Fogorvosi szemle, 2007 (100. évfolyam, 1-6. szám)

2007-10-01 / 5. szám

216

FOGORVOSI SZEMLE ■ 100. évf. 5. sz. 2007.

organikus massza részleges mineralizációra utalt. Nagyszámú sejt beágyazódását lehetett kimutatni, és a felszínt sok nagyméretű mesenchimalis sejt borította. Ennek értelmében a vizsgálók arra a következtetésre jutottak, hogy EMD-mal végzett kezelés után kezdetben csontszövetre emlékeztető szerkezetű, intrinsic rostokat tartalmazó cellularis cement alakul ki extrinsic rostokat hordozó acellularis cementszövet helyett. Az EMD egyaránt képes de novo meneralizált kötőszövetképzésre gyökérsimításon átesett felszínen, valamint natív cementréteg felszínén cementmátrix-képzést serkenteni. Külső gyökér resorpito két esetben fordult elő EMD kezelést követően a 6. és 24. hónapban. Parodontális regeneráció nem jött létre, amenynyiben az EMD-ot zárt kürettálás után, sebészi feltárás nélkül jutatták a parodontális csontdefektusba [81, 82]. A rendelkezésre álló humán hisztológiai vizsgálatokból megállapítható volt, hogy lege artis sebészi feltárás után mind verticalis csontdefektusok, mind pedig recessziós típusú léziók esetében a gyökérfelszínre felvitt EMD serkeni a parodontális regenerációt, új cement, cementbe ágyazott gyökérhártya rost és parodontális csontképződés kíséretében. A gyökérfelszínre felvitt EMD legalább négy hétig kimutatható a humán gyökérfelszínen. Jelenleg nem áll rendelkezésre olyan irodalmi hisztológiai adat, amely alapján értékelhető lenne az EMD regenerációs potenciálja furcatio defektusok esetében.

AZ EMD korai sebgyógyulásra kifejtett hatását tanulmányozó

kontrollált klinikai vizsgálatok

Több vizsgálat kísérletet tett arra, hogy klinikailag tanulmányozza az EMD hatását korai parodontális sebgyógyulásra [83-85], Egy kettős vak, placebo kontrollos randomizált, split-mouth (tükörszimmetrikus) vizsgálat során közepesen súlyos krónikus parodontitisben szenvedő 28 páciens subgingivális depurálást és gyökérsimítást követően subgingivalis kürettálással távolították el a tasak hámbélését és a granulációs sarjszövetet [83]. Az összes tasakot fiziológiás sóoldattal irrigálták. Miután a vérzés megszűnt, a gyökérfelszínt 28%-os EDTA zselével kezelték két percig. Majd újabb alapos fiziológiás sóoldat-öblítéssel eltávolították az EDTA-t. Ezt követően random szelekciós alapon az egyik oldalra az EMD (teszt), a másik oldalra csak a vivő anyag került (kontroll oldal). Mindkét oldalt 1., 2. és 3. hét múlva értékelték. Ezen felül a betegek vizuális analóg skálán (VAS) szubjektiven értékelték a postoperativ panaszaikat. Az eredmények azt mutatták, hogy az EMD-mal kezelt oldal gyógyulási hajlama jobb volt, és kevesebb postoperativ panaszt okozott. A kontroll oldalhoz viszonyítva az egy héttel a műtét után regisztrált VAS érték < 20 volt magasabb az EMD-mal kezelt oldalon. Egy másik vizsgálatban jól meghatározott klinikai paraméterek és a páciens szubjektív véleménye alapján értékelték az EMD korai sebgyógyulásra gyakorolt hatását módosított Widman-lebeny (MWL) műtét után [85]. A módosított Widman-lebenyes műtétre szoruló betegek egyik csoportját EMD-vel kombinált MWL-es műtéttel kezelték, a másik csoportot csak MWL-nyel. A klinikai paramétereket négy időpontban regisztrálták, a műtét előtt, majd 1., 4 és 8. postoperativ héten. Az első hét után mért ínyduzzanat kivételével nem volt olyan paraméter, amely szignifikánsan különbözött volna az EMD- mal kombinált, vagy pusztán MWL kezelt oldalak között. Első hét után az EMD-mal kezelt oldal súlyosabb ínyduzzanatot produkált. A vizsgálat arra a konklúzióra jutott, hogy az EMD nincs szignifikáns hatással a parodontális sebgyógyulás korai szakaszára. Az ellentmondásos adatok alapján ma egyértelmű konklúzió nem vonható le a hagyományos parodontális kezelés során alkalmazott EMD korai sebgyógyulást serkentő hatásáról.

Verticalis csonttasakok kezelése EMD-mal - Kontrollált klinikai vizsgálatok

Konzervatív parodontális kezelés Két, randomizált placebo kontrollos klinikai vizsgálat tanulmányozta a zárt parodontális küret során alkalmazott EMD hatását [86, 87], Mindkét vizsgálat azt állapította meg, hogy ilyen módon alkalmazva az EMD- nak nincs szignifikáns parodontális regenerációt elősegítő hatása.

Sebészi parodontális kezelés

A közlemények EMD alkalmazásakor mellékhatások kialakulásáról (allergia, incompatibilitás) még többször megismételt kezelések alkalmával sem számoltak be [88-91], Egy multicentrikus vizsgálatban (376 beteg, 11 egyetemi klinika + öt privát praxis) az EMD potenciális szenzibilizáló hatását tanulmányozták olyan parodontális betegeken, akik legalább két alkalommal részesültek EMD kezelésben legalább két hónapos időintervallumon belül [91]. A megismételt EMD kezelés után sem lépett fel semmilyen allergiás reakció vagy alakult ki mellékhatás. Csak olyan postoperativ objektív és szubjektív történéseket észleltek, amelyek elkerülhetetlenül előfordulnak rutin, hagyományos parodontális sebészi beavatkozást követően is.

A kontrollált klinikai vizsgálatok egyértelműen alátámasztották, hogy EMD alkalmazását követően szignifikáns szondázási mélységcsökkenés és klinikai tapadásnyereség következett be. Továbbá, mint azt korábban az in vitro kísérleteknél már tárgyaltuk, az EMD csökkentette lipopolysaccharida (LPS) vagy peptidoglycan hatásának kitett egészséges vizsgálati személyekben a lokálisan képződő TNF-a és interleukin-8 szisztémás keringésbe jutását. Az IL-10 felszabadulás mértéke azonban változatlan maradt. EMD hatására négyszeresére emelkedett a perifériás mononuclearis