Fogorvosi szemle, 2007 (100. évfolyam, 1-6. szám)
2007-12-01 / 6. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 100. évf. 6. sz. 2007. 301-305. SZTE Fogorvostudományi Kar, Fogpótlástani Tanszék, Szeged* SZTE ÁOK Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika, Szeged** A teljes felső lemezes fogpótlás hangképzésre gyakorolt hatása DR. UNGVÁRI KRISZTINA*, DR. BARRAK SZAUSZÁN*, DR. SMEHÁK GYÖRGY**, SZAMOSKÖZI ALICE**, DR. ROVÓ LÁSZLÓ**, DR. RADNAI MÁRTA* Teljes fogatlanság esetén a magánhangzók és mássalhangzók képzése is zavart szenved, mivel a szájüreg morfológiája megváltozik. A szerzők vizsgálatának célja volt felmérni, hogy a teljes felső lemezes fogpótlás milyen hatással van a hangképzésre, azon belül is a fogatlanság miatt fokozottan érintett (ún.) sziszegő hangokra. Alsó-felső lemezes fogpótlást viselő betegekkel speciális, sziszegő hangokat tartalmazó szavakat mondattak fogpótlással és a nélkül. A mássalhangzók kiejtésében előforduló változásokat objektív hanganalízist lehetővé tévő számítógépes program segítségével elemezték, majd statisztikai kiértékelést végeztek. A teljes felső műfogsor viselésekor a formánsok frekvencia értékei magasabbra helyeződtek. A fogpótlást viselve a betegek a vizsgált hangok nagy részét gyorsabban ejtették ki (p=0,036). Az inkorporálódott teljes felső kivehető fogmű jelenléte az esetek túlnyomó többségében előnyösen befolyásolta a hangképzést, azonban ennek alapvető feltétele, hogy a pótlás részelemeinek kialakításával fonetikai alapelveket is szem előtt tartsunk. Kulcsszavak: fogatlan állapot, fonetika, hangképzés, mássalhangzó, teljes lemezes fogpótlás Bevezetés A szájüreg és annak anatómiai képletei önmagukban vagy egymáshoz viszonyított helyzetváltozásuk révén hangforrásként és hangmódosító tényezőként is szerepet játszanak nemcsak a megtartott, természetes fogazat, hanem a rögzített, a részleges kivehető és a teljes lemezes pótlások esetében is. A különböző mértékű foghiányok esetében a hangmódosító szerepet a részleges, majd a teljes fogpótlások veszik át. A megmaradt fogak számának csökkenésével a fonáció is módosul. Teljes fogatlanság esetén a magánhangzók és mássalhangzók képzése is zavart szenved, mivel a szájüreg alakja, térfogata; a kemény és lágyrészek aránya; a nyelv és ajak helyzete, formája és az állcsontgerinc alakja, mérete is változik. Vizsgálatunk célja volt felmérni, hogy a teljes felső lemezes fogpótlás viselése milyen hatással van a hangképzésre a fogatlan állapothoz képest, különös tekintettel az úgynevezett „sziszegő” mássalhangzók képzésére, ill. a képzéshez szükséges időre. Irodalmi áttekintés A fogak elvesztésének következtében kialakult teljes fogatlanság és az emiatt károsodott fogágy rehabilitációjának egyik és jelenleg leggyakoribb módja a teljes kivehető fogpótlás készítése, mely hatással van a beszédhangok képzésére. Kaán és Molnár [4] vizsgálata szerint a teljes lemezes fogsort viselők esetében változott a hangok képzése, a frekvenciája, növekedett az egyes beszédhangok képzésére fordított idő illetve a hangképzés tisztasága; a harmonikus felhangok vagy formánsok elmosódottabbá váltak az ép fogazattal rendelkezőkhöz képest. Formáns: Zöngés hangok esetén a hangszalagok rezgést végeznek. Az így keletkezett gerjesztés, a zönge, a periodikus (harmonikus) rezgések tulajdonságaival rendelkezik: az alapfrekvenciával jellemzett alaphangon kívül felhangokat tartalmaz. A felhangok vagy más néven felharmonikusok frekvenciája az alapfrekvencia pozitív egész számú többszöröse. A zöngét a gégefő feletti üregek (garat, száj- és orrüreg) rezonátor-rendszerként viselkedve módosítják: a felharmonikusok egyes csoportjait felerősítik (a rezonanciahelyeknél), másokat gyengítenek. Ezeket a rezonanciahelye-Érkezett: 2006. november 12. Elfogadva: 2007. november 13.
