Fogorvosi szemle, 2008 (101. évfolyam, 1-6. szám)

2008-08-01 / 4. szám

FOGORVOSI SZEMLE ■ 101. évf. 4. sz. 2008. 155-161.

Semmelweis Egyetem Orálbiológiai Tanszék, Budapest*

Semmelweis Egyetem Parodontológiai Klinika, Budapest**

CHIR Group in Matrix Dynamics, University of Toronto, Canada*** Semmelweis Egyetem Fogpótlástani Klinika, Budapest****

Department of Periodontology, University of Witten/Herdecke, Witten, Germany*****

Emberi foggyökérhártya eredetű őssejtek izolálása, tenyésztése és jellemzése

DR. MOLNÁR BÁLINT*' **, DR. KÁDÁR KRISTÓF*, KIRÁLY MARIANNA*,

PORCSALMY BALÁZS*, DR. SOMOGYI ESZTER***, DR. HERMANN PÉTER****, DR. WOLF-DIETER GRIMM*****,

DR. GERA ISTVÁN**, DR. VARGA GÁBOR*

A közelmúltban sikerült kimutatni szöveti őssejtek jelenlétét fogeredetű szövetekben. A vizsgálatok célja olyan standard körülmények között fenntartható in vitro modellrendszer létrehozása, mely elősegítheti az in vivo parodontális regeneratív folyamatok vizsgálatát, valamint megalapozhatja a későbbi klinikai felhasználást. Szerzők vizsgálataik során primer sejttenyészeteket kívántak létrehozni emberi gyökérhártya-szövetből, és azokban klonogén, progenitor tulajdonságokkal bíró sejteket azonosítani. Ezt követően vizsgálni kívánták a sejtkultúrák proliferációs képességét.

A gyökérhártyaszövet izolálását követően az extracelluláris mátrix bontására enzimatikus emésztést alkalmaztak. MTT analízis segítségével jellemezték a szérum és az Emdogain hatását a sejtkultúrák életképességére. A STRO-1 mesenchymalis, c-kit embrionális, CD34 vérképző őssejtmarkert hordozó populáció azonosítására citometriás (FACS) analízist végeztek.

Sikerült stabilizált sejttenyészeteket létrehozniuk emberi gyökérhártya-szövetből. A sejttenyészetekben a sejtosztódás mértéke jelentősen függ a szérum és az Emdogain jelenlététől. A sejtkultúrák sokszorosan átültethetők, és klonogén, STRO-1, c-kit és CD34 immunpozitivitást mutató sejteket tartalmaznak. Modelljük lehetővé teszi a foggyökérhártya eredetű és potenciálisan fogágy regenerálására képes sejtek osztódásának és differenciálódásának molekuláris szintű tanulmányozását.

Kulcsszavak: gyökérhártya, parodontális regeneráció, szöveti őssejt, sejtterápia

Bevezetés

Az emberi szervezet szövetei jelentős mértékben képesek a regenerációra. Bizonyos szövetek sejtjei, mint a csontvelő vagy a hámszövet, folyamatosan osztódnak és megújulnak. Más szövetek sejtjeinek reprodukciója jóval lassabban megy végbe, és csupán egyes stimulusok hatására indul meg. Ezt a regenerációt a szövetekben fellelhető, különböző mértékben differenciálódott őssejtek irányítják. Őssejtnek nevezünk minden olyan sejtet, amely önmegújító képességgel bír, és emellett képes differenciált utódsejtek létrehozására. Ez a definíció azonban minden tekintetben meglehetősen heterogén sejtpopulációt takar. Az elmúlt években az őssejtkutatás terén számos új tudományos eredmény látott napvilágot, melyek reményt adnak progenitor tulajdonsággal bíró sejtek későbbi gyakorlati felhasználására [1],

Több szövettípusból is izoláltak már sejtkultúrában huzamosabb ideig fenntartható, és így kutatási célra felhasználható őssejteket. Az őssejttenyészetek forrásai egyaránt lehetnek embrionális szövetekből, il-Érkezett: 2008. április 30.

Elfogadva: 20008. május 20.

letve a felnőtt szervezet szöveteiből nyert sejtek. Az egyedfejlődés korai fázisában jelen lévő embrionális őssejtek elméletileg képesek létrehozni az öszszes szövettípust, így tanulmányozásuk lehetőséget nyújt az embriogenezis részletesebb megismerésére és új, őssejtterápián alapuló eljárások kifejlesztésére [2]. A kezdeti elképzelések szerint az embrionális őssejtek omnipotensek (képesek egy teljesen új embrió és a magzatburok létrehozására), illetve pluripotensek (csupán az embrió szöveteinek létrehozására alkalmasak), az érett szövetekből származó őssejtek csupán multipotensek (csak azon szövet létrehozására képesek, melyből kivonták őket). Az újabb kutatási eredmények ezzel szemben arra engednek következtetni, hogy az érett szövetekből származó őssejtvonalak megfelelő kezeléssel más szövetféleség sejtjeivé is képesek differenciálódni [3]. Amennyiben igazolódik, hogy a felnőtt szöveti őssejtek az embrionális őssejtekhez hasonlóan nagyfokú differenciációs potenciállal rendelkeznek, akkor a jelenleg az embrionális őssejtkutatás esetében fennálló etikai problémák áthidalhatóvá válhatnak.