Fogorvosi szemle, 2009 (102. évfolyam, 1-6. szám)

2009-02-01 / 1. szám

14 FOGORVOSI SZEMLE ■ 102. évf. 1. sz. 2009. függvényében [13]. A felnőttkornak táplálkozási száj­higiénés és fogorvoshoz járási szokásait hazai repre­zentatív populációra vonatkoztatva Madléna és mtsai közölték 2007-ben [14]. Boross és Molnár (1995) bu­dapesti felnőttek körében vizsgálta a szájhigiénés szo­kásokat [2]. A táplálkozási szokásokra vonatkozó vizsgálatok kö­zös vonása, hogy a fogazat állapotára károsan ható élelmiszerek (cukros, szénsavas üdítők, édességek stb.) fogyasztására a szerzők kiemelt figyelmet fordí­tottak, mivel ezek nemcsak a szájüregi egészség ala­kulásának szempontjából fontosak, hanem számos más, a táplálkozással összefüggő kórképpel (pl.: buli­mia) kialakulásával is összefüggést mutathatnak. En­nek megelőzése és a helyes táplálkozási szoká­sok kialakítása otthon, a családban kezdődik, a szü­lők egészségügyi kultúrájával összefüggésben. Ezért lényeges szempont a szülők iskolai végzettségének vizsgálata is [18]. Fegyveres testületnél a szájüregi egészségi állapot­ra vonatkozó egyetlen hazai vizsgálatot Vass végezte 1997-ben [21], Az 1997-ben megjelent közleményben, az iskolafogászatra járók százalékos arányát és ezzel összefüggésben a fogazat állapotát vizsgálta területi megoszlásban. Táplálkozási, szájhigiénés szokásokra azonban nem terjedt ki ez a vizsgálatsorozat sem. Jelen vizsgálataink célja az volt, hogy felmérjük a ha­zai legnagyobb létszámú rendőrképző intézmény hall­gatóinak körében a szájhigiénés, táplálkozási és fogor­voshoz járási szokásokat, valamint ezek összefüggé­seit egymással, és bizonyos családi háttérre jellemző tényezőkkel. Anyag és módszer A vizsgálatban 792 tanuló vett részt (77 nő és 715 fér­fi), átlagéletkoruk 20,43±1,25 (átlag±S.D.) év volt. Az adatok feldolgozásánál és az összefüggések vizsgálatakor az állandó lakóhelyet vettük figyelembe. A lakóhely szempontjából a tanulók 11,3%-a 1000 fő alatti kis településről, 31,4%-a 5000 fő alatti település­ről, 17,6%-a 10000 fő alatti településről érkezett. Ösz­­szességében elmondható, hogy a tanulók több mint 50%-a kistelepülésről származik (60,3%), csupán 11,7% érkezett 100 ezres nagyságrendű nagyváros­ból, és 2,7% volt az 500 ezresnél nagyobb lélekszámú településről érkezők aránya. A hallgatók a táplálkozási és szájhigiénés szokásaik­ra, valamint életmódjukra vonatkozó kérdőívet töltöttek ki számítógépen, előzetes tájékoztatás és beleegyező nyilatkozattétel után. A felmérést 2008. január 1. és 2008. március 31. között végeztük, a SE Regionális, Intézményi Tudományos és Kutatásetikai Bizottság engedélyének birtokában (TUKEB 108/2007). A kérdőívek kérdésit a hazai és nemzetközi szakiro­dalomban alkalmazott kérdőívek alapján állítottuk ösz­­sze [1,2, 9, 11, 12, 14, 18]. A kérdőív kérdései a tanulók családi hátterére (apa iskolai végzettsége, testvérek száma), étkezési szo­kásaira (hányszor étkezik naponta, milyen gyakran fogyaszt édességet, cukros szénsavas italokat) száj­higiénés szokásaikra (mit használ fogainak tisztításá­ra, fluoridos fogkrémet használ-e) és fogorvoshoz já­rási szokásaikra (mikor volt utoljára fogorvosnál, jár-e a kötelező szűrésen kívül is ellenőrzésre) vonatkoz­tak. A feldolgozás során nemek közötti eltérést nem vizsgáltunk, tekintettel arra, hogy a vizsgálatban részt­vevők 88,9%-a férfi volt. A statisztikai feldolgozás SPSS for Windows 10.0 programcsomag segítségével, leíró statisztikai módsze­rekkel (alapmegoszlás, átlagok, szórások), kereszttáb­la-elemzésekkel, khi-négyzet próbával végeztük. Eredmények Családi háttér A megkérdezettek körében az apa iskolai végzettsége 8,9%-ban általános iskolai, 81,1%-ban középiskola, 10%-ban egyetem/főiskola. A tanulók 8,5 százaléká­nak nincs, 81,7%-nak egy vagy kettő, 9,8%-nak há­rom vagy több testvére van. Az apa iskolai végzettsége befolyásolja a testvérek számát a családban jelen felmérés szerint: a főisko­­lai/egyetemi végzettségűeknél 12,5% a kettőnél több testvérrel élő tanulók aránya, míg az általános iskolai végzettségűeknél 22,8%.Ellenkezőleg: alacsonyabb az általános iskolai végzettségűeknél 3,5%, a felső­fokú végzettségűeknél 9,4% a testvér nélküli tanulók aránya. Étkezési szokások A tanulók többsége háromszor vagy négyszer étkezik naponta (36,1% és 35,9% ) (1. ábra), és a megkérde­□ Kétszer □ Háromszor □ Négyszer □ Ötször ■ Ötnél többször 1. ábra. Rendészeti szakközépiskolások étkezési gyakorisága (n=792) zettek 46,1%-ban fogyasztanak édességet naponta. Cukros, szénsavas italokat 28,8%>-ban isznak napon­ta, és 39,7% -ban hetente egy-két alkalommal (2. áb­ra). Akik naponta, heti többszöri gyakorisággal, és akik ritkán fogyasztanak édességet ugyanolyan arányban

Next

/
Thumbnails
Contents