Fogorvosi szemle, 2006 (99. évfolyam, 1-6. szám)
2006-02-01 / 1. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 99. évf. 1. sz. 2006. 21-28. Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika* Szegedi Tudományegyetem, Stomatológiai és Szájsebészeti Intézet** A maxilla csontregenerációjának mennyiségi és minőségi összehasonlítása ß-tricalcium phosphate és autolog csontbeültetés után DR. SUBA ZSUZSANNA*, DR. TAKÁCS DÁNIEL*, DR. MATUSOVICZ DANICA**, DR.FAZEKAS ANDRÁS**, DR. SZABÓ GYÖRGY* , DR. BARABÁS JÓZSEF* A graftbeültetés hatékonyan fokozza a károsodott csont regenerációját. A szerzők egy alloplasztikus csontpótló anyag, a ß-tricalcium phosphate (Cerasorb) hatását hasonlították össze az autológ csontgraft hatásával. 17 fogatlan beteg vett részt a vizsgálatban, akiknek maxillaris sinus aljazata rendkívül athrophiás volt, ezért implantátum behelyezésére nem volt alkalmas. A Schneider-membránt sebészi úton megemelték mindkét oldalon, és a kísérletes oldalon Cerasorbot, a kontroll oldalon autológ csontgraftot ültettek be. A sebészi beavatkozást követően a gyógyulást klinikailag és radiológiailag ellenőrizték. Hat hónap után 68 csonthengert távolítottak el a regenerálódó csont területéről, és helyükre implantátumokat ültettek be. A csontmintákat ezután műgyantába ágyazták, és szövettanilag tanulmányozták a beültetett graftok osteointegrációját. A csontsűrűséget és a csontgerendák mintázatát kvantitatíve értékelték hisztomorphometrias mérésekkel. A Cerasorb hatékony csontpótló anyagnak bizonyult, melynek jelentős oszteokonduktív hatása van. Fokozatos lebomlásra képes, ezáltal teret biztosít a regenerálódó csontnak. Az új csont denzitása nem különbözött szignifikánsan a kísérletes és a kontroll oldalon. A graft biodegradációja viszont jelentősen lassúbb volt a kísérletes oldalon, a kontroll oldalhoz hasonlítva. A gerendás csontmintázat (TBPf) érték kedvezőbb volt a kontroll oldalon, mint a kísérletes oldalon, de ez a különbség nem volt szignifikáns. A szerzők megállapították, hogy 6 hónappal a műtét után a kialakuló csont megfelelő elhorgonyzást biztosított a műgyökér implantátumoknak, függetlenül attól, hogy autológ csont vagy Cerasorb volt a beültetett graft. Kulcsszavak: sinus-graft, csontregeneráció, hisztológia, hisztomorfometria, ß-tricalcium phosphate Bevezetés A csontregenerációt szisztémás tényezők és lokálisan beültetett csontpótló anyagok egyaránt élénkíthetik. A maxillofaciális sebészetben különféle csontdefektusokkal találkozunk (athrophiás alveoláris taraj, parodontális csontdestrukció, cysták, daganatok, fejlődési rendellenességek és traumás csontdeformitások), amelyek lokális csontpótlást igényelnek [3, 7, 18]. A maxilla és mandibula csontdefektusai kitűnő kozmetikai rekonstrukciót igényelnek, ugyanakkor nagyon jó teherbíró képességre van szükség a rágóerők hatása miatt. Az újdonképzett csontnak különösen erősnek kell lenni akkor, ha műgyökér implantátum elhorgonyzását tervezzük. A rágóerők időskori csökkenésével és a fogak elvesztésével a sinus maxillaris csontos aljzatának folyamatos vékonyodása következik be [2], A sinus recessusok fokozatosan beterjednek a fogatlan processus alveolaris állományába (pneumatizáció). Ugyanakkor az alveolaris taraj vertikális és horizontális sorvadása is bekövetkezik, ezáltal a műfogsor rögzítése lehetetlenné válik [6]. A sinus maxillaris csontos aljzatának vastagítása graftbeültetéssel kitűnő módszer arra, hogy megfelelő csontos támasztékot alakítsunk ki a beültetendő műgyökereknek [17,24]. Klinikai és pathológiai vizsgálatok támasztják alá, hogy az autológ csontgraftbeültetés a legelőnyösebb, ezt arany standardként alkalmazzák [5,25]. Kétségtelen azonban, hogy megfelelő mennyiségű autológ csont kinyerése számos problémát vet fel. Szükséges egy második sebészi beavatkozás, amely megnöveli a terápia költségeit, és a kezelés időbelileg is elhúzódik. Ezenkívül jelentős szövődmények is felléphetnek a donor csont területén [11], A megfelelő bioanyagok használata csontpótlás céljára lehetővé teszi, hogy elkerüljük a további sebészi beavatkozást. Különféle csontpótló graftok használhatók erre a célra, idetartoznak az allogén és alloplasztikus csontpótló anyagok és ezek kombinációi [3, 10, 18, 23, 26], Ezen csontpótló anyagok hatását nagyon jól lehet tanulmányozni állatkísérletes modelleken [16, 8, 14,22] és in vitro kísérletek során [13,1], de a kísérletes eredményeket nem lehet közvetlenül összehasonlítani az emberi leletekkel. Érkezett: 2005. július 6. Elfogadva: 2005. október 26.
