákban, az ország négy intézményében folyik. A hallgatók 18 éves koruk után kerülhetnek ide, és az iskola elvégzését követően fegyveres testület tagjai lesznek, tiszthelyettesi rangban. A képzés kétéves, a Miskolci Rendészeti Szakközépiskolában egyszerre két évfolyam tanul.

Ismert, hogy a táplálkozási és szájhigiénés szokások befolyásolják a fogazat állapotát. A táplálkozási és szájhigiénés szokások jellemzőit, azok jelentőségét különböző populációkban számos esetben vizsgálták és értékelték [2, 8,12-15, 17, 18]. A kérdéskörrel kapcsolatos jellemzők összefüggéseket mutathatnak a családi háttér illetve a szociális helyzet bizonyos jellemzőivel is [7, 11, 16, 19]. Namal (2008) törökországi felnőttek esetében mutatott ki összefüggést a nem, a kor és a születési hely, valamint a caries előfordulása között [17].

Ling és misai (2003) a kínai gyermekek és fiatal felnőttek fogmosási szokásait, ezzel kapcsolatos ismereteit, fogorvoshoz járási gyakoriságot, és édesség fogyasztási szokásokat vizsgált kérdőíves felmérés alapján [11]. Caban-Martinez (2007) a fogorvoshoz járási szokásokat a nemek, szakmák összefüggésében

Érkezett: 2009. január 7.

Elfogadva: 2009. január 20.

nézte, Ceylan és mtsai (2004) a jövedelem, az iskolai végzettség, a szülők iskolai végzettsége és a fogorvosi látogatottság összefüggését vizsgálta [3, 4], Hobdell (2003), valamint Honkala és Freeman (1998) a szociális-gazdasági körülmények hatásait vizsgálta a szájüregi egészségre [7, 8]. Horev és mtsai (2003) az izraeli haderőnél végeztek vizsgálatokat a fogorvoshoz járási szokások és a katonai rang, illetve a civil lakosság fogorvosi látogatottsága közötti összefüggések tekintetében [9]. Chisick és mtsai (1998) az amerikai besorozottak fogorvoshoz járási szokásait vizsgálták a civil munkavállalókkal összehasonlítva [5].

Hazánkban Pénzes és mtsai (2005) az édesanyák iskolai végzettségének hatását vizsgálta óvodáskorúak esetében a táplálkozási szokásokra, fogorvoshoz járási gyakoriságra [18], Madléna és mtsai (1993) debreceni általános iskolások körében a fogtisztítási eszközök használatát, a fogorvosi rendelő látogatási gyakoriságát, valamint az édesség, sütemény, szénsavas üdítő, gyümölcsfogyasztás gyakoriságát illetve ezek összefüggéseit vizsgálták [12]. Madléna és mtsai (2001) a főváros és Debrecen tinédzserpopulációjában vizsgálták a szülők iskolázottságát, testvérek számát és a fogmosási szokásokat a szájüregi egészség