Fogorvosi szemle, 2007 (100. évfolyam, 1-6. szám)

2007-08-01 / 4. szám

138 FOGORVOSI SZEMLE ■ 100. évf. 4. sz. 2007. hepatis, 2004-ben csípőprotézis műtét, 2006 májusá­ban felismert diabetes mellitus, melyet májbetegségé­re tekintettel inzulinnal kezelnek. Kiemelendő carcinó­­mák halmozódása a családban. 3. ábra. Az OP röntgenfelvétel szerint nincs összefüggés a fogak és az extraoralis folyamat között Egy héttel korábban extrahálták a 46-os fogát. Láza, mellkasi, hasi, egyéb panasza nem volt. A felvétel nap­ján a beteget Szájsebészeti Osztályunkon megvizs­gáltuk, majd OP röntgenfelvételt készíttettünk (3. ábra). A mandibula és a maxilla csontszerkezetében kóros el­térést nem találtunk. A bal felső kvadránsban a 27,28- as radixok, jobb alsó kvadránsban a 44-es radix volt látható, melyek azonban az intra- és extraoralis folya­mattal semmilyen összefüggést nem mutattak (4. ábra). Belső incisiót végeztünk a bal alsó vestibuláris áthaj­­lásban a 36-os fogtól a 33-as fog vonaláig. Az absces­­susból 5-6 ml pus ürült. Az incindált abcessust drainál­­tuk, és az inflammált területre párakötés felhelyezését javasoltuk. A beteg a beavatkozást követően 2 x 500 mg Ciprobay per os és 4 x 300 mg Dalacin-C per os gyógy­szerelésben részesült. 2007. 02. 26-án a bal arcfél és nyaki lágyrész UH vizsgálat történt, melynek eredménye: „bal oldalon a gl. submandibularistól cranial felé kb. 15 cm átmérőjű te­rületen a subcutis állománya jelentősen kiszélesedett, oedemás, benne hálózatos, egymással összefüggő 2-3 mm átmérőjű echoszegény kanyargós sávok látha­tók. A fenti sávok alkotóelemei compressiora elmozdul­nak, sűrű folyadéknak felelnek meg (v.s. pus). A fenti terület dorsal felé a parotisig húzódik, max. kb. 28 mm vastag, a mandibula kontúrját max. 8 mm-re megkö­zelíti” (5. ábra). 5. ábra Az actinomycosis nyaki ultrahangképe 2007. 02. 27-én külső incisiót hajtottunk végre a sub­mentalis, submandibuláris és retroangularis területe­ken. Nagy mennyiségű pus ürült az incisiós nyílásokon keresztül, melyből szövettani vizsgálatot és mikrobio­lógiai tenyésztést kértünk. Ebben az esetben is drainá­­lást alkalmaztunk, és további párakötés felhelyezését javasoltuk. A beteget naponkénti kontrollvizsgálatra visszarendeltük, a draineket és a párakötést ekkor cse­réltük. A mikrobiológiai tenyésztés alapján a tériméből szár­mazó genny Béta laktamáz pozitív Staphylococcus haemolyticus kórokozót tartalmazott. Szövettanilag a citológiai kép tályog bennéket reprezentált. Actinomy­ces tőkék nem mutathatóak ki (ennek oka feltehető­en a jóval előbb elkezdett antibiotikum kezelés), de az actinomycosisra jellemző kénsárga szemcsék szabad szemmel is jól láthatók voltak. 2007. 04. 28-án a be­tegen hasi és kismedencei UH-t valamint mellkas át­világítást rendeltünk el. A vizsgálati leletek alapján ki­zártuk az actinomycosis pulmonalis és abdominalis megjelenését. 2007. 03. 01-től a páciens gyógyszere-4. ábra Incisiós nyílások a mentum és a submandibuláris területen

Next

/
Thumbnails
Contents