Fogorvosi szemle, 2005 (98. évfolyam, 1-6. szám)
2005-12-01 / 6. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 98. évf. 6. sz. 2005. 257-263. HÍREK Beszámoló az Európai Fogpótlástani Társaság (EPA) 29. éves kongresszusáról Az Európai Fogpótlástani Társaság 2005. évi kongresszusát a lengyelországi Poznanban tartotta szeptember 1-3. között. A szervezést és a soros elnöki tisztet Wieslaw Hedzelek professzor, a poznani Fogászati Klinika igazgatója vállalta. A kongresszus fő témája - „A vision of modern Prosthodontics” - jól összefoglalta azt a koncepciót, amely köré a főelőadások és az igen nagyszámú kiselőadás és poszter szerveződött. Két nagy tapasztalatú szakember tartott először főreferátumot. E. Spiechowicz, az EPA egyik alapítója, a józanul értékelni képes közép-európai profetikus az ún. „Oxford lecture” keretében a fogsor stomatitis, az egyre gyakoribb fémallergia hangsúlyozása mellett az implantációs fogpótlás helyét és lengyel gyakorlatát részletezte. George Zarb (Toronto, Kanada) az új paradigma kialakulásáról beszélt a részleges foghiányoknál, ahol az implantációs fogpótlás a kockázati tényezők alapos felmérését és a minél kisebb invazivitás lehetőségeit hangsúlyozta. Toshio Flosoi (Japán) az overdenture és teljes kivehető fogpótlás gyakorlatában mágnes alkalmazását, az implantációs rögzítési lehetőségeket, a puhán maradó alábéleléseket, a polírozott felszín funkciós mintázását és a lingualizált occlusiót emelte ki. Ingrid Grunert (Innsbruck, Ausztria) a mi általános felfogásunktól eltérően a szemfogvezetés jelentőségére építette a teljes fogsorterápiát. Azzal érvelt, hogy szemfogvezetés mellett kisebb a muscularis aktivitás, és így kisebb a mandibula- j ris csont-leépülés. John Hobkirk (UK) kiemelte, hogy az utóbbi évtizedek alatt 80-ból 60 implantátum-rendszer eltűnt a piacról, de nem a betegek szájából. Előadásából kitűnik, hogy nincs megoldva az implantátumfelület problémái sem, hiszen az implantátum felületi szerkezet klinikai megbízhatósága még mindig bizonytalan. Shunji Fukushima (Yokohama, Japán) feltette a kérdést: Szükséges tudni, hogy milyen okkluzális helyzettel állunk szemben? A digitálisan kitűnően szimulált esetismertetések következtetése az volt, hogy tünetmentessége ellenére is tisztában kell lenni az adott esetben a kondiláris pozíció instabil helyzetével, mert egyébként nem alakul ki a fogpótláskor ilyen irányban a kellő figyelem. Bengt Öwall (Kopenhága, Dánia) a részleges kivehető fogpótlások helyét a mai fogpótlásban határozta meg szemléletes példákat mutatva arra, hogy a gazdasági tényező, a páciens adaptációs készsége döntő szempont lehet a kivehető protézisek sikerességében. Részleges hiányos beteganyagban az is kiderült, hogy sikertelen fogsorkészítés után az implantáció elfogadása igen kis százalékban történt meg, elsősorban a műtéttől való elzárkózás miatt. A részleges kivehető fogpótlás nem tekinthető a maradék fogazathoz kötött kompromiszszumok területének, hanem csak akkor hozza az eredményeit, ha az etiológiai tényezők hatása a minimálisra szoríthatók. Manfred Lang (New York, USA) gyakorlati szempontokra figyelve főként az implantáció sebészi szempontjait emelte ki, de a nagyobb betegcsoportok tényanyaga hiányzott előadásából. A felépítmények ideiglenes, oldható rögzítésére hívta fel a figyelmet. Implantációs protetika szempontjából kiemelkedő volt Matthias Kern (Kiel, Németország) előadása. A műcsonkok tartási és ellenállási formájának becsiszolása megfelelő műszaki háttér esetén lehetővé teszi azt, hogy a koronahorgonyok biztonsággal rögzülhetnek az ideiglenes becementezés ellenére. A csavarrögzítés tűréshatára kisebb a cementrögzítéshez képest. Az alkalmazott rendszernek erre felkészültnek kell lenni a biztonságos alkalmazás érdekében. Ez alapvető szempont a rendszer kiválasztásánál. Továbbra is élénk az összehasonlító tesztvizsgálatok iránt a szakmai érdeklődés a csonk-csavar-rögzítés biztosítása miatt. A ciklikus terhelésekben a különböző tervezésű rögzítések egymástól eltérően viselkedtek. A Replace és Camlog gyártmányok tesztjei mutatkoztak kiemelkedőnek az ismertebbek közül. Bengt Öwall vitaindító referátumában az európai protetikai képzést és annak harmonizációját részletezte. Megállapította, hogy a protetikus specialista helye és szerepe egyre tisztázottabb a fogászati ellátáskapcsolat rendszerében. Az európai integrációban pedig fontos, hogy milyen az egyes országos [ ilyen szakirányú képzésnek szakmai tartalma. Kérdésfelvetéséből nyilvánvalóvá vált, hogy minőségi különbségek vannak az egyes országok szakorvosképzésében. Ennek leküzdésének egyik fontos fóruma lehet az EPA szerveződése. A lengyel állam Poznanban építészetileg Európa jelenleg legmodernebb megjelenésű fogászati klinikáját építette fel. Ennek berendezése és belső kialakítása az egységkészülékeket szállító gyár feladata volt. Belső területi megoldásai : valószínűleg sok ötletet adhatnak a magyarországi fejlesztők számára is. A referáló „Preparation for testing psychometric properties of Hungarian version of OH IP” címmel tartott előadást, amely további szakmai kapcsolatfelvételre adott lehetőséget. Sajnos magyar részről az érdeklődés rendkívül csekély volt a kongresszus iránt, annak ellenére, hogy az EPA vezetése részéről számos megkeresés történik arra, hogy 2008-ban Magyarországon kerüljön megrendezésre az éves rendezvény. Reméljük, hogy a 2006-ban Londonba, a 2007-ben Athénba tervezett kongresszus kellő felkészülést ad arra, hogy a magyar fogadókészség és szervezés is megvalósuljon. Dr. Szabó Gyula Pécs Beszámoló az International College of Prosthodontics 11., május 25-28. között, Krétán rendezett konferenciájáról A fő téma, az „Architecture of Prosthodontics” - a műszaki szerkezethez hasonlóan - kifejezi azt a pontos, szinte mérnöki felépítést, amely a mai fogpótlástanra jellemző: világos irányelvek körvonalazódnak a fiatal és idős korcsoportok foghiányos
