Fogorvosi szemle, 2006 (99. évfolyam, 1-6. szám)

2006-08-01 / 4. szám

165

FOGORVOSI SZEMLE ■ 99. évf. 4. sz. 2006.

osztálynak az érintettségét 4-6%-ra teszik Nyugat-Európában [1] és az USA-ban [30], míg egy távol-keleti felmérés 12,8%-ot mért [15].

A vizsgált betegcsoportban leggyakrabban szájfené ki és ajaktumorokkal találkoztunk. A szájüregi daganatok két legfontosabb etiológiai tényezője az alkoholfogyasztás és a dohányzás [16, 18]. Sajnos, régiónkban mindkét szenvedélybetegség elterjedt. Debrecen és vonzáskörzete mezőgazdasági övezetbe tartozik, nem meglepő az ajakrákok magas incidenciája, más fehér bőrűek lakta agrár vidékekhez hasonlóan [12, 24], Itt az etiológiai faktorok közé felsorakozik az UVB-su-Az alkalmazott terápia

sonlót tapasztalt számos más vizsgálat [9, 10], azonban fejlett nyugati és skandináv országokból érkeztek jóval kedvezőbb túlélési statisztikák is [3, 7, 29],

A 106 laphámrákos beteg kezelése a szakmai testületek által elfogadott és széles körben alkalmazott „onkoterápiás protokoll” irányelveinek és ajánlásainak megfelelően történt [19]. A kezelést meghatározó tényezők a primer tumor lokalizációja, kiterjedése, a nyaki áttét nagysága és elhelyezkedése, távoli metasztázisok valamint a beteg általános állapota voltak. Önálló sebészi megoldást 54 esetben (51%), kezdeti stádiumban (I., II.) lévő betegeknél alkalmaztunk,

III. táblázat

Terápia

Esetszám

(%)

Korai (I,—II.) stádium (%)

Előrehaladott

(lll.-IV.)stádium

(%)

Recidiva

(%)

5 éves teljes túlélés (%)

Műtét

54 (51,0)

47 (87,0)

7 (13,0)

11 (20,4)

31 (57,4)

Műtét + sugárterápia

24 (22,6)

5 (20,8)

19 (79,2)

6 (25,0)

5 (20,8)

Sugárterápia

14 (13,2)

5 (35,7)

9 (64,3)

1 (7,1)

3 (21,4)

Kemoterápia + sugárterápia

3 (2,8)

1 (1,5)

2 (5,0)

0

0

Kemoterápia + műtét + sugárterápia

4 (3,8)

1 (1,5)

3 (7,5)

1 (25,0)

4 (100,0)

Kryoterápia

7 (6,6)

7 (100,0)

0

3 (42,8)

2 (28,6)

Összesen:

106 (100,0)

66 (62,3)

40 (37,7)

22 (20,7)

45 (42,5)

gárzás [18]. Nyugati országokban a nyelv daganatai a leggyakoribbak [14, 35], míg egyes ázsiai országokban a bucca a leginkább érintett [10],

Az ajak- és szájüregi laphámrákos betegek prognózisát több tényező is befolyásolja [22]. Beteganyagunkban nem volt hatással a túlélésre a beteg neme és kora. Bár az ajakrákok túlélése több mint 20%-kal jobb, mint a nyelv és a szájfenéki daganatoké, a tumor helye nem befolyásolta szignifikánsan az 5 éves túlélési eredményeket. Ha az ajak tumorait kivettük a mintából, romlottak a túlélés adatai, de a különbség nem volt statisztikailag szignifikáns. A daganatok szövettani differenciáltsága, más vizsgálatokhoz hasonlóan, nem befolyásolta a prognózist [25]. Vizsgálatunk során összefüggést találtunk az 5 éves túlélés és a tumor mérete, a regionális nyirokcsomó-érintettség, a klinikai stádium valamint az alkalmazott terápia között. A daganat mérete és a nyirokcsomó metasztázis megléte önmagában is szignifikáns tényező, de együttesen még biztosabb kórjóslatot adnak (p<0.001). Minél előrehaladottabb a klinikai stádium, annál kisebb az 5 éves túlélés (68,3% vs. 11,1%). Betegcsoportunkban az összesített 5 éves túlélés 38,7% volt, melyhez haahol a daganat T1, T2 méretű volt, regionális nyirokcsomó-áttét nélkül. Az előrehaladott stádiumokban (III., IV.) a daganat reszekcióját és a nyaki disszekciót kiegészítettük posztoperatív (adjuváns) sugárterápiával (22,6%). Bizonyos esetekben, mikor műtét előtt a tumor megkisebbítése (down staging) volt kívánatos, preoperatív (neoadjuváns) sugárkezelést alkalmaztunk. A beteg általános állapota miatt inoperábilis vagy a tumor kiterjedése okán irrezekábilis daganatok esetén definitiv (primer) sugárkezelést alkalmaztunk, melyet reziduális tumor esetén kiegészítettünk kemoterápiával. A túlélés szempontjából meghatározó volt a választott terápia. Az irodalmi adatokhoz hasonlóan [10] a csak sebészileg kezelt betegek 5 éves túlélési aránya szignifikánsan magasabb volt (57,5%), mint az egyéb terápiában (is) részesült pácienseké (26,9%,

p<0,001).

Külön figyelmet érdemel a vizsgálati csoportban a 45 évesnél fiatalabb korosztály magas aránya (18,5%), mely nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő [1, 15, 30]. Ebben a populációban találtuk a szájfenéki tumorok 35%-át (p=0,001), és szignifikánsan több IV. stádiumú daganatot észleltünk (p=0,023). Ezek a da-