Fogorvosi szemle, 2005 (98. évfolyam, 1-6. szám)

2005-09-01 / Supplementum

34 FOGORVOSI SZEMLE ■ 98. évf. Supplementum, 2005.

4. kép. Balogh Károly (1944-1966)

gyógyító munka. „Jelentjük, hogy élünk, dolgozunk, tanítunk és gyógyítunk. Jelentjük, hogy a Klinika áll... A reánk kényszerített szünet után kezdünk emberi módon gondolkozni, érezni” - írja 1945 nyarán (4. kép).

A klinika helyreállításával együtt megindítja országosan is az aktív tudományos életet. A fogorvosok összefogásának egyik legszebb példája - melyet Zsebők Zoltánnal együtt ő szervezett meg - az új tanterem megépítése, melyhez állami segítséget alig kaptak.

Megírja az „ostrom utáni első orvosi könyvet”, a Máthé Dénes emlékkönyv című tanulmánygyűjteményt.

A háború alatt nagyon sok fogorvost veszített az ország. Valamit tenni kellett, hogy a hiányt pótolják. így született meg az az elképzelés, hogy legyen önálló fogorvosi kar, legyen külön fogorvosképzés, amely 5 év alatt szakembereket képez. Balogh Károly igazi célja ennek a karnak a megszervezése volt, melyre az első lehetőség 1952 őszén adatott meg. Az újrendszerű fogorvosképzés ekkor indult meg. Balogh Károly az 1955/56-os tanévben kapta meg a megbízást a Fogorvosi Kar dékáni teendőinek az ellátására. A szerencsés kézzel kiválasztott munkatársaival együtt több könyv születik meg: így a Fogászat, melyet Schranz Dénes és Boros Sándorral együtt, a Szájsebészet, melyet Skaloud, Varga és Berényivel, a Gerostomatologie, melyet Molnár, Schranz és Huszárral, a Nyelv, melyet Lelkessel, A fogágybetegségek megelőzése, melyet Huszárral és Sugárral együtt írt Balogh Károly.

5. kép. Berényi Béla (1967-1976)

Igen fontos esemény volt nemcsak a klinika, de az egész ország tudományos élete számára az ún. „Pénteki tudományos ülés”, melyet Balogh Károly szervezett meg. Ezeken az üléseken magas színvonalú viták alakultak ki, és azokon Balogh professzor segítségével sok, később megvalósult ötlet született.

A Stomatológiai Klinika 1920 és 1959 között jelentős szerepet töltött be a külfölddel való tudományos kapcsolatok terén is. 1931-ben Budapesten rendezték meg az ASI (Association Stomatologique Internationale) kongresszusát. Budapestet ekkor már másodszor választották, mert először ez a nemzetközi társaság a klinika megnyitásakor, 1909-ben ülésezett itt. Az erről készült emlékalbum tanúsága szerint nagy nemzetközi sikerrel zárult ez az 1931. évi találkozás is; Szabó Józsefet az ASI tiszteletbeli elnökének választották. A klinika vendégkönyve szerint igen sok külföldi látogató érkezett hazánkba, mind Európából, mind a tengerentúlról. Ebből is látható, hogy a Stomatológiai Klinika európai szintű intézetnek számított.

Balogh Károly 1966-ban vonult nyugdíjba. A klinikát egy éven át - az „interregnum” alatt - Skaloud Ferenc docens vezette, aki a maxillofacialis sebészet megalapítója volt az intézetben.

Kiváló oktató volt, de főleg rendkívüli sebészi tulajdonságainak köszönhette sikereit. Nagy tudása mellett igen szerény ember volt, nem kívánta az „intézetvezetői babérokat”.