Fogorvosi szemle, 2006 (99. évfolyam, 1-6. szám)

2006-06-01 / 3. szám

FOGORVOSI SZEMLE ■ 99. évf. 3. sz. 2006. 91-98. Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi és Egészségtudományi Centrum, Általános Orvostudományi Kar, Fogászati és Szájsebészeti Klinika, Pécs*, Martin Luther Egyetem, Halle-Wittenberg, Fogpótlástani Klinika** Életminőség és fogpótlástan* DR. SZABÓ GYULA*, KENDE DÓRA*, DR. MARADA GYULA*, DR. SZENTPÉTERY ANDRÁS** A szájegészséghez kötött életminőség (OHRQoL) fogalma a száj- és arcfájdalomra, a funkciós korlátozottságokra, a pszi­­cho-szociális hatásokra, a megjelenés miatti aggódás részleteire terjed ki. Ebből következően, a fogpótlástanban külö­nösen fontos az OHRQoL, amely hét kérdéskörbe szerkesztett kérdőívvel több tünetre, problémára és szociális hatásra kérdez rá. A 49 kérdésben kifejlesztett OHIP (Oral Health Impact Profile) alkalmazhatóságát több kulturális környezet­ben erősítették meg. A kiindulási (T0), röviddel a kezelés után (T.,) és későbbi megfigyelési idő múlva (T2) a tünetek és problémák csökkenése figyelhető meg a fogpótlás után. A megelégedettségben a leglátványosabb javulás a rögzített fogpótlást viselőknél lépett fel. A kezelés előtti és utáni problémák jelentősen különböznek a részleges és teljes fogpót­lást viselők között, ahogy ezt az OHIP átlagértékek mutatják az eddig felmért lakosság csoportokban. A száj- és fogbe­tegségekben nem érintett lakossági átlaghoz hasonlítva a foghiányos állapot OHIP értékei szignifikánsan magasabbak, és az elégedettség a terápia típusától függően rövidebb vagy hosszabb idő elteltével az egészséges átlaghoz közelít. Az eddig megismert eredményekből kiderült, hogy a szájegészségre gyakorolt hatás mérése hatékony eszköznek bizo­nyult a fogpótlás terápiás lehetőségeinek ajánlásában és kiválasztásában. Kulcsszavak: életminőség, szájegészség, OHIP, rögzített és kivehető fogpótlás Az Egészségügyi Világszövetség (WHO) az egészség fogalmát 1946-ban fogalmazta meg a WHO Alkotmánya Preambulumában. A meghatározás szerint „az egész­ség egybefoglalja a testi, a mentális-lelki és a szociális jólétre való képességeket, állapotokat és nem pusztán a betegség vagy rokkantság hiánya”. Ezt az egészségi állapotot az adott személy objektív és szubjektív életkö­rülményei befolyásolják. Az egészséget sokan, sokféleképpen határozzák meg. Más fogalmakat használnak a nemzetközi szervezetek, az egészségszociológiában jártas kutatók, a mindennapi gyógyításban részt vevő orvosok, s másként közelítenek saját egészségükhöz a laikusok. Kinek a betegség hiá­nya, kinek a mindennapi tevékenységekre való képes­ség, kinek a jó erőnlét vagy éppen a jókedv, a boldog­ság állapota jelenti az egészséget. Azonban az biztos, hogy az egészség nem tekinthető statikus állapotnak, napról napra dinamikusan változik, és számos tényező befolyásolja. Az egészség egyfajta adaptációs képes­ségnek is felfogható, amellyel a körülöttünk lévő válto­zásokra reagálunk. A sikeres adaptáció csak jó egész­séggel lehetséges [11], Az egészség az életminőség egymással szorosan ösz­­szefügg. Ugyancsak a WHO, 1993-as megfogalmazá­sa szerint „az életminőség valamely személy saját, az életben elfoglalt helyzetének érzékelése, azzal a kultú­rával, értékrenddel összefüggésben, amelyben él, saját céljai, elvárásai, elképzelései függvényében. Az életmi­nőség egy tág fogalom, melyet komplex módon befolyá­sol az adott személy fizikális egészsége, pszichológiai állapota, önállósági foka, szociális viszonyai, valamint a környezetéhez való viszonya.” Mindezek fényében vilá­gos, hogy az orvosi tevékenység célja ma már nemcsak a teljes és maradéktalan egészség helyreállítása, hanem sokkal inkább az életminőség javítása. Az életminőséget személytől (személyiség, magatar­tás stb.) és környezettől függő tényezők (társadalom, munkakörülmények stb.) határozzák meg. Egy másik felosztásban az általános „Életminőség” (Quality of Life, QoL) kategórián belül megkülönböztetnek „Egészség­gel kapcsolatos életminőség”-et (Health Related Quality of Life, HRQoL), és ezen belül is „Szájegészséggel kap­csolatos életminőség”-et (Oral Health Related Quality of Life, OHRQoL). Az összes felsorolható tényező közül * A szerkesztőség felkérésére készült írás. Érkezett: 2006. április 24. Elfogadva: 2006.április 28.

Next

/
Thumbnails
Contents