Fogorvosi szemle, 2007 (100. évfolyam, 1-6. szám)
2007-02-01 / 1. szám
36 FOGORVOSI SZEMLE 100. évf. 1.SZ. 2007. Legnagyobb számban (80%, p<0,01) azok használják fel a gyökérkezelés előtt készített alapröntgen felvételt a becsült munkahossz meghatározásához, akik az egyetemeken végzik a gyökérkezeléseket (5. ábra). A 6. ábrán a munkahossz megítélésének szempontjait láthatjuk a tűs kontroll felvétel alapján. A válaszadók 60%-a nyilatkozott úgy, hogy a tűs kontroll során a becsült munkahosszt akkor tartja megfelelőnek, ha a röntgenfelvételen a gyökérkezelő tű végének helyzeVálaszadók % aránya 100 6. ábra. A tűs kontroll értékelésének szempontjai a különböző munkahelyeken dolgozó fogorvosok között te a radiológiai csúcshoz képest 0,5-1,5 mm-rel koronálisan van. A diplomaszerzés dátumától függetlenül a megkérdezettek egyharmada gondolja úgy, hogy akkor korrekt a munkahossz, ha az a radiológiai csúcsig ér (a tű végének távolsága 0 mm a radiológiai csúcstól). Erre a válaszra legtöbben a magánrendelőkben dolgozók (35%), illetve a területi ellátást végzők (44%) tippeltek. Ezek szignifikánsan magasabb értékek, mint amit az egyetemeken dolgozók (7%) válaszai mutatnak (p<0,01). A fogorvosok 4%, illetve 0,2%-a akkor ítéli jónak a munkahosszt, ha a tű vége 1,5-2,5 mm-re koronálisan, illetve 2,5-3,5 mm-re koronálisan helyezkedik el a radiológiai csúcstól. (6. ábra). Válaszadók % aránya Nem 0,5 mm-rel 1 mm-rel 1,5 mm-rel 2 vagy Növeli változtat csökkenti csökkenti csökkenti több mmrajta rel 7. ábra. A foramen anatomicumot meghatározó fogorvosok munkahossz-korrigálási szokásai Apex-bemérővel a megkérdezettek 31%-a rendelkezik. A készülékeket az egyetemeken dolgozó orvosok használják a legnagyobb százalékban (57%, p<0,01). Az elektronikus készüléket alkalmazók 33%-a nem a készülékek használati utasításai, hanem a gyakorlatban megszerzett tapasztalatok alapján használja a gépi bemérőt a munkahossz meghatározására. Arra a kérdésre, hogy az apex-bemérők a gyökércsatorna melyik pontját határozzák meg, a megkérdezettek 19%-a a foramen anatomicumot, míg 14%-a a foramen physiologicumot jelölte meg. A felhasználók 67%-a nem tudja pontosan meghatározni, hogy az általuk használt apex-bemérő a foramen anatomicum vagy a foramen physiologicum helyét méri-e. A 7. ábra bemutatja, hogy azok, akik az előző kérdésre a foramen anatomicumot jelölték meg, hogyan korrigálják az apex-bemérővel mért hosszt. Mint látható, a készülék által mért értéket legtöbben 0,5 mm-rel, illetve 1 mm-rel csökkentik, közel hasonló arányban. Ugyanakkor a megkérdezettek jelentős része a mért értéken nem változtat. Következtetés Endodontiai beavatkozásaink során a gyökértömés sikerének elengedhetetlen feltétele a munkahossz pontos meghatározása [41]. Ennek azért van döntő szerepe, mert a csatorna megmunkálásának, tisztításának és tömésének ebben a hosszban kell történnie [39]. Emiatt a munkahossz meghatározására használt módszer pontossága a gyökértömések sikerét döntő módon befolyásolhatja [10]. Miután a munkahossz a foramen physiologicumig tart, meghatározása során az említett anatómiai képlet helyét kell keresnünk [16]. Az erre használt módszerek teljes biztonsággal ezt azonban nem teszik lehetővé. Klinikai körülmények között az apicalis szűkület radiológiai meghatározását nehezíti, hogy az a röntgenfelvételen nem látható, illetve az elektronikus úton történő meghatározás során is a foramen anatomicum, nem pedig a foramen physiologicum helyét mérjük [ 1, 11, 15]. A különböző módszerek eltérő előnyeinek és hátrányainak köszönhetően a fogorvosok munkahosszt meghatározó módszerei is változnak. Annak ellenére, hogy az utóbbi időben számos tudományos közlemény jelent meg az elektronikus úton történő munkahossz-meghatározásról, és azt mind in vitro, illetve in vivo vizsgálatokban 75-94%-ban pontosnak találták [4, 7, 12], hazánkban a fogorvosok több mint kétharmada radiológiai módszerrel, azaz az ún. tűs kontroll segítségével határozza meg a munkahosszt. Ennek az lehet a magyarázata többek között, hogy bár a radiológiai módszernek számos hátránya van, sok fogorvos számára mégis megnyugtató, ha látja a gyökércsatorna-tágító műszer helyzetét a gyökércsatornában. Emellett a röntgen módszer az elektronikus beméréssel szemben több információt nyújt, így például a gyökércsatornák számáról, görbületéről, illetve a gyökércsúcs körüli esetleges felritkulásról is tájékozódhatunk. A tűs felvétel az adott eset dokumentálására és
