Fogorvosi szemle, 2006 (99. évfolyam, 1-6. szám)
2006-06-01 / 3. szám
103 FOGORVOSI SZEMLE ■ 99. évf. 3. sz. 2006. ge, hogy a nyelésre csipogó hang figyelmeztet [30, 71], A hozzászokás veszélye azonban a kezelés hosszabb távú hatékonyságát megkérdőjelezi [72], 5. Acupunctura A nyelv különböző részeinek tradicionális, kúraszerű akupunktúrás kezelése a súlyosabb droolinggal járó neurológiai betegségek esetén biztató adjuváns, de esetleg önálló terápiás lehetőséget is kínál, bár a kis esetszám miatt a hatékonyság igazolására még további vizsgálatok szükségesek [116,138]. B. A sialorrhoea gyógyszeres és mérsékelten invazív kezelése 1. Anticholinerg szerek A nyálmirigyek folyadékszekréciójában a cholinerg szabályozás a döntő. Ezért a muscarinos receptorok gátlása a nyálszekréció csökkentésének egyik kézenfekvő alternatívája, amit mind a kifejezett hypersalivatio, mind pedig a drooling kezelésére széleskörűen alkalmaznak [67]. Az anticholinerg szerek közül leginkább az atropin, benztropin, glycopyrrolat és a scopolamin bizonyult hatékonynak [14,64, 84, 88,101,121,146]. Endoscopiás vizsgálat esetén az iv. glycopyrrolat különösen hatékony, és a többi szerrel öszehasonlítva kevesebb mellékhatása van [16,127], Érdekes az a megfigyelés, hogy a hypersalivatio vagy a drooling számos esetben éppen valamilyen alapbetegség gyógyszeres terápiájának mellékhatásaként lép fel. Ilyen például az Alzheimer-kór és a myasthenia gravis kezelésére használt cholinerg gyógyszerek okozta vagy az antipsychoticus hatású clozapin hatására kialakuló sialorrhoea [47], Meglepő, hogy a clozapin alapvetően anticholinerg hatású, mégis sialorrhoea-tokoz. Feltételezik, hogy a clozapin ténylegesen nem a nyálszekréciót fokozza, hanem a garatban illetve a nyelési reflexben szerepet játszó izmokban található receptorok gátlása révén magát a nyelési folyamatot akadályozza, de az is lehetséges, hogy részben az alfa-2 receptorok gátlásával, részben pedig az M4 típusú muscarinos cholinerg receptorokra kifejtett stimuláló hatása következtében idéz elő hypersalivatiót [97, 120, 134], A sialorrhoea ezen kivételes formájában az alfa-2 agonista szerek (clonidin, guanfacin) adagolásával azonban csak részleges siker érhető el [51,134], A schizophreniában szenvedő betegek terápiájában kedvező lehet, hogy az egyik új antipsychoticus hatású pyridobenzoxazapin-származék állatkísérletben hatékonynak bizonyult, de a clonidinnal ellentétben sialorrhoea-t viszont nem okozott [19], A sialorrhoea tüneti kezelésére általánosan alkalmazott anticholinerg szerekkel kapcsolatban komoly nehézséget jelent, hogy azok nem szelektívek, vagyis számos célszervre hatva olyan nemkívánatos mellékhatást is kiválthatnak, ami tartós használatukat beszűkíti, és kisgyermekkorban vagy súlyosan beteg idős egyéneknél azt akár lehetetlenné is teszi [15, 62,102], E gyógyszercsoport legfontosabb mellékhatásai: xerostomia, constipatio, photophobia, vizelet-retentio, verejtékmirigyek gátlása miatti hőregulációs zavar, központi idegrendszeri támadásponttal pedig izgatottság, nyugtalanság, esetleg delirium [14,74, 84,121]. Súlyos mellékhatások esetén a sialorrhoea gyógyszeres kezelését fel kell függeszteni. A közölt adatok szerint azonban a cholinerg gátlás okozta szervi manifesztációk jórészt kiküszöbölhetők, ha az ilyen gyógyszereket nem szisztémásán, hanem lokálisan, pl. sublingualis spray vagy tapasz formájában alkalmazzuk [47, 51, 64, 121, 122, 146], 2. Botulinum toxin A Gram-pozitív anaerob Clostridium botulinum által termelt neurotoxin tulajdonképpen egy fehérjekomplex, ami a neuromuscularis synapsisban az acetilcholin felszabadulást gátolja, azaz kémiai denervatiót hoz létre [12], A botulinum toxin hat szerológiai típusa (A-G) közül jelenleg klinikai tapasztalatok csak a kereskedelmi forgalomban is beszerezhető A (Botox, Dysport) és a B (Neurobloc, Myobloc) típus alkalmazásával kapcsolatban vannak [54,104], Az első közlemény a botulinum toxin hatékonyságáról 1997-ben jelent meg, amelyben arról számoltak be, hogy az amyotrophias lateralis sclerosisban szenvedő betegek sialorrhoea-ja a gl. parotisba injektált toxin hatására jelentősen mérséklődött [21], Az azóta eltelt néhány évben számos publikáció erősítette meg a botulinum toxin hatékonyságát e betegséggel társuló sialorrhoea kezelésében, továbbá Parkinson-kórban, különböző neurodegeneratív kórképekben, infantilis cerebralis paresisben, stroke-ban és egyéb droolinggal járó kórképekben [11, 25, 38, 48, 54, 55, 128, 129]. A kezelés lényege a toxin intraglandularis, esetleg subcutan vagy transductalis injektálása bilaterálisán a gl. parotisba és/ vagy egy következő alkalommal a gl. submandibularisba [54], A kezelés hatásossága általában néhány héttől öt-hét hónapig tart [11, 54], A heterogén betegcsoportok ellenére a lokálisan adagolt botulinum toxin az esetek mitegy kétharmadában kedvezően befolyásolja a sialorrhoea-t. Mellékhatások (xerostomia, szájnyitási és -zárási nehézség, dysphagia, nyálkőképződés, transductalis kezelésnél infectio és fájdalom) előfordulhatnak, de ezek megfelelő dozírozás mellett elhanyagolhatóak [10, 39, 89, 98, 136], C. A sialorrhoea kezelésére alkalmazott invazív módszerek 1. Sugárterápia A radioterápiás beavatkozást számos súlyos szövődmény kísérheti (xerostomia, mucositis, osteonecrosis, dentalis caries, sarcoma stb.), ezért ez a megoldás leg-
