Fogorvosi szemle, 2006 (99. évfolyam, 1-6. szám)

2006-02-01 / 1. szám

11 FOGORVOSI SZEMLE ■ 99. évf. 1. sz. 2006. Orális paraméterek vizsgálata A fogazat állapotának felmérése: a carieses, hiányzó és tömött fogak számát standard fogászati tükör és szonda alkalmazásával állapítottuk meg (DMF-T-érték) [26], Mikrobiológiai vizsgálat Mintákat vetfünk steril toroktamponnal (transwab) az orr­ból (mindkét oldalról), torokból, buccáról (mindkét oldal­ról), keményszájpadról és nyelvről. Ily módon 7-7 mintát vettünk 4 alkalommal: a -7. napon, 0. napon (a transz­plantáció napján), a 7. napon és a 14. napon. Összességében, mind a 80 betegtől 28 mintát vettünk, és helyeztük transzportközegbe (Mast Diagnostika), egy beteget kivéve, aki Candida szepszisben hunyt el az utol­só, +14. minta levételét megelőzően. Összesen tehát 2233 mintát gyűjtöttünk mikrobiológiai vizsgálatra. A mintákat 24-48 órán belül a Semmelweis Egyetem (Budapest) Orvosi Mikrobiojógiai Intézetének Mikrobio­lógiai Diagnosztikai Laboratóriumába juttattuk, ahol azo­kat - dúsítást követően - megfelelő táptalajokra, például szelektív Saboroud agarlemezekre oltották. A gombákat API ATB rendszer alkalmazásával, ID32C-panellel iden­tifikáltuk (bioMérieux, Marcy L’Etoile, Franciaország). Szubjektív xerostomia és nyálszekréció A betegeket a kondicionáló kezelést megelőzően 7 nap­pal (a -7. napon) kikérdeztük szubjektív orális panasza­ikról, az esetleges gyengeségérzésről, fájdalomról, dohányzásról és szubjektív szájszárazságról. A teljes nyugalmi nyálszekréciót Sreebny és mtsai eljárásával mértük [20], és a 0,1 ml/perc alatti szekréciós értékeket tekintettük hiposzalivációnak. A 0,1 ml/perc és 0,2 ml/ perc közé eső teljes nyugalmi nyálszekréciót csökkent nyálelválasztásra utaló jelként értékeltük [19]. A statisztikai elemzés „Difference between two port­ions” összehasonlítással történt. Az értékelés során egy­oldalú tesztet („onesided test") alkalmaztunk. Eredmények A fogazat állapota Bár a DMF-T-értéket határoztuk meg (12,1), csak a cari­eses fogak jelenléte nyújhatott releváns információt ebben a betegcsoportban, mivel egyrészt azok bakteri­ális rezervoárnak tekinthetők, másrészt növelik a fogá­szati komplikációk kockázatát az izolációs szobában töl­tött idő során. Annak ellenére, hogy a transzplantációs programba bevont betegeket a programba való bekerülésüket meg­­.előzőén fogászati vizsgálatban részesültek, a 80 beteg közül 20 esetben (25%) carieses fogat találtunk. Gombakolonizáció A 80 őssejtátültetett beteg különböző mintáinak vizsgá­lata során, a kondicionálást megelőzően 16 betegből (20%), az aplázia idején 19 betegből (23,7%) izoláltunk gombát. A kolonizáció és annak súlyossága igen külön­böző volt az egyes betegek esetében, és néhányuk két vagy több gombafajt is hordozott. A gombafajok megosz­lását az izolátumokban, és a fertőzött betegek számát a II. táblázatban adtuk meg. A kondicionálást megelőző-II. táblázat Gomba speciesek megoszlása a kondicionáló kezelést megelőzően és az apláziás stádiumban Napok-7 0 +7 +14 Gomba species * j ** kJkk k jkk k Jkk Candida albicans 58/16 26/10 6/2 12/4 Candida krusei 0/0 ^7/2 9/2 13/3 Candida inconspicua 0/0 4/3 7/2 4/2 Candida valida 0/0 5/1 0/0 0/0 Candida Iambica 0/0 5/1 0/0 0/0 Candida glabrata 0/0 1/1 2/1 3/1 Candida rugosa 0/0 4/1 0/0 0/0 Aspergillus fumigatus 0/0 0/0 0/0 1/1 Saccharomyces cerevisiae 0/0 1/1 0/0 0/0 * gombaizolátumok száma ** kolonizált betegek száma en, az izolált gombafaj Candida albicans volt, amelyet 16 betegből (20,0%) izoláltunk. Az apláziás stádiumban izolált törzsek szintén elsősorban C. albicans törzsek­nek bizonyultak, de az izolátumok között emelkedett a nem albicans fajok száma: Candida glabrata (2), Candi­da inconspicua (5), Candida Iambica (1), Candida rugo­sa (1), Candida valida (1) és Candida krusei (4) specie­seket találtunk 9 betegben (11,2%), Aspergillus fumiga­tus (2,5%) és Saccharomyces cerevisiae specieket 1-1 betegben (2,5%). Hétnapos kondicionálás flukonazollal 10 beteg ese­tében eliminálta, 3 betegnél jelentősen csökkentette a Candida kolonizációt. A hétnapos flukonazol-kezelés két beteg esetében jelentős változást okozott a kolo­nizáló Candida speciesekben, egy esetben C. albi­cans helyett C. inconspicua, a másikban C. glabrata és Saccharomyces cerevisiae jelent meg. A további fluko­­nazol kezelés 16 betegből 11 esetében szüntette meg a Candida-kolonizációt a 14 napos megfigyelési időszak alatt. A többi betegnél 2 esetben figyeltünk meg kolo­nizációt ugyanazzal a fajjal a transzplantáció 14. nap­ján, 1 esetben a transzplantáció 7. napján, és 2 esetben más Candida-fajok irányába tolódott el a kolonizáció. A kondicionálást megelőzően nem kolonizálódott bete­gek közül 10 fertőződött a transzplantáció napjára. Hat beteg tranziens módon kolonizálódott a transzplantáció

Next

/
Thumbnails
Contents