Fogorvosi szemle, 2005 (98. évfolyam, 1-6. szám)
2005-06-01 / 3. szám
94 FOGORVOSI SZEMLE 98. évf. 3. sz. 2005. A szájsebészeti beavatkozások sikeres elvégzésének előfeltétele a jól kivitelezett érzéstelenítés. Ebben a témában írta rövid, úttörő jellegű könyvecskéjét 1913- ban Wein Dezső, ami „Az érzéstelenítés a fogászatban” [38] címmel jelent meg. Ugyanebben az évben látott napvilágot a Stomatológiai Klinika későbbi első tanársegédének, Rottenbiller Ödönnek „A fog extrakció műtéttana” című [23] kiadványa is. A következő, szájsebészeti témájú mű címe „A fogeltávolítás műtéttana” [32], szerzője Simon Béla, a megjelenés éve 1933. A könyv a foghúzással kapcsolatos ismereteket foglalja össze mind a szakorvosok, mind a foghúzást is végző általános orvosok számára. A bonctani, fejlődéstani és kórtani áttekintést követően a betegvizsgálatot, majd a fogeltávolítás javallatait és ellenjavallatait tárgyalja. Ezt követi a műszerek ismertetése, majd a különböző fogeltávolítások műtéttechnikai leírása. A műtét közbeni, illetve azt követően kialakuló szövődmények leírását a fogeltávolítással kapcsolatos műhibák ismertetése zárja. Nagyobb lélegzetű, összefoglaló mű jelent meg 1936- ban a Stomatológiai Klinika igazgatója, Szabó József tollából: „A száj és állcsontok dentális betegségeinek sebészete” [36]. A 246 szövegközi ábrával ellátott, 179 oldalnyi könyv a szerző szerint azért íródott, hogy olyan, a gyakorló fogorvosok működésében szükséges sebészeti műtéteket ismertessen, melyek a korábban (1914, 1924,1932) megjelent tankönyvében nem kaptak helyet. A mű az érzéstelenítési eljárások ismertetésével kezdődik, majd a fog eltávolításának módjait és eszközeit ismerteti. A könyv második része orthodontiai műtétek leírását követően a prothetikai ellátással összefüggésben végezhető, előkészítő műtétekről szól. Ezután az állcsontok dentális és paradentális lobos betegségeinek sebészetével ismerkedhetünk meg, majd jelentős részt szentel a szerző a daganatos elváltozások leírásának és sebészi terápiájának. Utolsó részben a fogak re- és transzplantációjáról, valamint az implantációról tájékoztat minket a szerző. Végül a témakör zárásaként említendő Horváth Lajosnak, a Stomatológiai klinika egykori tanársegédjének és magántanárának 1939-ben megjelent monográfiája, „A mindennapi gyakorlati foghúzás és érzéstelenítés” [8], A konzerváló fogászat területén a század első kiadványát Árkövy írta, amely 1900-ban, „Indicationen zur Wahl der Füllungsmaterialien” címmel jelent meg (5. kép). Árkövy 1885-ben megjelent főműve után élete végéig adós maradt a terápiás, műtéttani rész megírásával, noha ezt sokan várták tőle. Ennek pótlására születhettek meg azok a kis füzetkék, melyek az „Indikationen zur stomatologischen Therapie” [2] összefoglaló címmel jelentek meg Bécsben, 1900-1911 között. Ennek II. része az „Indicationen der Behandlungen der Zahnkrankheiten” címet viseli. (A III. fejezetet Rottenbiller írta, „Indicationen der Extraction der Zahne” címmel). A szakterület anyagtani hátteréül szolgáló, nem klinikustól származó mű az 1905-ben S. Lustvig pesti fogszakorvos által kiadott „Die Cernente in der Zahnheilkunde” című könyvecske [14], mely az akkor használatos valamennyi cementfajtát ismerteti. 1912-ben jelent meg Batizfalvy István tollából „A fogtömés műtéttana” című monográfia [4]. A könyv Abonyi 1888-ban megjelent könyve konzerváló fogászattal foglalkozó fejezetei folytatásának tekinthető. A szerző elődjéhez hasonló alapossággal és tudományos igénnyel, a gyakorló fogorvosok számára mégis könnyen használható könyvet írt. A mű kifejezetten a műtéttanra koncentrál, elméleti fejtegetésekbe nem bocsátkozik. A kezelési eljárások megértését, a használatba vett műszerek megismerését igen jó minőségű és jól érthető ábrák sokasága szolgálja. A könyv jelentősen hozzájárult a gyakorlati fogászat ismeretanyagának terjesztéséhez a külföldi irodalmat nem tanulmányozó, illetve nem értő orvosok körében (6. kép). A fogorvosok mellett jelentethette meg művét 1922- ben egy kiemelkedő, vezető fogtechnikusból lett vizsgázott fogász, Kreuter József„Fogtömés és fogbélkezelés” címmel [11], gyakorló fogorvosok számára. A konzerváló fogászat területén Kőmíves (Kaufmann) Oszkár és két szerzőtársa, Bárkányi István és Székely
