Fogorvosi szemle, 2007 (100. évfolyam, 1-6. szám)
2007-12-01 / 6. szám
302 FOGORVOSI SZEMLE ■ 100. évf. 6. sz. 2007. két és környéküket nevezzük formánsnak. A rezonanciahely frekvenciája a formánsfrekvencia. A formánst többek között jellemzi sávszélessége és amplitúdója. Az előbbi alatt szemléletesen a rezonanciahely frekvenciabeli kiterjedését, az utóbbi alatt az erősítés mértékét értjük. Kaán és Molnár [5] természetes, megtartott fogazaté páciensekhez hasonlították a teljes lemezes fogpótlást viselőket; akikhez képest a pótlással rendelkezők beszédének sebessége kisebb volt, és nőtt az egyes hangok képzésére fordított idő. Kaán és mtsai [6] azt tapasztalták, hogy a teljes lemezes fogpótlást viselőkön elsősorban a labiális (b, p, m), a labiodentális (f, v), a dentális, dentoalveoláris (t, d, n, s, sz, c, z) az alveoláris (s, cs, zs, dzs) és a prepalatális (ty, gy) mássalhangzók torzulnak. Ezek közül is különösen a réshangok - keletkezésükkor valahol a szemben álló beszélőszervek annyira közelednek egymáshoz, hogy szűk rés képződik közöttük, az ezen átáramló levegő súrlódása adja a hangot (Bárczy G. [1]) -, az affrikáták - a beszélőszervek valamely ponton rést alkotnak; ez a rés szűkebb, mint a réshangoké, sőt teljes zár is előállhat (Bárczy G. [1]) - és a tremulánsok - a beszélőszervek valamely helyén zár vagy igen szűk rés képződik, a kitóduló levegő azonban a zár- vagy résalkotó szervek egyikét, vagy mindkettőt rezgésbe hozza, úgyhogy a zár ismételten felnyílik és visszaáll, a rés kiszélesül és összeszűkül (Bárczy G. [1]) - módosulnak. Az ép fogazattal rendelkezőkhöz képest a fogpótlást viselőknél gyakran megrövidülnek a hosszú mássalhangzók, különösen a zöngétlen explozívák (p, t, k), ezen kívül a magánhangzókon is megfigyelhető a hangkapcsolatokban a megváltozott hangkörnyezet módosító hatása. Kivovlcs és mtsai [8] különböző vastagságú szájpadi lemezeket növekvő vastagsági sorrendben helyeztek szájba hiánytalan fogazatú normálokklúziós személyeknek, és vizsgálták a hangképzést. Már az egy milliméter vastag lemez szájba helyezésekor változást tapasztaltak; a sziszegő hangok frekvenciái alacsonyabbra helyeződtek. Vizsgálatuk alapján azt javasolták, hogy a lemez vastagsága lehetőleg ne haladja meg a négy millimétert, mert ilyen méretű lemez esetén jelentős hangképzési zavarra számíthatunk. Kivovics és mtsai [7] szerint a kivehető fogpótlások több panaszt okoznak, mint a rögzítettek, és az akrilát lemezek jelenléte esetén több hangképzési probléma alakul ki, mint fémlemezekkel. Külföldi szerzők a részleges és teljes lemezes fogpótlás részelemek speciális kialakításának hatását vizsgálták a beszédhangok képzésére [2, 3, 9, 10, 11, 12]. Teljes fogatlanság esetén a kiejtett szavakban észlelhető frekvenciacsökkenés a mássalhangzókat tekintve a szájüreg szagittális irányú meghosszabbodásával magyarázható [13]. A protézis behelyezésekor a szájüreg mérete lényegesen csökken, és a hossza meziodisztális irányban hasonló lesz, mint a természetes fogak meglétekor, tehát a természeteshez hasonló mássalhangzó frekvencia érhető el. Tobey és mtsai [13] azt vizsgálták, hogy teljesen fogatlan páciensek kiejtésében a teljes lemezes protézis milyen módosulásokat eredményezett a fogatlan állapothoz képest. Megállapították, hogy adott magánhangzók kiejtésének időtartamát és formáns frekvenciáját a protézis jelenléte vagy hiánya különféleképpen befolyásolta. Vizsgálati anyag és módszer Tíz 59-80 év közötti pácienst vizsgáltunk meg; négy nőt és hat férfit külön csoportba sorolva őket a vizsgálat során. A vizsgálatban résztvevő páciensek mindegyike a Szegedi Fogászati és Szájsebészeti Klinika tancélos betegellátásának keretében kapott alsó-felső teljes lemezes fogpótlást, melyet a vizsgálat időpontjában minden esetben már legalább 1 éve viseltek panaszmentesen. Feljegyeztük, hogy mióta viselnek teljes pótlást, illetve, hogy hányadik protézisüket viselik. Az értesítésünkre megjelent betegeket tájékoztattuk a vizsgálat céljáról és módjáról, ezek alapján töltötték ki és írták alá a beleegyező nyilatkozatot. A vizsgálat során a következő kérdésekre kerestük a választ: Milyen mértékben befolyásolja a sziszegő hangok képzésének sebességét a teljes lemezes fogpótlás viselése a fogatlan állapothoz képest? Van-e különbség a képzett hangok formánsainak frekvenciái között fogsor viselésekor és anélkül? Különböző - logopédus (kutató csoportunk tagja) által összeállított - szavakat és szópárokat olvastattunk fel a vizsgálatra jelentkezőkkel, különös tekintettel arra, hogy azok olyan beszédhangokat tartalmazzanak (sziszegő mássalhangzók), melyek kiejtése fogak nélkül nehezített, illetve a felső állcsont és a nyelv egymáshoz viszonyított helyzete alakítja vagy módosítja őket. Ennek megfelelően a mássalhangzókat szavakban helyeztük el, hogy a páciensek ne tudjanak egy bizonyos hang képzésére koncentrálni. Ezen kívül figyeltünk arra is, hogy a mássalhangzók magánhangzók között szerepeljenek azért, hogy egy esetlegesen mellettük lévő mássalhangzó ne változtassa meg a kiejtésüket. Végül pedig elöl és hátul képzett magánhangzók közé helyeztük azokat, hogy a hangok képzésének sebességét is vizsgálni tudjuk. Ezen magánhangzók minden esetben rövid magánhangzók voltak a képzés torzításának elkerülése végett. A sziszegő hangokat (s, sz, c, cs) adott szópárok kimondása esetén vizsgáltuk a következő sorrendben: pisze - nosza; pici - paca; vese - basa; kicsi - kacsa. A felvételeket egy speciálisan kialakított zajmentes szobában készítettük. A vizsgálathoz MAI EM-616 típusú mikrofont használtunk, amely körülbelül 10 cm-es távolságban volt a beszélő páciens szájától. Először fogpótlással, majd azt követően a nélkül készítettük el a felvételeket. A vizsgálatban résztvevő páciensek második olvasás után mondták be a mikrofonba a szavakat. Audacity 1.2.3 típusú digitális audioszerkesztő program segítségével rögzítettük a hangokat, az összetar
