Fogorvosi szemle, 2005 (98. évfolyam, 1-6. szám)
2005-09-01 / Supplementum
32 - - FOGORVOSI SZEMLE ■ 98. évf. Supplementum, 2005. 1. kép. Árkövy József (1890-1919) Ebben az időben az egyetemnek fogászatból két magántanára volt, Iszlai József és Árkövy József. Együtt dolgozták ki a fogászati tanfolyam részletes tervét. Ez az együttműködés azonban sajnos rövid ideig tartott. 1890-ben a Szt. Rókus Kórház fogászati rendelése megszűnt. 1890 februárjában nyitották meg hivatalosan a Budapesti Egyetemen a Fogászati Intézetet, melynek neve annak ellenére, hogy „Intézet” volt, használták a „Klinika” nevet is. Ez a dátum azért is érdekes, mert Bécsben a „Fogorvosi Ambulatorium” csak két hónappal később, 1890. április 21-én nyílt meg, így Budapest két hónappal megelőzte Bécset. Árkövy 1892-ben címzetes rendkívüli tanár lett, de nem volt ún. „ülésjoga”, vagyis nem volt tagja az Orvosi Kar tantestületének. Ezt csak 1906-ban érte el, mikor az „Intézetet” nyilvános rendkívüli tanszékké alakították át. A klinika nehéz körülmények között dolgozott. Árkövy erőfeszítéseit végül siker koronázta, mert 1906-ban a minisztérium kiosztotta a Mária és a Pál utca sarkán lévő saroktelket - melyen aztán felépült az új Klinika. 1908-ban költözött át a Fogászati Intézet a Mária utcai épületbe. Az ünnepélyes megnyitó 1909. február 14-én volt. Az újonnan megnyílt intézet új nevet is kapott: Stomatológiai Klinika. Ez a névváltozás is jelezte azt a 19. században elindult szemléletváltozást, mely a fogászatot az orvosi disciplinák közé emelte. Az új épületben a következő részlegek kaptak helyet:- Fog- és szájsebészeti osztály- Konzerváló és protetikai osztály- Stomatológiai propedeutika Ezen osztályok által oktatott tárgyak a fogászati anatómiát, patológiát, anyagtant, szövettant, bakteriológiát, vagyis minden, a fogászattal kapcsolatos fontos ismeretet magukba foglaltak. Korszakos jelentőségű volt, hogy a klinikán fekvő osztály, valamint egy önálló könyvtár is helyett kapott. A könyvtár a nagy könyvbarát Árkövy és Barna Ignác magángyűjteményéből, valamint Iszlai professzor 1903- ban megvásárolt könyvtárából alakult ki, melyet aztán a további könyvszerető utódok folyamatosan tovább fejlesztettek. A klinika első emeletén tanterem is volt, mely közel négy évtizedig (1909-1946), az új tanterem átadásáig szolgálta a magyar sztomatológia ügyét (egyetemi előadások, tudományos rendezvények, továbbképzések számára). A klinikát, átadása után, Árkövy még tíz évig vezette. Azonban ez a tíz év mind a klinika, mind Árkövy számára kedvezőtlenül alakult, melybe beleszólt az I. világháború is. A háború megváltoztatta a klinika életét is, hiszen az óriási számú arc- és állcsontsérültet el kellett látni. A klinika kezelő helyiségeiből kórtermeket rendeztek be. Ennek szakmailag - mint mindenütt a világon - az a pozitív eredménye lett, hogy az ellátásban részt vevő sebészek hihetetlen szakmai tapasztalatra, rutinra tettek szert. Árkövy József számára a legsúlyosabb következménynyel a klinikán kirobbant személyes ellentétek jártak: emiatt Szabó és Salamon elhagyta a klinikát. A világháború után ellenfelei tovább rontották helyzetét, míg 1920-ban nyugdíjba kényszerült. Pályáját úgy fejezte be, hogy 1918-ban ugyan felterjesztették rendes tanárrá, de ezt nem fogadták el. így maradt egyetemi rendkívüli tanár. A klinika alapítása kapcsán említettük Iszlai József nevét. Árkövyvel együtt dolgozták ki a fogászati tanfolyam tervezetét. Iszlai 1840-ben, Erdélyben született. Balassa János sebész professzor kedvelt tanítványa volt, kinek könyvéhez ő még mint hallgató ábrákat is rajzolt. 1867-ben kapta meg az orvosi diplomát, 1869- ben sebészi, szemészi és szülészmesteri oklevelet kapott. 1869-70-ben Kovács József sebész profeszszornál tanársegédként dolgozott. 1871-72-ben Selmecbányán műtőorvosként tevékenykedett. 1873-ban határozta el, hogy fogorvos lesz, tanulmányait, Árkövyhez hasonlóan, külföldön, Londonban kezdte, később Párizsban és Berlinben is folytatta azokat. 1881-82-ben habilitált a Budapesti Tudomány Egyetem Orvosi Karán. Aktív tudományos tevékenységet végzett közel negyed századon át. Nagy koponyagyűjteménye volt - melyet halála után az Anatómiai Intézetnek adományozott. Nagyon aktív szakmai-közéleti tevékenységet folytatott. 1889-ben Központi Magyar Fogtani Társulat néven
