Fogorvosi szemle, 2006 (99. évfolyam, 1-6. szám)
2006-06-01 / 3. szám
95 FOGORVOSI SZEMLE ■ 99. évf. 3. sz. 2006. kategóriára vonatkozott egy pontérték. A megbízhatóságnak két jellemzőjét vizsgálták Az egyik a belső konzisztencia (internal consistency), amelyet a megbízhatósági együttható segítségével (Cronbach alfa) vizsgáltak. Az eredmények szerint 6 dimenzióban megfelelő volt (0,7-0,83) a Cronbach-alfa értéke. Tehát az állítások tényleg a vizsgálni kívánt dimenzióra vonatkoztak. A fogyatékosság kategóriában kevéssé volt jó az eredmény ebből a szempontból (0,37). A megbízhatóság másik jellemzője a stabilitás. Ezt a teszt-újra teszt vizsgálattal végezték. 60 résztvevőnek 3 hónap különbséggel kétszer kellett kitölteniük a kérdőívet. A kérdezési mód mindkét alkalommal ugyanaz volt (felolvasás, telefonhívás vagy saját kitöltés). A csoportokon belüli korrelációs együttható alapján a stabilitás elfogadható volt a hat kategóriában (0,42-0,77). A szociális korlátozottság kategóriában ennél jóval alacsonyabb az érték (0,08) [26], A validitás-vizsgálattal megállapítható, hogy a kérdőív azt vizsgálja-e, amit valóban vizsgálni szeretne. A validitáson belül megkülönböztethető „content” (tartalmi) validitást és „construct” (formai) jellegzetesség, ez utóbbin belül pedig „group” (csoport) és „convergent” validitást [9] . Az utóbbit vizsgálva látszott, hogy azoknak, akik úgy ítélték meg, hogy szükségük lenne fogorvosi kezelésre, saját szájegészségi állapotukat rosszabbnak ítélték meg, magasabbak lettek a pontjaik az egyes kérdéscsoportokban, mint azoknak, akik úgy gondolták, hogy nincs szükségük fogászati ellátásra. Tehát a kérdőív alkalmasnak bizonyult arra, hogy a betegek szubjektív véleményét tükrözze a szájegészséggel kapcsolatos életminőség terén [26]. A különböző terjedelmű OHIP eszközöket különböző célokra és páciens-csoportnál lehet vagy kell alkalmazni [1,14,15,25,28], A teljes, 49 kérdést tartalmazó hosszú változat a legmegbízhatóbb helyzet felmérésre alkalmas. Saját vizsgálataink szerint a szájegészség által meghatározott életminőség összes pontszámmal (score) történő vizsgálatára azonos eredménnyel alkalmazható a rövid (OHIP-14) és a hosszú változat (OHIP-49). Mivel a rövid változat kitöltése egyszerűbb és kevesebb időt vesz igénybe, kiterjedt vizsgálatok esetén (ahol más kérdőíveket is kitöltetnek a beteggel) elsősorban ezt alkalmazzák. Általános egészségi állapot felmérés esetén szóba jöhet akár az extrém rövid 5 kérdést tartalmazó változat (OHIP-5) csatolása is. Kidolgoztak egy variánst 20 kérdéssel (OHIP-P20) a fogpótlást viselők értékelésére is. Létezik már szakszerűen kifejlesztett és letesztelt német [16], brazil [9] svéd [19], kínai [32], szingaléz [10] (Srí Lanka hivatalos nyelve), finn, francia, japán, portugál és spanyol verzió is. Bizonyos nyelvterületekre csak az eredeti 49 kérdéses változatot fordították le (pl. svéd), másokra - pl. szingaléz nyelvre csak a rövid, 14 kérdéses formát. A német eszköznek (OHIP-G) van a 49 (OHIP-G49) és 14 kérdéses (OHIP-G14) változaton kívül egy, négy speciális német kérdéssel kibővített (OHIPG53) és egy ultrarövid (OHIP-G5) variánsa is. Ezekre a nyelvi változatokra azért van szükség, mert az egyik kultúrkörre kidolgozott és letesztelt eszköz nem feltétlenül érvényes egy másikra. Mindezekből a meggondolásokból önként adódik az a megállapítás, hogy szükség van a magyar nyelvterületre és kultúrkörre adaptált változatra is. Az OHIP kérdőív minden kérdésre 5 válaszlehetőséget ad meg: „nagyon gyakran”, „gyakran”, „néha”, „ritkán” és „soha”. Ez a kérdéses probléma (panasz) előfordulási gyakoriságára utal az elmúlt egy hónapra vagy hoszszabb megfigyelési időre vonatkoztatva. A válaszok 4, 3, 2,1 és 0 pontot érnek, így a 49 kérdésre adott válaszok maximálisan 196, minimálisan 0 pont lehet. Ugyanez a 14 kérdéses OHIP-H14 esetében maximum 56 és minimum 0 pontot tesz lehetővé. így az elérhető pontmaximum függ a kérdések számától. Az első fogpótlástani vizsgálat Az első protetikai betegeken végzett életminőség-vizsgálatra 2000-ben került sor a Hallei Egyetem Fogászati Klinikáján 107 hallgatói betegen (52% nő, átlagéletkor: 43,8 év) [17]. A vizsgált személyek a kezelés megkezdése előtt (T0), a kezelés befejezése után 1 hónappal (T.,) és ezt követően 6-12 hónap elteltével (T2) háromszor töltötték ki az OHIP-G 53 kérdőívet. A viszonylag kis esetszám ellenére három alcsoportban vizsgáltuk a szájegészség által befolyásolt életminőség alakulását. Csekély kivételtől eltekintve az OHIP-pontszám szinte minden esetben viszonylag magas értéket adott, majd a kezelést követően leesett a lakosságnál mért átlag szintjére. Fél-, egy évvel később, a kezelés után további csökkenés állt be. A fogpótlás tehát igen jelentősen (pozitívan) befolyásolta a vizsgáltak életminőségét. A három protetikai csoportot (rögzített, részleges kivehető és teljes pótlással ellátottak) külön értékelve az emelhető ki, hogy a fix pótlások esetében javult az életminőség a leggyorsabban és a legnagyobb mértékben, a részleges kivehető pótlásos csoporté a legkisebb arányban [17], A keresztmetszet-vizsgálat értékelése: a problémák gyakorisága a kezelés előtt és után A fogpótlás előtt állók közül közel 30%-a a kiindulási állapotban elsőként a rágási és étkezési nehézségeket rangsorolja a „közepesen gyakran” vagy a „nagyon gyakran” minősítéssel [29]. A terápiát követően rövid és hoszszabb idő után a rangsorolt problémák száma lényegesen csökkent, de újabb nehézségből több is felléphet az első ellenőrzéshez képest. A fogpótlás típusa szerint válogatva a válaszolókat a rögzített fogpótlásoknál észrevehető, hogy a problémák és tünetek többsége gyorsan eltűnik [29], A teljes fogsorviselőkhöz képest a részleges kivehető fogpótlást viselőknél is a korai szakban jelentősen megmaradt a nehézségek többsége, de hoszszú távon mindkét csoportban az első 10-ben rangsorolt nehézségek és tünetek megszűntek.
