Fogorvosi szemle, 2005 (98. évfolyam, 1-6. szám)

2005-09-01 / Supplementum

28 - FOGORVOSI SZEMLE ■ 98. évf. Supplementum, 2005. Klinikákat. Ezt egészítette ki 1978-ban az Oralbiológiai Csoport, majd Tanszék megalakulása, amely a speciá­lis fogászati alaptárgyak oktatását volt hivatott szolgálni. 1997-ben létrehozták a Parodontológiai Klinikát. A budapesti Fogorvostudományi Kar megalakulá­sa után indult meg az önálló fogorvosképzés a vidé­ki orvostudományi egyetemeken. Szegeden 1960-ban önálló Fogorvosképző Szakon, Debrecenben 1973-ban és Pécsett 1976-ban a meglévő Fogászati Klinikákon belül, majd Fogorvosi Szakként alakult ki az újrendsze­­rű fogorvosképzés. Debrecenben 2002-ben önálló Fog­orvostudományi Kar alakult. Az összes oktatási óraszám mindegyik helyen 4500-5000 óra, a képzési idő pedig öt év, amely megfelel az Európai Unió tagországai fog­orvosképzési rendszerének. Évente 120-130 fogorvosi diplomás kibocsátására kerül sor az országban, ennek kb. felére Budapesten. Ezzel a reformmal elértük Magyarországon azt, hogy- sikerült a fogorvosképzést az egyetemekhez kötve megtartani, és-későbbiekben az Európai Közösség/Unió által hozott (78/687/EEC ) [6] direktíváknak megfelelni, mely szerint a tagországokban önálló fogorvosképzést kell bevezetni. Európai harmonizáció a fogorvosképzésben A többé-kevésbé egyforma szisztéma szerint kiképzett fogorvosoknak az egyes országokban különböző ellátá­si feladatkörnek kell megfelelniük. Mivel a szükségletek, igények az egyes országokban különbözőek, a fogorvos­képzés sem lehet teljesen azonos, viszont a képzési for­máknak egymással harmonizálniuk kell. Ezt a harmoni­zációt a következő tényezők befolyásolják, illetve teszik szükségessé [7,14]:- szabad mozgás az Európai Közösségen belül;- harmonizáció a szociális biztosítás, a fogászati keze­lések, a fogászati biztosítás rendszerében;- harmonizáció a fogorvosképzésben: európai fog­orvosképzési curriculum-, továbbképzési tervezet kialakítása. A harmonizációs törekvések már 1974-ben az Európa Tanácsban felmerültek. 1975-ben Strasbourgban hason­ló céllal alakult meg az Európai Fogorvosképző Egyesü­let (Association for Dental Education in Europe-ADEE), melynek 1986-tól intenzív magyar kapcsolatai is vannak. A harmonizáció érdekében a Brüsszelben létrehozott „Advisory Committee on the Training of Dental Prac­titioners” (ACTDP), a fogorvosok tanácsadó bizottsá­ga kezdeményezésére 1978-ban [6] kiadták a már emlí­tett direktívákat. Abból a célból, hogy megállapítsák, az egyes EU országok megfelelnek-e az európai direktívák kritériumainak, az ACTDP az ADEE segítségével létre­hozott egy önértékelési és látogatási rendszert. Ennek lényege, hogy igen részletes kérdőívek kitöltése után elő­ször a fogorvosképző intézmény maga értékeli munkáját, majd prominens szakemberekből álló 4-5 tagú nemzet­közi bizottság előre szigorúan megszabott szempontok szerint a helyszínen értékeli az intézmény színvonalát, szellemi, anyagi helyzetét, a körülményeket és az okta­tók felkészültségét, helyzetét. Az erről készült beszámo­lót elküldik az ACTDP-nek ( melyben minden EU ország három delegált szakembere vesz részt), majd az Euró­pa Tanácsnak, mely ajánlásait megteszi, és azt vissza­juttatja a vizsgált intézménynek. Az első, önértékeléseket követő látogatásokat az 1990- es évek elején szervezték az EU országokban. Új támoga­tással, az EU által szponzorált DENTED rendszer segít­ségével, mintegy 25 országban történt a későbbiekben látogatás, melyben már magyar kollégák is részt vettek. Az első, EU országokban történt látogatások után a SOTE Fogorvostudományi Karának megkeresésére, az ADEE támogatásával (melynek akkoriban a szer­ző elnöke volt), 1994 szeptemberében látogató bizott­ság érkezett Budapestre, Ken Ray professzor vezeté­sével. Előzetesen az önértékelő kérdőívet kitöltöttük, majd a bizottság tapasztalatait és véleményét beszá­molóban rögzítette, az EU irányelveknek megfelelően [4], A beszámoló ajánlásaival egyetértve a Kar vezeté­se kidolgozta az EU-normáknak megfelelő curriculum­­reformot, melyet a Kar Tanácsa 1996-ban jóváhagyott, és az 1996/97 tanévtől kezdve lépcsőzetes rendszerben vezetett be. Egy második látogatóbizottságot is vendé­gül látott a budapesti Fogorvostudományi Kar 2001-ben, Norman Whitehouse professzor vezetésével, melynek célja volt, hogy a bevezetett változtatások eredményeit értékelje, és további tanácsokat adjon. Más vonalon sikerült a Pécsi Orvostudományi Egye­tem Fogorvosi Szakán hasonló látogatást megszervezni, mely az FDI/ERO-hoz benyújtott kérés alapján, a SOC­RATES program támogatásával jött létre 1998 szeptem­berében. A látogatóbizottságok a magyarországi fogorvoskép­zést általában jónak találták. Igen nagy diszkrepanciát észleltek az oktatott alaptárgyak + orvosi tárgyak és a klinikai fogászati tárgyak arányában. Idevonatkozó fel­mérések szerint [13, 15] az ország-csoportok összesí­tett adatai alapján, az eredeti EU országokban 1416 az alaptudományok és orvosi tárgyak óraszáma, míg az újonnan csatlakozó közép-európai országokban ugyan­ezek aránya 2206 óra. A konvergenciára - a bizottsá­gok szerint - az eltolódás csökkentésével a jövőben töre­kedni kell, akár az alap + orvosi tárgyak óraszámának csökkentésével, akár a klinikai fogászati tárgyak arányá­nak növelésével, ami viszont az egész curriculum óra­számának növelését vonhatja magával. Mindenesetre a 2002. évben Budapestre látogató TAIEX bizottság (Tech­nical Assistance and Information Exchange - EU Tech­nikai és Segélynyújtó Információs Irodája), amely segí­ti a csatlakozó országokat abban, hogy megismerjék a közösségi törvényeket és elvárásokat, elfogadta fogor­vosi diplomáink európai ekvivalenciájának tényét, ami önálló munkavállalásra jogosítja a Magyarországon vég­zett fogorvosokat.

Next

/
Thumbnails
Contents