Fogorvosi szemle, 2007 (100. évfolyam, 1-6. szám)
2007-02-01 / 1. szám
FOGORVOSI SZEMLE 100. évf. 1.SZ. 2007. 35 Ezek az értékek szignifikánsan magasabbak, mint az egyetemi dolgozóknál megfigyelt 14%-os előfordulás (p<0,05). Ugyanez figyelhető meg az orvos taktilis érzése alapján történő munkahossz-meghatározással kapcsolatban is (p<0,01). Az alkalmazott munkahossz-meghatározási módszerek a különböző korcsoportokban eltérnek (2. ára). Elektronikus hosszmeghatározást (29 %, p<0,01), illetve ugyanazon csatorna esetén a radiológiai és az elektronikus módszer együttes alkalmazását (12 %, NS) a legfiatalabb korosztály alkalmazza gyakrabban. A páci-2. ábra. Munkahossz-meghatározási módszerek megoszlása a különböző korcsoportok válaszadóinak százalékában kifejezve A munkahosszt a szakmai szabályoknak megfelelően, azaz az exstirpálás után az egyetemeken dolgozó fogorvosok 70%-a, a magánorvosok 48%-a, a területi ellátást végzők 32%-a határozza meg. Az egyetemen és az egyéb munkahelyeken dolgozó fogorvosok adatai között szignifikáns különbség mutatkozik (p<0,01). Míg az egyetemeken dolgozók 4%-a, addig a magánorvosok 23%-a, a területi ellátást végzők 30%-a határozza meg a csatorna feltágítását követően a munkahosszt (3. ábra). Az adatok között ugyancsak szignifikáns különbség van az egyetemeken és az egyéb Válaszadók % aránya 4. ábra. A munkahossz-meghatározás idejének alakulása korcsoportok szerint ens jelzése, illetve érzés alapján történő munkahosszmeghatározási nagyobb számban az 1982 előtt végzettek csoportjába tartozó fogorvosok tartják elfogadhatónak (31%, p<0,01). Arra a kérdésre, hogy a munkahosszt a gyökérkezelés melyik lépése során határozzák meg a fogorvosok, nagyon eltérő válaszokat kaptunk. Legtöbben az exstirpálás (44%), illetve a trepanálás után (30%) végzik a munkahossz-meghatározási. Meglepő módon munkahelyeken dolgozók tekintetében (p<0,01). Ez utóbbi szakmailag nem elfogadható munkahossz-meghatározási szokás főként az 1982 előtt végzett fogorvosok csoportjába tartozó kollégákra jellemző (44 %, p<0,01) (4. ábra). A kérdőívek feldolgozása során azt tapasztaltuk, hogy a radiológiai módszert alkalmazók között a gyökérkezelés előtt készített alapröntgen felvételt a megkérdezettek 66%-a használja fel segítség gyanánt a becsült 3. ábra. A különböző munkahelyeken dolgozók száma aszerint, hogy a gyökérkezelés melyik lépése után határozzák meg a munkahosszt 5. ábra. Az alapröntgen felvételt a becsült munkahossz mérésében felhasználók megoszlása a különböző munkahelyeken ugyancsak sokan határozzák meg a munkahosszt a csatornák teljes feltágítása után (22%), azaz közvetlenül a gyökértömés előtt állapítják meg, hogy milyen mélységben kerüljön a gyökércsatornába a gyökértömés. munkahossz meghatározásához. Ezzel szemben számos orvos (34 %) annak ellenére, hogy készít röntgen felvételt a gyökérkezelés előtt, azt a becsült munkahossz-meghatározásához egyáltalán nem veszi igénybe.
