Fogorvosi szemle, 2006 (99. évfolyam, 1-6. szám)
2006-04-01 / 2. szám
48 FOGORVOSI SZEMLE ■ 99. évf. 2. sz. 2006. Vizsgálati anyag és módszer 1. ábra. A fograjzok különböző típusaira jellemző példák Vizsgálatunkban összesen 257 általános iskolás és gimnazista tanuló rajzátvizsgáltuk. A rajzokat készítő diákok közül 136 fő volt általános iskolás (kor 8-12 év között, 64 fiú, 72 lány) és 121 fő volt gimnazista (kor 12-18 év között, 43 fiú, 78 lány). A rajzokat a tanulóknak egy 15x15 cm-es négyzetben kellett elhelyezniük, miután a következő konkrét feladatot kapták: „Kérjük, hogy rajzolj az alábbi négyzetbe egy (vagy több) fogat!”. A tanulók a rajzok elkészítése előtt fogászati félelem mérő kérdőíveket (DAS [3, 6]; DFS [7, 15, 16]), valamint szorongást mérő kérdőíveket (STAI-S, STAI-T [19,20]) töltöttek ki, illetve röviden írtak a fogakkal kapcsolatos asszociációikról. Az alanyok tanítási időn kívül, önként vettek részt a vizsgálatban, miután annak módjáról és céljáról tájékoztatást kaptak. Mivel döntően kiskorúakat vizsgáltunk, a diákok szüleitől is beleegyezést kértünk a vizsgálat előtt [21], Az összegyűjtött rajzokat e vizsgálatban kizárólag tartalmi kategória (típus), alak, nagyság és lokalizáció szempontjából értékeltük nemek szerinti, valamint általános iskolás és gimnazista bontásban. A rajzparamétereknek a fogászati félelem és szorongás skálák adataival, illetve a fogakról írt fogalmazványok bizonyos paramétereivel kapcsolatos összefüggéseit egy további publikációban értékeljük majd. A rajzokat tartalmi szempontból öt kategóriába (típusba) soroltuk, miután három egymástól független „bíráló” értékelte azokat. Azoknak a rajzoknak a besorolásáról, amelyeket a „bírálók” nem egyformán ítéltek meg, külön megbeszélésen közösen döntöttünk. A rajzokat az alábbi csoportok valamelyikébe soroltuk be: Valósághű/éretlen: olyan rajzok, melyekben érezhető a törekvés a valósághű ábrázolásra, de a perspektíva ábrázolása nem jelenik meg, valamint a rajz aránytalan és/vagy részletszegény. Valósághű / érett: olyan rajzok, melyekben érezhető a törekvés a valósághű ábrázolásra, és megjelenik a perspektíva ábrázolása, vagy a rajz arányos és részletgazdag. Sematikus: olyan rajzok, melyekben az alany láthatóan fogat ábrázolt, de érezhetően nem törekedett annak valósághű ábrázolására. Ember alakú: olyan rajzok, amelyekben az alany a fogat „emberke” formájában ábrázolta. Egyéb rajzok: nem önmagában álló fogat (fogakat), hanem egész fogsort, szájat vagy fejet ábrázoló rajzok. Ezek a rajzok méretükben és jellegükben annyira eltérnek a vizsgálati minta döntő többségét (86,4%-át) kitevő fogat ábrázoló rajzoktól, hogy ezeket a rajzokat jelen vizsgálatban a többi paraméter tekintetében nem értékeltük. A dolgozatban részletesebben is elemzett fogat ábrázoló rajzok tartami kategóriáit (típusait) egy-egy jellemző példán keresztül az 1. ábrán is illusztráltuk. A fogat ábrázoló rajzokat alak tekintetében a rajzra legjobban illeszthető síkidom alapján soroltuk be. Ennek A: „valósághű/éretlen”; B/1: „valósághű/érett” perspektívaábrázolás nélkül; B/2: „valósághű/érett” perspektíva-ábrázolással; C: „sematikus"; D: „ember alakú” megfelelően 5 alaki kategória alakult ki: álló téglalap, fekvő téglalap, négyzet, háromszög vagy vegyes (ez utóbbi akkor ha az alany több rajzot is készített a rendelkezésére álló területen). A rajzok nagyságát a rajzra legjobban illeszkedő síkidom területével adtuk meg. A rajzok lokalizációjának meghatározásakor a rajzra illesztett síkidom súlypontjának helyzetét vettük alapul. (Több rajz esetén meghatároztuk a közös súlypontot.) A lokalizáció megadásához a rajzterületet 9 egyenlő méretű mezőre osztottuk, majd a legtöbb rajzot tartalmazó középső mezőt további 5 mezőre bontottuk fel (2. ábra). A külső nyolc mezőre eső rajzokat „perifériás” lokalizációjúnak neveztük. A középső mező széli részén található négy kisebb területre eső rajzokat „centrális-széli”, a középső kör alakú mezőre eső rajzokat „centrális-középső” lokalizációjúnak neveztük el (2. ábra). 2. ábra. A fograjzok lokalizációjának megoszlása Az adott mezőre lokalizált fograjzok száma az összes rajz számának százalékában (n=222)
