Fogorvosi szemle, 2005 (98. évfolyam, 1-6. szám)
2005-09-01 / Supplementum
FOGORVOSI SZEMLE ■ 98. évf. Supplementum, 2005. 27 A fenti komplex kezdeményezéseknek (képzés, ellátás/prevenció arány, társadalombiztosítás) és változásoknak köszönhető, hogy az 1980-as évekre 15 nyugati országban beszámoltak a caries-frekvencia és -intenzitás 50-60%-os csökkenéséről. Ez elsősorban azokban az országokban következett be, ahol a fogorvosképzés független volt [1, 2, 3 ]. A tapasztalatokból leszűrt következtetés alapján az Európai Közösség direktíváinak és az ekvivalencia követelményeinek megfelelően (78/687 EEC határozat) [6] az összes tagországban önálló fogorvosképzést kell bevezetni. A kötelezően oktatandó tárgyakat meghatározták (II. táblázat), és a szükséges képzési időt öt évben rög-II. táblázat A fogorvosi curriculum javasolt tantárgyai [6] (a) Alaptárgyak: kémia fizika biológia (b) Orvos-biológiai és általános orvosi tárgyak: anatómia embriológia szövettan (beleértve: cytologia) élettan biokémia kórbonctan gyógyszertan mikrobiológia közegészségtan preventív orvoslás és epidemiológia radiológia fizioterápia általános sebészet belgyógyászat (beleértve: gyermekgyógyászat) orr-fül-gégészet bőrgyógyászat és venerológia általános pszichológia - pszichopatológia - neuropatológia anesztézia (c) fogászati tárgyak: protétika fogászati anyag- és műszertan preventív fogászat fogászati érzéstelenítés fogászati sebészet fogászati patológia klinikai praxis gyermekfogászat ortodoncia parodontologia fogászati radiológia gnatológia praxisszervezés, etika és törvényhozás fogászati praxis szociális aspektusai zítették. Ez Európa déli államaiban (Olaszországban, Spanyolországban és Portugáliában) az 1980-as évek elején megtörtént, Közép- és Kelet-Európa országaiban fokozatos az átállás. A ma Európájának fogorvosképzési rendszerére jellemző, hogy az orvosi egyetemekhez integrált, azokhoz szervesen csatlakozik. Az általában ötéves képzési idő első két évében bizonyos alaptárgyakat az orvostanhallgatókkal és a leendő biológusokkal együtt hallgatnak, majd speciális fogászati alaptárgyak, interdisciplinaris tárgyak után a fogászati tárgyakban nyernek alapos kiképzést. A diploma elnyerése után, amennyiben az egészségbiztosítóval szerződést kívánnak kötni, egy évig ún. „vocational training”-en vesznek részt, melyet Angliában és várhatóan az Európai Unióban is folyamatosan bevezetnek. Fogorvosképzés Magyarországon a II. világháború után Magyarországon a háború alatt igen sok fogorvos meghalt, a szakemberhiány pótlása égető feladattá vált. Ennek sürgős, átmeneti megoldására az akkori egészségügyi kormányzat, előkészítő tanfolyam elvégzése után a fogtechnikusokat vizsgázott fogásszá képesítette, mellyel a fogorvosi kar sohasem értett egyet [10], Ezek az események és az orvosok csekély érdeklődése a fogászat iránt szükségessé tette a fogorvosok számszerű növelését. Első lépésben a fogászat kötelező tantárgy lett: a vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet 1947-ben egyszemeszteres hallgatást (elmélet és gyakorlat) írt elő, de ennek nem volt érdemi hatása. Végül felismerték, hogy az egyetemes orvosképzés elvét fel kell adni, és külföldi mintára külön karon, önálló fogorvosképzést kell létesíteni [5]. Balogh Károly érdeme, hogy a helyzetet értékelve, feladta a magyar fogorvosok hagyományos, ún. stomatológiai elven nyugvó álláspontját, amely szerint általános orvosi alapképzettség szükséges a fogorvos-szakorvossághoz, majd előkészítette a mai, új rendszerű fogorvosképzési rendet. Átlátta, hogy amíg a régi rendszerben kilenc, addig az újban öt év alatt lehet megfelelő felkészültségű és számú fogorvost képezni. Az átállás 1952- ben az új rendszerű képzésre nem volt könnyű feladat, mivel a megfelelő tárgyi és személyi feltételek nem álltak rendelkezésre. A Stomatológiai Klinika helyiségeinek alapterülete és tagoltsága nem volt megfelelő, és tanszemélyzete csak általános orvosok fogászati oktatását végezte. Balogh Károlynak fogorvosképző iskolát kellett alapítania [ 9 ] és előadói gárdát kialakítania a Mária utcai Stomatológiai Klinika szakembereiből, majd megteremtenie a képzés helyiség- és tárgyi feltételeit. 1955- ben alakult meg az Orvostudományi Egyetem Fogorvostudományi Kara, majd 1959-ben a régi és a megszerzett Mikszáth Kálmán téri új épületekben kialakították a Szájsebészeti és Fogászati, a Fogpótlástani, a Konzerváló Fogászati, a Gyermekfogászati és Fogszabályozási
