Fogorvosi szemle, 2005 (98. évfolyam, 1-6. szám)
2005-04-01 / 2. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 98. évf. 2. sz. 2005. 53-57. Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrum Fogorvostudományi Szak* Klinikai Mikrobiológiai Intézet** Orvosi Informatikai Intézet*** Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika**** Terhes nők kariológiai és parodontológiai állapotának felmérése I. A kariológiai állapot DR. RADNAI MÁRTA*, DR. GORZÓ ISTVÁN*, DR. NAGY ERZSÉBET**, DR. URBÁN EDIT**, DR. ELLER JÓZSEF***, DR. NOVÁK TIBOR****, DR. PÁL ATTILA**** A nők fogazati állapotának terhességgel összefüggő romlása régi tévhit. A fogak állapota és az anya szájhigiénés szokásai hatással lehetnek a gyermek fogazatára. A szerzők felmérést végeztek terhes nők körében a szájüregi egészségállapot felmérésére a szülést követő három napon belül. A DMFT (szuvas, hiányzó, tömött fogak) index 12,45 a DMFS (szuvas, hiányzó, tömött felszínek) index 26,07 volt a vizsgált populációban, amelyben az átlagos életkor 27,6 év volt. Szignifikánsan több szuvas és hiányzó foga volt a rossz szájhigiénéjű pácienseknek, ugyanakkor ők átlagosan kevesebb tömött foggal rendelkeztek. A DMFT indexszel szignifikáns összefüggést mutatott az életkor, a terhességek száma, a plakk mennyisége, a tasakmélység, az ínyvérzés gyakorisága, nem befolyásolta viszont az iskolai végzettség, a foglalkozás és a lakóhely. Kulcsszavak: DMF index, kariológiai státusz, szájhigiénia, terhesség. Bevezetés Ma is él az a vélemény a köztudatban, hogy a terhesség alatt a fogak gyorsabban szuvasodnak. A szakirodalomban ezt a megállapítást egyértelműen nem támasztották alá. Erre vonatkozóan főleg keresztmetszeti vizsgálatok eredményei olvashatóak [6], Magyaroszági felmérés alapján Bánóczyésmtsai[ 1] magasabb kariesz-intenzitást találtak olyan nőkben, akiknek voltak gyermekei öszszehasonlítva gyermek nélküli kontroli-csoporttal. Ugyanakkor más szerzők nem találtak ilyen összefüggést [10]. Célkitűzés Vizsgálatunk célja, hogy a terhes nők kariológiai állapotát felmérjük, és megállapítsuk azokat a demográfiai és szociális tényezőket, amelyek ezt az állapotot leginkább befolyásolhatják. Az állapotfelmérés alapja lehet egy átfogó prevenciós program elindításának. Anyag és módszer Vizsgálatunkban 161 nő vett részt, akik Szegeden a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán szültek. Részle-Érkezett: 2004. október 25. Elfogadva: 2005. február 1. tes tájékoztatás után, önként jelentkezőket vontunk be a vizsgálatokba. Kizárólag egyébként egészséges nőket vizsgáltunk meg, akik valamilyen belgyógyászati betegségben szenvedtek és azokat, akiknek a fogászati vizsgálat előtt antibiotikumot kellett volna szedni, kihagytuk a felmérésből. A személyes adatok és az előző terhességek adatainak felvétele után kérdőíves módszerrel derítettük ki a szociális helyzet meghatározóit, így az iskolai végzettséget és a foglalkozást. Életkor alapján öt csoportot különböztettünk meg; ötévenként soroltuk csoportba a vizsgált személyeket. Iskolai végzettség alapján a következő négy csoportba osztottuk a betegeket: csak általános iskolát végzettek, szakmunkás képzésben résztvevők, érettségizettek és felsőfokú (főiskola, egyetem) végzettséggel rendelkezők. Foglalkozás szerint három csoportot különböztettünk meg: fizikai dolgozó, szellemi dolgozó és egyéb, az előzőkhöz nem sorolható foglalkozásúak. Ez utóbbihoz soroltuk például a háztartásbelieket és a munkanélkülieket. Lakóhely szerint a városban és a falun lakók alkottak külön csoportot. A vizsgálatok a WHO útmutatásai szerint történtek [5], a szülés után három napon belül [4]. Igaz, a vizsgálat ideje már szülés után volt, de ilyen rövid időn belül minden bizonnyal még ugyanolyan állapotokat lehet találni, mint a terhesség alatt. Magyarázható ez azzal,
