Fogorvosi szemle, 2008 (101. évfolyam, 1-6. szám)

2008-06-01 / 3. szám

115 FOGORVOSI SZEMLE ■ 101. évf. 3. sz. 2008. Elkezdődtek a kísérletes kromoszómatérképezések Drosophylla óriás kromoszómákon, megvalósult a sejt­hibridizáció, megindult a markerek felhasználása a gén­­térképezésben [7, 32, 41], Legutóbb egérkísérletekben sikerült szimulálni a 21 -es triszómiát, melynek eredmé­nyeképpen az egerek izomtónusa mérhetően csökkent, és a lábkarmok fogóereje szignifikáns eltérést mutatott a kontroll egerekhez képest [1]. Fenotípus-vizsgálatok Az 1960-as évektől a kutatók figyelme elsősorban ar­ra irányult, hogy a fenotípus-manifesztáció és a gene­tikai hiba súlyossága között milyen korreláció állapít­ható meg. E tekintetben alapvető jelentőségűek voltak a der­­matoglypha elváltozásokra irányuló vizsgálatok. Ezek megállapítása szerint a tenyér bőrlécrajzolati eltéré­sei és a genetikai hiba súlyossága között szignifikáns összefüggés mutatkozik, egyfelől az összredő és bőr­­lécszám, másfelől a trirádiusz szám, az ulnáris hurok, a flexiós barázda, valamint a Dankmeier-index (ösz­­szes ív/örvényX100) vonatkozásában [19, 29, 31, 41]. A korrelációs vizsgálatok fontos területe lett a mentá­lis szegmens. A mentális jellemzők klasszikus eltéré­sein kívül (ezek közül néhány: kognitív tevékenység elmaradása, az asszociatív cselekvés hiánya, gyen­ge beszédkészség, igen alacsony befogadó kapaci­tás, magas fokú dekoncentráció stb.) az IQ-értékek­­re vonatkozó vizsgálatok megállapítása szerint a mért IQ-érték és a kromoszómaeltérés jellege között szig­nifikáns összefüggés van. Míg triszómiában a mért ér­tékek 30-70 pontérték között mutatkoznak, addig a mozaicizmusban mért értékek 10-30 pontértékkel ma­gasabbak [33]. Enzimkémiai vizsgálatok Az 1970-es években születtek azok a vizsgálatok, me­lyek a DS szignifikáns enzim- és fehérjekémiai elvál­tozásait rögzítették. Ezek közül a legjelentősebbek: a granulocyták magasabb foszfataze-aktivitása [35, 51], az erythrocyták magasabb galaktokinaze valamint foszfohexokinaze aktivitása, a specifikus észteraze­­aktivitás fokozódása [35], a szérum húgysav szintjé­nek emelkedése [50], a nyál Ca- és bicarbonát-tarta­­lom növekedése [35, 50, 51]. Immunológiai vizsgálatok A DS immunológiai státuszának vizsgálatakor kiderült, hogy a betegek fejletlen immunrendszerrel rendelkez­nek. A vizsgálatok detektálták a celluláris immunvá­lasz csökkenését, a keringő T-lymphocyták egyidejű degenerációja mellett a sejtek szignifikáns számcsök­kenését, alacsony szerotoninszintet, alacsony IG titert, és az IG szegmens fokozott toxinérzékenységét [5, 16, 42, 43]. Magyarázatot találtak a PMN leukocyták funkcionális defektusára, mely szerint a PMN leukocy­ták szöveti migrációjának zavara az érfallal állandóan érintkező áramlást biztosító adhéziós fehérje (selectin) funkcionális zavarára vezethető vissza, hasonlóan a LAD (Leukocyta Adhéziós Deficiencia) szindrómában szenvedő egyénekhez [16]. Génlokalizációs és regulátor fehérje vizsgálatok Az 1990-es évektől megkezdődött a kromoszómák funkcionális vizsgálata, nevezetesen a génfehérjék egymásra hatásának elemzése. Regulátor fehérjé­ket identifikáltak, amelyek felelősek más génfehérjék működéséért. 2006-ban Arron és munkatársai a 21- es kromoszómán meghatároztak egy regulátor fehér­jét (NFAT), amely két génprotein (DSCR1, DYRK1A) működését szabályozza. Ezek egyébként vélhetően felelősek a DNS-reduplikáció sebességéért. Ez a re­gulátor fehérje DS-es betegekben másfélszer maga­sabb koncentrációban található [1], Ez a magasabb szint okozza a DS-ben a fenotípus-elváltozások gyors megjelenését, és valószínűsíti a DS-ben kialakuló ko­rai öregedési folyamatot is [1, 13]. Prevenciós törekvések Az 1980-as évektől a zömében leíró és pontosabb identifikációra irányuló erőfeszítéseket fokozatosan felváltotta a megelőző diagnosztika, valamint a gyógy­szerek okozta esetleges mutagén hatások kiszűrése. Egyre fontosabbá és eredményesebbé vált a gyanús magzatok időbeni kiszűrése, előtérbe kerültek a reha­bilitációs lehetőségek. A 20. század végére DS bete­geket ellátó központok létesültek világszerte, ahol a betegek komplex gondozása folyik. Szimpóziumok, kongresszusok workshopok folyamatosan dolgozzák fel a kutatási eredményeket, rögzítenek szakmai ál­lásfoglalásokat és javaslatokat. Hazánkban legutóbb 2004 májusában Szegeden volt a IV. Down Szimpó­zium. Ezek a szakmai útmutatók a civil társadalom se­gítő szerveződései közreműködésével realizálódhat­nak mint intervenciós programok, kognitív fejlesztési programok, beszéd- és kifejezéstréningek, képesség­­fejlesztő és foglalkoztatási programok, beilleszkedési projektek [www.ds-health.com], Magyarországon, bár kisebb ellátó közösségek már kialakultak, komplex DS-es betegeket ellátó központ még nem létesült. A betegek fogászati ellátását az 1975. áprilisi Drezdai Német Gyermekfogászati Tár­saság Kongresszusán elhangzottak alapján kialakult gyakorlat szerint a szakorvosi rendelők végzik. E gya­korlat kialakításában nagy érdemeket szerzett Tóth

Next

/
Thumbnails
Contents