Fogorvosi szemle, 2005 (98. évfolyam, 1-6. szám)
2005-04-01 / 2. szám
54 FOGORVOSI SZEMLE ■ 98. évf. 2. sz. 2005. hogy egészséges egyéneken a fogmosás abbahagyása után csak 21 nap után alakul ki gingivitis [3], és a szájhigiénés beavatkozások megkezdése után csak 8-9 nappal normalizálódik teljesen a gingiva állapota. A terhesség alatti gyakoribb ínyvérzést okozó magasabb ösztradiol-szint szülés után egy héttel csökken a terhesség előtti értékre [9], Tehát a szülés utáni három napon belüli vizsgálatok eredményei nagy valószínűséggel jól tükrözik a terhesség alatti állapotot. A vizsgálatok a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán történtek, a betegek karosszékben foglaltak helyet, amelynek fejtámlája is volt. A megvilágításhoz fogorvosi lámpát használtunk. Regisztráltuk a szuvas, tömött, hiányzó, koronával ellátott fogak számát és a még szájban lévő gyökereket. Ezután részletes parodontológiai vizsgálat következett, amelynek módszereit cikkünk második részében ismertetjük. Statisztikai módszerek: A különböző csoportokban számított DMFT és DMFS indexek közötti eltérések kimutatására t-próbákat és egyszempontos variancia-analízist alkalmaztunk normális eloszlás esetében, egyébként pedig a Mann-Whitney- és a Kruskal-Wallís-próbákat. A minták normális eloszlását Kolgomorov- Szmirnov-próbával ellenőriztük. Az adatok közt fennálló kapcsolatrendszert előzetesen Spearman-féle korrelációk számításával mértük fel, a kategorikus adatok közötti kapcsolatokat chi-négyzet próbával és Fisher-féle egzakt próbával elemeztük. Eredmények A vizsgált személyek átlagos életkora 27,6 év volt, a legfiatalabb 15,7 a legidősebb 41,1 éves volt. A páciensek iskolázottságát az I. táblázatban foglaltuk össze. Fizikai munkásként dolgozott 57 anya (35,4%), szellemi foglalkozású volt 59 (36,6%) az egyéb kategóriához tartozott 45 személy (28,0%). Az iskolai végzettség és a foglalkozás alapján látható, hogy a társadalom minden rétege képviselve volt a vizsgálati anyagban. Közel ugyananynyi beteg lakott városban illetve falun, azaz 87 (54,0%) városi és 74 (46,0%) falun élő anyát vizsgáltunk meg. A terhességek száma szerinti megoszlás a következő volt: első terhessége után volt 83 nő, a második után 46, három gyermeke volt 18 és négy 14 anyának. A II. táblázat tartalmazza a kariológiai vizsgálat eredményeit. A DMFT és DMFS index alakulását mutatja a táblázat életkor, iskolai végzettség, foglalkozás, lakóhely és a gyermekek száma szerint. A DMFT index 12,45, a DMFS index 26,07 volt a vizsgált populációban. Látható, hogy az indexek nagyobbak magasabb életkorban és több terhesség után, a különbség a csoportok között szignifikáns (P=0,000). A magasabb iskolai végzettséghez alacsonyabb DMF indexek tartoznak, a különbség a csoportok között azonban nem szignifikáns (P=0,510). Hasonlóan nem találtunk lényeges különbséget a foglalkozás szerinti (P=0,457) és a lakóhely szerinti csoportok között (P=0,560). A kariesz index összetevői szerinti bontásban a következő eredményeket kaptuk: A szuvas fogak átlaga 1,94, a hiányzóké 2,86 és átlagosan 6,29 tömött foga volt a betegeknek. A koronázott fogak átlagos száma 0,75, a radixoké 0,61 volt. A parodontológiai vizsgálatok eredményeinek átlagait a III. táblázatban foglaltuk össze (részletesen a cikk második részében találhatók). A statisztikai elemzés eredménye (IV. táblázat) alapján levonható a következtetés, hogy a fogazat állapotát szignifikánsan befolyásolja az életkor, minél idősebb volt a beteg, átlagosan annál kevesebb kárieszes foga volt (-jel), viszont annál több tömött, hiányzó, illetve koronával ellátott fogat találtunk (+ jel). A magasabb fokú iskolai végzettséggel rendelkezőknek több volt a tömött foguk (+ jel) és kevesebb a szuvas foguk (- jel) és a radixuk (- jel), a különbség itt is szignifikáns. A foglalkozás és a lakóhely nem volt összefüggésben a DMFT index alkotó elemeivel, ezért nem is jelöltük a táblázatban Az előző terhességek számával szignifikáns összefüggést mutatott a radixok átlagos száma és a DMFT index. A szájhigiénés és a parodontológiai állapot negatívan befolyásolta a fogazati állapotot, akinek több lepedék, fogkő borította a fogait, valamint több mély tasakot mértünk, és a vérzés is gyakrabban jelentkezett szondázás után, annak rosszabb volt a kariológiai státusza is (+ jelek a szuvas, hiányzó, radix és DMFT P értékei előtt). Ugyanakkor a rosszabb parodontológiai állapot átlagosan kevesebb tömött foggal járt együtt (- jel). Tehát az elhanyagolt szájhigiénia, mint már régóta ismert etiológiai tényező ebben a vizsgálatban is igazoltan összefüggött a kariológiai státusszal. I. táblázat. A vizsgált személyek megoszlása Iskolai végzettség, foglalkozás, terhességek száma és lakóhely szerint Iskolai végzettség Foglalkozás Szülés szám Lakóhely Általános iskola 26 (16,2%) Fizikai m. 57 (35,4%) 1 83 (51,5%) Falu 74 (45,9%) Szakmunkásképző 41 (25,5%) Szellemi m. 59 (36,6%) 2 46 (28,6%) Város 87 (54,1%) Középiskola 59 (36,6%) Egyéb 45 (28,0%) 3 18(11,2%) Felsőfokú képzés 35 (21,7%) 4 14 (8,7%)
