Fogorvosi szemle, 2005 (98. évfolyam, 1-6. szám)

2005-06-01 / 3. szám

FOGORVOSI SZEMLE ■ 98. évf. 3. sz. 2005.

95

\ \

Liidieat ionén

stomatologischen Therapie.

Von

Dr. JOSH F A R K O V Y

Qo. ö. P PO Pô es o i> iin dep l/nivepsitôt in Budcipyst,

I. Heft:

Indicationen zur Wahl der Füllungsmaterialien.

WIEN.-Verlag der Wal) lshivu.“so r'.'C h en k. n. k. Bof-Rtiehhnndlnng Adolph W, Kftnast, Wien, I. Hoher Markt 1.

1900.

A FOGTÖMÉS MŰTÉTTANA

FOGBÉL- ÉS G VÖKÉI ÁRTYA LOB-KEZE LÉS

IRTA

D" BATIZFALVY ISTVÁN ZOLTÁN

FOGORVOS. TISZTI- ÉS TÖRVÉNYSZÉKI ORVOSI ÁLLÁSOKRA képesített ki. egészségtan tanár, pest válts. tiszti FŐORVOSA

(225 ÁBRÁVAL)

MINDEN JOG FENTARTVA

BUDAPEST, 1912.

EGGENBERGER-FÉLE KÖNYVKIADÓ VÁLLALAT

(HOFFMANN BÉLA KIADÁSA)

5. kép

6. kép

Imre (később a Stomatológiai Klinika munkatársa) jelentetett meg egy kiadványt „Gyökérkezelési eljárások a fogászatban” [9] címmel 1936-ben. A könyv ismerteti a gyökérkezelési eljárások fejlődésének történetét, majd igen széles irodalmi anyag felhasználásával a különböző elméleti megfontolások (antisepsis, asepsis) alapján elvégzendő eljárások műtéttanát és a felhasznált anyagokat. Tárgyalja az abban a korban divatos rtg.-, illetve diathermiás eljárásokat is. Kőmíves másik említésre érdemes műve a „Fertőzött fogak kór és gyógytana” című, 1942-ben megjelent könyv, mely az akkor divatos diathermás gyökérkezelési eljárással foglalkozik.

Ebben a korban talán a fogpótlástan és az ahhoz szorosan kapcsolódó odontotechnika szakirodalma a leggazdagabb.

A szakterület egyik legtermékenyebb szakírójának mind a mai napig Salamon Henriket tekinthetjük. Első említésre érdemes műve 1908-ban látott napvilágot „Útmutató klinikai és laboratóriumi odontotechnikai munkálatokhoz” [25] (7. kép) címmel. A fogtechnikusi végzettségéből adódó jártasságát, illetve Iszlai, majd Hattyassy

mellett szerzett klinikai tapasztalatait remekül felhasználta a művében. A technikai munkafázisokat igen részletesen ismerteti. Az egyes fejezetek előtt rövid orvosi áttekintéssel találkozhatunk, ami leginkább a nómenklatúra fejlődése szempontjából érdekes. Salamon előszeretettel publikált német nyelvterületen. Második műve is németül jelent meg Lipcsében 1909-ben „Atlas der stomatologischen Brücken und Regulierungsarbeiten” címmel [26], A nagyméretű könyv a rögzített fogpótlások egyes változatainak széles tárházát foglalja össze, s mindegyikhez ismertető ábrát mellékel.

Salamon e témában írt következő monográfiája 1923- ban, szintén németül jelent meg: „Eine Systematik der zahnärztlichen Brückenarbeiten”. A magyar fordítás egy évvel később, 1924-ben, „A fogorvosi hídpótlások rendszertana” [28] címmel látott napvilágot. A műben leírt rendszer- és elnevezéstan a mai napig meghatározó jelentőségű a magyar szakirodalom rögzített pótlásokkal foglalkozó része számára. Számos, Salamon által megteremtett fogalmat (pillér, horgony, szabadvégű híd stb.) és általa ismertetett elvet (alámosható, érintőleges,