Fogorvosi szemle, 2006 (99. évfolyam, 1-6. szám)
2006-04-01 / 2. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 99. évf. 2. sz. 2006. 47-52. Semmelweis Egyetem, Fogpótlástani Klinika, Budapest Fogat ábrázoló rajzok alapparamétereinek vizsgálata normál populáción, 8-18 éves korcsoportban DR. TÓTH ZSUZSANNA, DR. FEJÉRDY LÁSZLÓ, FÁBIÁN CSILLA, DR. KAÁN BORBÁLA, DR. MÜLLER ORSOLYA, DR. FÁBIÁN TIBOR KÁROLY A rajzokban leképeződő információkból számos következtetést vonhatunk le a tudattalan tartalmakra vonatkozóan, ugyanakkor az eddigi vizsgálatok viszonylag kevés specifikus információt adnak az oro-faciális régiót konkrétan érintő pszichés folyamatok specifikus vonatkozásairól. A problémakör vizsgálata klinikai jelentőségű, mivel a tudattalan tartalmak kulcsszerepet játszanak a pszichés eredetű tünetek kialakulásában és gyógyításában egyaránt. Vizsgálatukban a szerzők abból indultak ki, hogy az oro-faciális régióval kapcsolatos tudattalan tartalmak rajzban kifejezett projekcióit vélhetően olyan rajztémák hívják elő leginkább, amelyek az oro-faciális régióval kapcsolatosak, ezért feltételezték, hogy a fogakról készített rajzok alkalmas kiindulópontjai lehetnek egy a fogászati pszichoszomatika kérdésfelvetéseihez közvetlenül kapcsolódó rajz-projekciós vizsgálatnak. Összesen 257 általános iskolás és gimnazista tanuló fogakról készített rajzát vizsgálták. Szignifikáns összefüggést találtak a nemi hovatartozás és a rajzok mérete (p<0.05), illetve lokalizációja (p<0.05), valamint a rajzoló szellemi érettsége és a rajzok tartalmi kategóriái (p<0.05) és lokalizációjára között (p<0.05). Vizsgálatukat tájékozódó jellegűnek szánják, és eredményeiket is elsősorban referenciaértékekként tekintik további tervezett vizsgálataikhoz. Kulcsszavak: fograjz, projekció, fogászat, nemi megoszlás, általános iskolás, gimnazista Bevezetés Néhány korábbi publikációnkban [5, 8, 9] részletesebben is kifejtettük, hogy az oro-faciális régió kapcsolata a tudattalan tartalmakkal rendkívül összetett és sokrétű. Ez részben a régióra jellemző gazdag szimbólumrendszerből (bekebelezés, szexualitás, agresszió, elmúlás) [9], részben az orális és orál-szadisztikus lélektani fejlődési fázis és az oro-faciális régió szoros kapcsolatából vezethető le [1,11,14], Ez a sokrétű összefüggés elméleti fontossága mellett klinikai jelentőségű is, mivel a tudattalan tartalmak kulcsszerepet játszanak a pszichés eredetű tünetek kialakulásában és gyógyításában egyaránt [12]. A kérdéskör klinikai fontossága miatt indokolt és célszerű az oro-faciális régió és a tudattalan tartalmak közötti kapcsolatra vonatkozó minél több információ megszerzése. Korábbi vizsgálatok igazolták, hogy a rajzokban leképeződő információkból számos következtetést vonhatunk le a tudattalan tartalmakra vonatkozóan [13, 17, 18], ugyanakkor az eddigi vizsgálatok viszonylag kevés specifikus információt adnak az oro-faciális régiót konkrétan érintő pszichés folyamatok specifikus vonatkozásairól. Vizsgálatunkban abból indultunk ki, hogy az oro-faciális régióval kapcsolatos tudattalan tartalmak rajzban kifejezett projekcióit vélhetően olyan rajztémák hívhatják elő leginkább, amelyek az oro-faciális régióval kapcsolatosak. Ilyen „téma” lehet például az arc, a száj, a nyelv vagy a fogak, melyek bármelyikéről készült ábrázolásról feltételezhetjük, hogy alkalmas kiindulópontja lehet egy, a fogászati pszicho-szomatika kérdésfelvetéseihez közvetlenül kapcsolódó rajz-projekciós vizsgálatnak. A mérésünkhöz a fogak lerajzoltatását választottuk, elsősorban azért, mert a fogaknak a fogászati klinikum egészében a többi szervhez képest kiemelt jelentősége van, másrészt azért is, mert fogászati pszichoszomatikus betegeink gyógyítása során a gyakorlatban tapasztaltuk, hogy betegeink többsége minden további nélkül hajlandó - és különösebb nehézség nélkül képes - kérésünkre lerajzolni egy (vagy több) fogat. Bár vizsgálatunkat tájékozódó jellegűnek szántuk, és eredményeinket is elsősorban további vizsgálatokhoz gyűjtött referenciaértékekként tekintjük; mégis - mint az a továbbiakban látható lesz - adataink módot adnak néhány olyan összefüggés valószínűsítésére is, mely a későbbiekben tágabb összefüggésben is értelmezhető lesz. Érkezett: 2004. szeptember 6. Elfogadva: 2005.március 1.
